Válság? Hol?

  „Újra 36 óráznunk kell” – mondja Novotni Anna, a Hajdu alelnöke. Először fordul elő, hogy címlapsztorink alanya arról beszél, hogy mi történt már meg náluk (és nem arról, hogy adott […]

A Forbes 2019. szeptemberi címlapja

Bővebben

A terror ott ejtett sebet Barcelonán, ahol a legjobban fáj neki

Spanyolországon eddig ott volt a “biztonságos” címke, amiből komolyan profitált a turizmus. A terrortámadásokat azonban komolyan megérezheti a konszolidációs pályára állt spanyol gazdaság, ahol az idegenforgalom igazi húzóágazat volt eddig. 

A csütörtök-pénteki alattomos támadássorozat 2004 óta az első dzsihádista terrorakció volt Spanyolországban. Barcelona ma már az ország leglátogatottabb turisztikai célpontja, minden Spanyolországba utazó negyedik külföldi ide érkezik, tavaly összesen 30 millió vendéget fogadott Katalónia fővárosa úgy, hogy az egész országba 75,5 millió turista érkezett. A viszonylagos politikai és gazdasági stabilitás jót tett a turizmusnak, ami egyértelműen az egész ország és a tartomány egyik húzóágazata. A csütörtöki gázolásos merénylet Barcelona szívében, a turisták által leginkább látogatott La Rambla sétálóutcában történt, a főszezon kellős közepén. Több mint 30 országból vannak áldozatok és sérültek. Ahogy a spanyol Expansión gazdasági lap fogalmazott:

a támadás hirtelen és fájdalmas találat a spanyol idegenforgalmi szektor szívébe, ráadásul egy kulcsfontosságú pillanatban.

Az idei évben 83 millió turistát vártak Spanyolországba, a külföldiek negyede Barcelonába utazott, de júniusig a belföldi tursták száma is elérte a 8,6 milliót.

Az elmúlt években Európában megtapasztalt terror azonban pont a turizmus szempontjából kiemelten fontos helyeket támadja – bárokat, reptereket, éttermeket, sétálóutcákat, vásárokat -, hiszen ott rengeteg ember tartózkodik egy helyen egyszerre. A turisztikai világszervezet (UNWTO) főtitkára nem véletlenül beszélt arról több interjújában korábban, hogy “nincs többé biztonságos hely” a világon, hiszen “bármely ország megtámadható”. Ugyanakkor Taleb Rifai szerint a terrorra nem lehet válasz, hogy nem látogatjuk azokat a helyeket, ahol támadás történt, mert akkor a terroristák győznek.

A számok azt mutatják, hogy a legtöbb európai nagyvárosban komoly visszaesést okozott a turizmusban a terror – hiába csökkentek a repjegyárak és a szállásdíjak, ha a forgalom is alaposan elmaradt a korábbiaktól, mind Párizsban, mind Brüsszelben és Londonban is.

A 2010-ben kitört arab tavasz miatt az addig a turisták körében népszerű arab országoktól elfordultak az utazók (Egyiptom, Marokkó, Törökország), miközben Spanyolországba 14 millióval több látogató érkezett. 2015 januárjában indult meg az európai terrorhullám a Charlie Hebdo szerkesztősége elleni támadással – az, hogy Párizs kellős közepén két terrorista egy egész szerksztőséget mészárolt le, egészen addig elképzelhetetlen volt egy európai fővárosban. Franciaországban, az Egyesült Királyságban, Németországban és Belgiumban is alaposan visszavetette ez az idegenforgalmi szektort, miközben a spanyol turizmus ebből nem sokat érzett meg.

2015 novemberében újabb terrorakciót hajtottak végre Párizsban, majd 2016 nyarán Nizzában volt gázolásos tömegmerénylet – Franciaország a sorozatos terrorakciók miatt egy év alatt kétmillió turistát vesztett el (a 2016-os adatok alapján). Az országban az idegenforgalom a nemzeti össztermék 8 százalékát adja, ez az adat Spanyolországban még magasabb, 11 százalék, Katalóniában pedig 12 százalék feletti.

Párizs, ami nagy vetélytársa Barcelonának a turistákért folytatott versenyben, 2015 és 2016 első félévét összehasonlítva, 1,3 millió turistát vesztett – a teljes francia turizmus közel 750 millió eurótól esett el a terrortámadások miatt.

Az olyan, az elmúlt években egyre népszerűbb helyszínek, mint a középkori kolostoráról híres normandiai Mont-Saint-Michel sem járt jobban, a foglalások 70 százalékkal estek vissza, nem látszik, hogy javulna a helyzet. London a világ második leglátogatottabb városa, az Euromonitor becslése szerint közel 285 ezer turista mégis hátat fordít a brit fővárosnak a terrortámadások miatt. Ennél is durvább a belga vállalkozói szövetség éves jelentésében becsült 2400 millió eurós veszteség, ami a belga gazdaságot érte az elmúlt évben a támadások miatt. Az idézett tanulmány szerint

9500 munkahely lett végső soron a terror áldozata Belgiumban

– a csökkenő fogyasztás és a gazdasági szektorok visszaesése miatt ennyivel kevesebb munkahely van a 11 milliós országban. (A terror mellett vélhetően az sem tett jót a belga turizmusnak és a szállásadóknak, hogy a világ híradói napokig azzal voltak tele, a helyi rendőrség mennyi hibát követett el a támadások előtt.)

