Babzsák, üvegfalú és kültéri tantermek, nyitottság és motiváció, szélmalomharc helyett szélmalomépítés, és egy futurisztikus épület az erdőben. Ilyen lesz az első magyar nemzetközi iskola.
Pallag. Tegye fel a kezét, aki nem debreceni és már hallotta e kistelepülés nevét. Pedig megér minden útikönyvbejegyzést, a város legkiesebb külső része, tüneményes falucska az erdőben, különös tekintettel a sarki kocsmára, és még inkább a néhány éve, különös és megfejtetlen okokból itt megnyílt igazi gasztropékségre, a Spájzra.
A mai Pallagon ezen kívül két dolog szembeötlő: három óriásdaru az erdő határában, és vájtszeműeknek egy apró utcanévváltozás – a falu és az építkezés között Bánat utcáról Heltai Gáspárra változott az elnevezés. Ezt választották ugyanis a Debreceni Nemzetközi Iskola (International School of Debrecen, ISD) végleges címének.
Fotók: Sebestyén László
Az iskola Debrecen városának egyik legfontosabb, legelőremutatóbb és legkülönösebb fejleménye. A Nemzetközi Iskola nem kizárólag egy soknemzetiségű, angol nyelven oktató intézmény, hanem elsősorban egy globális, hatékony pedagógiai modell. Ami arra keresi a válaszokat – a napokban kinevezett igazgató, Öreg János gondolatai szerint –, hogy mit tanítsunk egy egyre gyorsabban változó, átalakuló világban. Biztos, hogy a mai, klasszikus értelmiségi szakmákra lesz szükség húsz év múlva? Vagy a mostani tanulók fogják létrehozni a saját munkahelyeiket az akkori ipari kihívásoknak megfelelően? Mire lesz ehhez szükségük? Mit tanítsunk nekik, mi az, ami hasznos lesz?
A cél a top 10
Elsősorban kiegyensúlyozott, felkészült, motivált fiatal felnőtteket kell ehhez képezni, akik tudnak nemzetközileg (international mindedness) gondolkozni, nyitottak, kreatívak, fejlett az érzelmi intelligenciájuk, tudnak csoportban dolgozni, elfogadni más véleményét és elfogadtatni a magukét. Elsősorban tehát a készség- és képességfejlesztés, és a problémamegoldó gondolkodás a cél. Természetesen egy olyan tudásszint elérésével, ami jó esélyt jelent egy csúcsegyetem (Harvard, MIT, Sorbonne, Oxford, Cambridge stb.) sikeres felvételijére, de akár egy érettségi utáni startupalapításra, ami két év múlva a tőzsdén szárnyalhat.
Ennek érdekében a tanítási metódus is más lesz, mint egy hagyományos oktatási intézményben. Tantárgyak lesznek ugyan, de a szokásos hierarchia (nyelvek-természet-társadalomtudomány-művészet) felülíródik, leginkább egyszerre kell tudni használni őket. A teljesítményt nem számokban, hanem produkcióban fogják mérni, az osztályzatok csak a szöveges értékelés illusztrációi lesznek. Órarend is lesz, „de csengő nem, egy foglakozás addig tart, ameddig arra szükség van”, és nem kell majd különórára rohangálni a szülőnek, a portfólióból minden tanidőn túli tevékenység felvehető lesz.
A minősítés elsősorban iránymutatást jelent majd, választ a kérdésre: „hogyan tudok továbblépni, miben tudok még fejlődni”.
Hibridizált oktatás
A klasszikus tantárgyi felosztást a hibridizált oktatás (tulajdonképpen az interdiszciplinaritás továbbgondolása) szellemében élményalapúvá és szinergikussá (egymást erősítő hatásúvá) kell tenni, lehetőleg projektalapon és szellemi-tárgyi késztermékké váló sikerélmény formájában. Lássuk egy példán, mire gondolnak. Megújuló energiaforrások témakör van, nosza építsünk egy szélmalmot. Három-öt fős csoportok szerveződnek, mindenkinek megvan a feladata, van benne matek, fizika, tervezés, rajz, technológia, irodalom (Don Quijote), földrajz, történelem (Hollandia) – és lesz belőle egy működő makett, egy esszé, egy prezentáció. A lényeg, hogy produkció van a folyamat végén, és a valami létrehozásának öröme, csapatmunka, kommunikáció, konstruktív kritika, egymás és saját magunk értékelése.
Dexter magyar laboratóriuma megreformálná a közoktatást
A pedagógiai-filozófiai alapvetés konkrét megvalósulása maga az épület lesz. A tervezők kihasználták a lehetőséget, hogy nem a programhoz kell átalakítani valamit, hanem arra lehet építkezni és építeni, Debrecen legkülönösebb, várhatóan turista-desztinációként is megjelenő épületét. A megvalósítás halad, a formák már látszanak. Szemből nézve egy hatalmas körívet adnak ki az oszlopok, „amit majd bejár a nap”, de a kör bezárul az erdő felé – közvetlen utána természetvédelmi, Natura 2000-es terület kezdődik, nem utolsósorban az ökotudatos oktatás és szemléletmód illusztrálásaként.
