Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Photo by Daniel Olah on Unsplash

A terror és a technológia alakította az évet a globális turizmusban, Budapest elitklubba került

Az Euromonitor International 13. alkalommal publikálta a turisztikai riportját a világ 100 legnépszerűbb városáról (mint írják, a turizmus ugyan nem korlátozódik csak a városokra – a kimutatásban csak városok szerepelnek -, de az iparágat meghatározó trendek innen indulnak). Budapest az 55. legnépszerűbb úticél, Isztambul és Párizs az év nagy vesztesei. 

A turizmus annak ellenére mutat további, globális növekedést, hogy számos kihívással néz szembe. Ezek közül az egyik politikai jellegű: a világban zájló számos fegyveres konfliktus és természeti katasztrófa (aszály) soha nem látott menekültáradatot generált, a határok záródnak (főleg Európában) vagy legalább is szigorodik a beléptetési procedúra az egyes országokban (pl.: USA), miközben a világ nagyvárosaiban több terrorakció is volt az elmúlt években. A másik kihívás pedig az iparágat megrázó innováció, a turisztikai szektor eddig jól bevált üzleti modelljeit egyre több techcég rúgja fel – egyik napról a másikra. Ez komolyan hat az iparági trendekre.

Az összeállításban a legalább 24 órát egy desztináción eltöltő turistákat vették számításba. A 2017-es adatok egy része tényadat (az adatokat szeptemberben lezárták), az éves adatra vonatkozó szám becslés. Az Euromonitor

most először becslést is adott az egyes városok várható látogatószámára – ebből is tisztán látszik, hogy erősödik az elmúlt évek trendje: Ázsia egyre népszerűbb.

A top 100 úticél között 2010-ben még csak 34 ázsiai desztináció szerepelt, idén 41 és a lista készítőinek előrejelzése szerint 2025-re már 47 várossal képviseltete magát Ázsia a 100-as lajstromban.

Lassult a növekedés üteme, illetve volt, ahol csökkent a turisták száma Európában – ez egyértelműen a terrorcselekmények és az ezzel kapcsolatos bizonytalanság miatt alakult így. A legnagyobb visszaesést éves alapon Isztambul produkálta (-6%), mellette Párizs és Nizza is kevesebb turistát vonzott. Brüsszelben pedig 1% alatt volt a növekedés, ami egyértelmű visszaesés az elmúlt évekhez képest (sok EU-s intézmény székhelye van itt, így sokan érkeznek ide pár napos munkára – valószínűleg ezért nem csökkent – éves alapon – az ide utazók száma). Hogy a bizonytalanság hatott a piacra, azt más mutatókban is tetten érhetjük, a fapados légitársaságok például jó évet zártak Európában (a gond már inkább az, hogy nincs elég gép és pilóta), egyre több ugyanis a párnapos utazás, a hosszú hétvége. Ez köszönhető az AirBnb felfutásának is – Párizsban, Londonban és Amszterdamban kifejezetten népszerű volt az online szállásközvetítő-oldal.

A török városok visszaesése látványos, a terrorakciók mellett ez az elbukott puccskísérletnek, és az azt követő megtorlásnak is köszönhető (az Erdogan elnök tejhatalmát bebetonozó népszavazás sem javított az ország imidzsén). A feltörekvő városok listáján ugyanakkor ott van a Fekete-tenerhez közel fekvő Artvin, ennek magyarázata, hogy rendkívűl népszerű úticél a grúzok között, sokan jönnek ide pihenni a szomszédos országból. A török, egyiptomi és tunéziai fegyveres konfliktusok és politikai instabilitás egyértelmű “nyertese” a turizmusban a viszonylagos stabilitást és nyugalmat mutató Olaszország, Görögország (főleg Athén és Kréta szigete – lásd lenti ábránkat) és Spanyolország. Utóbbiban Madrid egyre zárkózik Barcelona mellé – a katalán főváros lassan kiakaszthatja a megtelt táblát (az Euromonitor International adatai szerint idén 7,6 millió turistával zár Barcelona, a városba ugyanakkor rengetegen érkeznek csupán egy napra – közel 23-24 millióan éves szinten).

Lássuk, hogy szerepelt a régió! 

A régió több városa is előkelő helyen van, Budapest az 55. legnépszerűbb úticél a világon. Szlovákia és Szlovénia nem adott várost a 100-as listára, ahogy Románia sem.

Ami miatt Budapest igazi elitklubba került Európában, az a növekedés üteme. Ezek alapján az 5 feltörekvő, vagyis az éves alapon a legnagyobb növekedést felmutatni képes európai úticél között van a magyar főváros.

Miközben a közel 10%-os növekedéssel Európában már csúcsugrónak számítanak az úticélok, addig ha a globális rangsort nézzük, a 10%-os bővülés már nem elég az elitligához sem. Jól látszik ugyanakkor a trend: Ázsia egyre népszerűbb, ráadásul itt még bőven van tér a növekedésre (nemcsak a piacon, hanem fizikailag is).

Borítókép: Oláh Dániel / Unsplash

 

"A nagy hivatások mindig kicsapnak a munkahely medréből."