Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

3+1 új étterem Budapesten, amitől könnybe lábad a szemünk, és azt kiáltjuk: végre!

Bereznay Tamás séf és szakácskönyvíró CinCin Bistro néven nyitott éttermet a Pozsonyin, Szabadfi Szabolcs csúcspék Bombolini néven fánkozót nyitott ugyanott, The Good Morning néven reggeliző indult a Káldy Gyula utcában. Jó-jó, izgi-izgi. De lássuk be, ezek a városrészek részek egyébként is jól el vannak látva hasonló evős-ivós opciókkal. A lentiek viszont igazi űrt töltenek be.

1. Salt

Tóth Szilárd a pisztráng-, csalán-, libatop-, sudachi összeállítást, welcome falatkát készíti (Fotó: Salt Facebook) // A nyitóképen Szilárd gyermekkort idéző sajtos tallérja azonos forrásból

Szerdán (végre) megnyitott a Salt a Rum Hotel aljában. Akik szerették az Október 6. utcai Innio borbárt és éttermet (és jó néhányan voltunk ilyenek), tavaly tavaszi bezárása óta várták, hogy újranyisson. Eredetileg Hu/Nor néven ígérte a korábbi tulajdonos, Benkő Zoltán, ebből azonban nem lett semmi. Innentől azt lehetett várni, hogy a nagyjából egyben maradt konyhai- és szervizcsapat, élén Tóth Szilárd séffel megtalálja a helyét és ott folytassa a munkáját. Ez lett a szerdán (sok-sok építőipari csúszás után) elindult Salt.

A koncepció az Innióéhoz hasonló: természetes, magyar alapanyagok, igazán izgalmas (mondjuk ki: fine dining) fúziók, naturális, a szakértőknek is tetsző borok. Csak szerdától szombatig tartanak nyitva és csak vacsorára, kizárólag fix, 11 és 15 fogásos menüsort kínálnak 18–22 ezer forintért, van vegán opció is. Ebből a 15-öst a legelső vendégként végig is ettem, a hozzá passzoló nemzetközi borsorral – utóbbi helyett magyar borsort vagy dzsúszkíséretet is választhattam volna.

Egy éven belül 4 új étterembe száll be Gerendai Károly, és a Michelin-csillagos Costest is bővítené

A növényi alapú ételsor minden fogásában ott van maga a séf: az előételek gyógynövényeit (csalán, libatop, citromverbéna) maga gyűjti egy botanikus segítségével; a vajat maga készíti és érleli szalmán; a szalonnát és a sonkát ő és családja készítik, a rengeteg zöldség és gyümölcs, illetve egy-két fogás vagy extra pedig származási helyét, Szabolcsot idézi (mint a görcsleves vagy a savanyított szilva intermezzo). A vacsora abszolút csúcsa az első osztályú kacsamáj szagos mügével, rebarbarával, ponzuval és almával, a mangalica modern toroskáposztával, és a sóska–burgonya–mogyoró fúzió, utóbbi meglepő módon egy remek desszert. Az ételeken kívül a stáb igazi programot kínál, két-három ponton alaposan meglepik a vendéget – nem veszem el az élmény esélyét azzal, hogy elmesélem, de higgyétek el, van hozzáadott érték.

A Saltban Tóth Szilárd séf és Boldizsár Máté étteremvezető is tulajdonjogot szereztek a Királyi Pál utcai Rum Hotelt egyébként birtokló Lefkovics György mellett (őt a Leroy, a Tokyo, a TG Italiano és a korábbi Urban Tiger kapcsán ismerhetjük), ez pedig jó jel arra, hogy a séf nem fog eltűnni vagy motivációt veszíteni rövid időn belül.

2. Fiaker

Az egykori Monarchia területének borai (Fotó: Fiaker Facebook)

A Fiaker már magabiztosan birtokolja a „törzshely a bulinegyedben” címet minden borrajongó körében, hiszen nyár végén elindult. A budai Kisbécs osztrák borbár stábja és tulajdonosa, Kálmán András vágott itt nagyobb projektbe: egy elképesztően széles és igen izgalmas nemzetközi (régiós) borválasztékot tett a melegkonyha mellé. Mindezt egy elég nagy belső térbe pakolták, sőt már egy terasszal is megtoldották, így kínálva végre opciót azoknak, akik minőségi borokra vágytak a Madách téren (mint én).

3. Corvin Gastropub

A bárszerű rész mellett klasszikus asztalok is akadnak (Fotó: Corvin Gastropub Facebook)

Minden jó bisztró úgy kell a Lánchíd-Margit híd vonalra, főleg a Fő utcába, mint egy falat… szuvidált csirkecombfilé. Itt, a Francia Intézettől nem messze nyitott a Corvin, menő dizájnnal, pici belső térrel, délben minőségi ebédmenüvel (három fogás 2800 forint), estére a la carte-tal, meg egész jó és hosszú bor- és sörlappal. Az italválaszték pöpecsége nem véletlen: a már a tulajdonosi kör kezében lévő egyéb környékbeli belga sörözők mellé – ezek a Belgian Brasserie Henri és a Pater Marcus Belga Apátsági Söröző és Étterem – sorakozott be a Castro, de a turistás, a Castro szomszédjában lévő Horgásztanya Vendéglő is hozzájuk tartozik. A séf Tabányi Gábor, aki 16 éve a belga sörözők konyhafőnöke, és egy gyors kóstoló alapján tehetséges.

+1: Kés, villa, Buda (és velős csont)

Illusztráció: Kés, villa, Buda, Pixeltaster

Nem új étterem, de új projekt, szintén gaszto és szintén boldoggá tesz. Kés–villa–Buda néven fogott össze és alapított egyesületet 12 budai étterem azzal a céllal, hogy egyrészt nyilván hatékonyabban propagálják magukat és a budai oldalt, másrészt, ami nekünk fontosabb, hogy garantáljanak egyfajta minőséget, és klasszikus, egyszerűen és jól elkészített magyar („békebeli”) ételeket. Havonta kidolgoznak egy közös témát is, most éppen a húsleves és a velős csont fut, ezt minden tagétteremben kiemelten találjuk meg, többnyire ilyen-olyan extrákkal.

A tagok a „klasszikus budai vendéglátást” képviselik, ilyen az Onyx-Gerbeaud családhoz tartozó Émile; a Kéhli, ahol állítólag egykor Krúdy is törzsvendég volt; a családi Budai Gesztenyés Nagyvendéglő; a Hadik a Bartókon; Zsidai Roy étterme, a budai Spíler; Kálmán Zoltán étterme, az ötletadó Jardinette; Náncsi néni vendéglője; a Haris Györgyhöz és családjához tartozó Mezzo; Földes Józsi vendéglője; a borászcsalád Schieszl Vendéglője; a Pasarét Bisztró és a Promontor Kertvendéglő.

Megtérülés? Akkor nem csináltuk volna – beleállt a Haris család, hivatalosan is megnyitott a Haris Park

 

„Soha ne fektess olyan cégbe, amit a tulajdonosról neveztek el!”

Tóth Zoltán, Euroventures