A magántőkealapok előre mennek, nem hátra, három év alatt megduplázódott a vagyonuk – legalábbis azoké, amelyek felügyelet alá tartoznak.
Mi történt? Több ezer milliárd forintos vagyon mozoghat Magyarországon olyan magántőkealapokban, amelyek tulajdonosi háttere nagyrészt rejtve marad a nyilvánosság előtt – derül ki a G7 cikkéből.
Miért fontos ez? A korábbi cikkek és vizsgálatok szerint a magántőkealapok jelentős része a NER-hez köthető üzleti körökhöz kapcsolódhat, részben állami források bevonásával. Az állami fejlesztési bankok – például a Magyar Fejlesztési Bank és az Eximbank – több száz milliárd forintot fektettek ilyen alapokba.
Mit jelent ez a gyakorlatban? A statisztikák szerint – a Transparency International korábbi adatgyűjtéséből és a jegybank aktuális adataiból kiindulva – idén februárban 222 kockázati- és magántőkealap működhetett az országban, írja a G7. Közülük csak 85 tartozott tényleges MNB-felügyelet alá, így a többségük működéséről és kezelt vagyonáról nincs nyilvános adat.
A felügyelt alapok vagyona ugyanakkor látványosan nő: 2025 végén már 2540 milliárd forintot kezeltek, ami egy év alatt 27 százalékos bővülést jelent.
Ha a nem felügyelt alapokat is figyelembe vesszük, a teljes vagyon akár 4500 milliárd forint körül lehet a G7 becslése szerint, ami a magyar GDP mintegy öt százalékának felelne meg.
Kontextus. A magántőkealapok eszközállománya úgy nőtt az elmúlt három évben közel ezermilliárd forinttal a 2,2-szeresére, hogy eközben gyakorlatilag nem volt növekedés a magyar gazdaságban, jegyzi meg a G7.
Hogyan tovább? A szakértők szerint az átláthatóság hiánya nemcsak politikai, hanem pénzügyi kockázatot is jelenthet. Az EU már idén szigorítaná a tulajdonosi nyilvántartások szabályait, de az új rendszer hatása legkorábban 2027-től válhat láthatóvá.