De a körforma egyszerre szimbóluma a Földnek, annak védelmének, a globalitás eszméjének és az összetartozásnak, az egymásról és a világról való gondoskodás víziójának. Az öthektáros telken mintegy 7200 négyzetmétert építenek be, a „rugalmas terek” koncepció alapján. A bútorzat akárhogy alakítható, a burkolat szőnyeg, hogy nyugodtan lehessen ülve és elterülve is dolgozni, szivacsok és babzsákok is lesznek, zugok és nyílt terek, elvonulásra és közösségi munkára, tisztára mint egy jó coworking irodában.
A tantermek a köríves folyosó és a természet felé üvegfalúak lesznek – de a tanterem nem is igazán jó szó ide, mert bárhol lehet majd készülni. A folyosó sem csak közlekedő lesz, a könyvtár is bevehető, hát még a külső tantermek, mint debreceni egyetemi szemináriumaink kedvenc kihelyezett helyszínei, a botanikus kert és a Leveles Csárda volt egykoron.
De kik és hogyan járhatnak majd ide?
Külön truváj, hogy elsőként itt lesz egyszerre magyarországi és nemzetközi iskolai akkreditáció. „Mindenben úttörők vagyunk, a jogi háttér megteremtésében, a pénzügyi tervezésben, a pedagógiai program kidolgozásában, de még a marketingben is” – mondja Öreg János. A képzés óvodától érettségiig tarthat, de több helyen be is lehet majd csatlakozni. Az első évfolyamok jövő szeptemberben indulnak, két óvodai és két általános iskolai csoporttal, öt-hat év alatt akarják elérni a teljes, ötszáz diákos kapacitást (akkortól lenne önfenntartó a működés, addig a tulajdonosok – többségileg a város, kisebb részben az Egyetem –, de legfőképp a debreceni önkormányzat lesz a finanszírozó).
A képzés angolul fog zajlani, tízéves korig viszonylagos nyelvtudással is lehet jelentkezni (a felzárkóztatásról külön munkacsoport fog gondoskodni). A tanárok kezdetben szinte csak anyanyelviek lesznek, de fokozatosan nyitnak a helyi, folyékony angolt beszélő, és nagyon képzett kollégákra. Az ötszáz diákra 50–60 fős tanári karral, és még fele ennyi személyzettel lehet számolni.
500 család, 4,7 millió
A bekerülés legfontosabb két tényezője ugyanakkor a felvételi beszélgetés és a tandíj lesz. Előbbin az iskola vezetősége és a család fog részt venni („nekünk nem 500 diákunk, hanem 500 családunk lesz” – mondja János), a tandíj pedig kortól függően és sávosan 2,4–4,7 millió forintig fog terjedni tanévenként (ami nem kevés, de a hasonló nemzetközi iskolákhoz képest alacsony díjszabás). Ösztöndíjlehetőség is lesz, egyrészt Debrecen tervez egy teljes körű – helyieknek szóló – tandíjmentességi megoldást, másrészt az iskola egy tanulmányi alapú, részleges támogatást. Az elsőrendű célcsoport nyilván az itt élő és dolgozó, meglehetősen növekvő számú külföldi menedzserek gyermekei, de legalább ennyire számítanak az országhatárok nélküli nagyrégió legalább egymillió lakosának családjaira is.
Az első magyar nemzetközi iskola története legalább annyira viharosan gyors, ahogy az építkezés kell legyen a már meglévő mélyépítéstől az egy év múlva történő tanévnyitó beszédekig. Három éve merült fel, hogy a befektetésösztönzői víziók keretében a repülőtér mellett kéne egy alap- és középszintű, a külföldi munkavállalók által is elfogadott oktatási forma. Az önkormányzat adta a telket, a kormányzat a szükséges 3,8 milliárdot, és Debrecen még inkább helyzetbe került, tetszett ez a Kronesnak, a Continentalnak és legutóbb ugye a BMW-nek.
Az ötleten kívül persze meg kellet találni az embert a megfelelő helyen, a megfelelő feladatra, és némi szerencsével így találkozott az akkor Norvégiában élő, de helybéli identitású Öreg János a projekttel 2016-ban.
János Hajdúszoboszlón született és a Debreceni Egyetemen végzett biológia szakon, 2003-ban, még vízummal ment ki Angliába kalandvágyból. Öt év alatt elérte, amit akart, leginkább a rendes nyelvi kompetenciát és járulékos haszonként, középiskolai tanárként, majd vezetőként a brit oktatási rendszerben való jártasságot. Ezután elszerződött Katar fővárosába, Dohába, egy nemzetközi iskolába. Ott is lehúzott négy évet, programigazgató és értékes munkaerő lett a piacon.
Aztán megunta a meleget is, felment Norvégiába, hogy ott már a harminchat international school egyikének intézményvezetője, és szövetségük igazgatósági tagja legyen. „Minden kontinensen van alumni diákom – mondja büszkén és némileg elérzékenyedve. – Az egyik éppen itt tanul fogorvosnak, a Leila.” 2016-ban megtörtént a találkozás és a kémia az ISD-vel, hazajött és megnősült, felesége, Tünde magyartanár, aki a Kolozsváron az egyetemen és az Unitárius Kollégiumban tanított. „A vándorévek véget értek.”
2019-ben nyithat a legszebb magyar iskola, 500 diák angol nyelven tanul majd itt