Tavaly 54 milliárd euró volt Spanyolország turizmusból származó bevétele, az UNWTO kimutatása szerint ez a második legmagasabb érték az USA mögött. Nem kérdés, húzóágazatról van szó. A folyamatosan államháztartási gondokkal küzdő Katalóniában még kimelkedőbb a szektor szerepe, csak idén júniusban 8,2 milliárd eurót hagytak a tartományban a turisták. A gazdasági konszolidáció miatt is kimelten fontos Spanyolország számára, hogy a szektor minél kisebb károkat szenvedjen, az előjelek és a sajnálatos múltbéli esetek ugyanakkor koránt sem adnak okot bizakodásra. Hiába voltak arról hírek korábban, hogy letartóztattak egy-egy terroristasejtet vagy gyanús egyént, a terrorcselekmény alapjaiban változtatja meg, mit gondol a világ a spanyol közbiztonságról. Leegyszerűsítve: Spanyolország eddig biztonságos országként volt elkönyvelve az emberek fejében – és ebből leginkább a turizmus profitált. Az UNWTO ugyanakkor már most arra figyelmezteti a tagjait, hogy nemzeti és nemzetközi megelőzési tervre van szükség, a terrorcselekmények utáni szigorú biztonsági intézkedések – mégha szükségesek is – ugyanis szintén visszavetik a turizmust.

Fotó: Igor Ovsyannykov / Unsplash

Fotó: Igor Ovsyannykov / Unsplash

Barcelonában 116 szálláshely jut 1000 lakosra, csak hotelnek minősülő szállásból több mint 78 ezer van az 1,6 milliós metropoliszban. Egészen magas, 77,6 százalékos volt az idei első félévben a szállodák kihasználtsága, ami a tavaly ilyenkorihoz képest négy százalékpontos emelkedés, miközben az átlagos szobaárak 9 százalékkal nőttek egy év alatt, mára 142 euróra szaladt fel átlagosan egy szoba ára a városban. Barcelona nemrég kibővített nemzetközi repterén, a Prat-on is nőtt a forgalom, több mint 8 százalékkal, 27,1 millióan szálltak le (vagy át) itt január és június között. Csak júliusban több mint 5 millió utast fogadott a reptér.

A luxushoteleket érintheti a legdurvábban a mostani terrorsorozat, ők eleve nehezebben állnak talpra egy-egy visszaesés után. Forgalmuk nagy részét adják az események és a konferenciák, ebben a szegmensben Barcelona turizmusa európai összehasonlításban is nagyon erős.

A turizmus gyengélkedését meg fogja érezni a válságba valósággal belerokkanó építőipar is, pedig tavaly 2,1 milliárd euró ment szállodaberuházásokra Spanyolországban.

A befektetőknél Bacelona volt a második legkedveltebb célterület, 344 millió euróért épültek vagy újultak meg szállodák – alighanem ezek a beruházások is megakadnak. Miközben a húzóágazat valószínűleg visszaesik, a katalán tartományi kormány több mint 75 milliárd eurónyi adósságot görget maga előtt (a legjobban eladósodott tartomány ezzel), aminek négyötödével a központi kormányzatnak tartoznak. A katalán gazdaság gyengélkedése éppen emiatt nagyon fájni fog a spanyol államnak is.


Kiegészítés
(A cikk megjelenése után két nappal)

A barcelonai városvezetés az elmúlt években több lépést is tett azért, hogy megállítsa a túlburjánzó turizmust. Az évi 30 millió látogató az 1,6 milliós város számára elképesztően nagy teher. A Barrí Góticban nyáron szinte mozdulni sem lehet – a legnagyobb gond azonban nem ez, és a politika sem ezért kezdett el foglalkozni az üggyel. A probléma komplex: egyrészt közel 50 ezer szobát adnak ki feketén, ami komoly bevételkiesés a városnak, másrészt a magánszállás-kiadók és közvetítők, így az Airbnb és a HomeAway is hozzájárultak ahhoz, hogy az árak az egekben vannak, így egyre többen kényszerülnek kiköltözni a városból.

A 2015-ben megválasztott barcelonai polgármester, Ada Colau egyik fontos kampánytémája volt a turizmus gyors növekedésének visszaszorítása, de még ő is arról beszélt korábban, „tudunk növekedni még, de nem tudom, meddig”. Barcelona számára ugyanis kiemelten fontos a turisztikai szektor, a katalán tartományi gazdaság 12%-át adta tavaly, miközben – ahogy fentebb is jeleztük – Katalónia komoly adósságot görget maga előtt. A turizmus visszaszorítására hozott eddigi intézkedések célja, hogy fehérítsék az ágazatot és hogy a rövid távú szobakiadás ne emelje tovább az ingatlanárakat. A tervezés alatt lévő hotelberuházások pedig még el tudnak indulni – az építési moratórium igazán csak jövő és második felétől érezteti majd a hatását. Barcelonának szüksége van arra a 15-20 milliárd euróra, amit a turizmus kitermel, áttételesen a város lakosságának nagy része él abból a 30 millió emberből, aki ide érkezik – nem beszélve a csak pár napra érkező konferencia-turistákról, akik a főszezon előtt és után is pörgetik a fogyasztásukkal a helyi GDP-t. A helyzet tehát úgy fest, hogy a városvezetés mindent megtesz, hogy a turisztikai szektor növekedése fenntartható legyen, miközben nagyon is szüksége van az ideérkezőkre.

 

„Ne félj megtenni egy nagy lépést. Egy szakadékot nem lehet két kis ugrással átszelni.”

Biblia, 1 Korintusiaknak 3,12-13