Három út áll a köztársasági elnök előtt, és ezek közül egy a jogi senkiföldjére vezethet.
Mi történt? Sulyok előtt három út áll most, hogy a héten a parlament elfogadta az alaptörvény vonatkozó módosítását, de a köztársasági elnök általánosságokra szorítkozó reakciójából egyelőre nem tudni, melyiket választja.
- Aláírja az alaptörvény-módosítást.
- Tiltakozásul lemond.
- Az Alkotmánybírósághoz fordul.
A 24.hu szerdai cikke szeirnt első két megoldás egyértelmű helyzetet teremtene: a jogszabály hatálybalépésével és Sulyok lemondásakor is átmenetileg Forsthoffer Ágnes venné át az államfői teendőket, a parlamentnek pedig 30 napja lenne új köztársasági elnököt választani.
Miért fontos ez? A harmadik megoldás viszont olyan közjogi káoszhoz vezethet, amilyet a rendszerváltás óta nem tapasztalt Magyarország.
A közjogi rendszert, az elnöki hivatal és az Alkotmánybíróság működését ismerő – a téma érzékenysége és jelenlegi beosztásuk miatt névtelenséget kérő – forrásaira hagyatkozva a 24.hu elmagyarázta, mi következhet akkor, ha Sulyok nem adja könnyen magát. A teljes cikk itt olvasható.
Kontextus. Az Országgyűlés hétfőn elfogadta, Forsthoffer Ágnes házelnök pedig még aznap elküldte aláírásra Sulyok Tamás köztársasági elnöknek az Alaptörvény 17. módosítását. Onnantól számítva az államfőnek öt napja van, hogy aláírja a jogszabályt, vele a saját közjogi halálos ítéletét, hiszen az alapján a hatálybalépést követő napon megszűnik a megbízatása.
