Három év után indulhatott volna meg a gazdasági növekedés Magyarországon 2026-ban, azonban ezeket a reményeket szertefoszlatta az iráni háború. Az ING Bank vezető elemzője elmondta, hogy a Hormuzi-szoros lezárása olyan következményekkel jár a globális gazdaságra, amilyeneket legutóbb az orosz-ukrán háború kirobbanása után láthattunk. Egy új energiaválság küszöbén vagyunk. A szakértő az év elején még 2 százalékos GDP-bővülést várt, jelenleg másfél százalék is optimista várakozás. Ahhoz, hogy 3 százalékkal bővülhessen idén a magyar GDP, minden makrogazdasági adatnak pozitívba kellene fordulnia, amire kisebb az esély, mint nyerni az ötös lottón. Virovácz Péter volt a Forbes Money podcast vendége.
ITT A FORBES MONEY PODCAST!
A már meglévő Deal mellé új, a pénzügyekre fókuszáló heti podcastot indított a Forbes. A Forbes Money szerda délutánonként jelenik meg, műsorvezetője Péller András. Adásaink két nagy blokkból állnak, az egyikben a pénztárcánkat érintő, személyes pénzügyekről szóló témákat beszéljük ki, a másikban a piacokat vizsgáljuk.
Podcastunk múlt heti vendégei Fekete Emese, a Forbes Magyarország főszerkesztő-helyettese, és Varga Zoltán, az Equilor Befektetési Zrt. senior elemzője voltak.
Az adásainkat itt, a Forbes.hu-n is megtaláljátok, és a YouTube mellett a különböző podcastfelületeken is.
Nincs tér a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előtt a kamatcsökkentésre. Sőt, a piacok éppen azt árazzák az MNB és az Európai Központi Bank (EKB) esetében is, hogy hamarosan kamatemelést láthatunk. Az EKB esetében ez nem annyira meglepő, viszont a magyar jegybank éppen csak elkezdte volna a kamatcsökkentési ciklust, az irányadó ráta pedig 6,25 százalékon maradt.
Február 28-án az Egyesült Államok és Izrael megelőző csapást mért Iránra, ezzel kirobbantva egy azóta is tartó háborút a Közel-Keleten. Donald Trump vélhetően egy villámgyors katonai műveletre számított, ahogy az január elején Venezuelában is történt. Azonban látható, hogy Irán felkészültebben várta a támadást és az sem törte meg az országot, hogy Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetője az csapások első hullámában életét vesztette.
A Perzsa-állam nem hagyta magát, válaszcsapásai pedig egy az egész világot megrázó válságot indítottak el. Irán lényegében elvágta a Hormuzi-szorost, a világ egyik legfontosabb exportfolyosóját. Ezen a csatornán keresztül juttatták el az Öböl menti országok a kőolajat és a földgázt a világpiacra. Jelenleg kizárólag azok a hajók haladnak keresztül a szoroson, melyeknek Teherán ezt engedni.
A Hormuzi-szoros válsága satuba fogja a magyar gazdaságot
Európa és különösen Magyarország szempontjából rendkívül fájdalmas események láncolata indult el 2026-ban. A Barátság kőolajvezeték leállásával hazánk nem kap kőolajat Oroszországból. Az orosz energiahordozóknak való kitettségünk rendkívül magas, így a vezeték leállása súlyos energiabiztonsági kérdést jelent. A Horvátország felől érkező Adria kőolajvezeték lehetne megoldás a problémára, azonban Zágráb nem akarja átengedni a hajón érkező orosz kőolajat Magyarország felé.
A magyar kormány ugyan árkorlátozó intézkedést vezetett be az üzemanyagokra, amit kiterjesztettek a tömegközlekedésre és a kamionokra is, azonban ez a döntés sem lesz képes hosszútávon megakadályozni az energiaválság inflációba történő átgyűrűzését. Az energiaköltségek emelkedése a szállításon, fuvarozáson, rezsin keresztül jelenik meg a vállalatok könyveiben. Ezt a drágulást pedig fokozatosan áthárítják a fogyasztókra.
Ráadásul a földgáz kérdése legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, mint a kőolajé. A földgáz sokkal inkább megjelenik a rezsiben, ráadásul a műtrágyagyártásához is elengedhetetlen. Ez azt jelenti, hogy a Hormuzi-szoros blokkolásával a katari földgáz nem jut el a világpiacra, ami a műtrágya előállítási költségének emelkedésével jár. Ez a drágulás hónapokon belül meg fog jelenni az élelmiszerinflációban.
Virovácz Péter szemléltette is, hogy a Hormuzi-szoros leállása milyen mértékben is hat a magyar gazdaságra.
A globális kőolajár 10 százalékos emelkedése 0,1 százalékot farag le a GDP növekedéséből. A jelenlegi helyzetben 50-100 százalékos olajdrágulásról beszélünk. Ha az év elején 2 százalékos GDP bővüléssel számoltunk, akkor abból már most elveszítettünk minimum fél százalékot.
Az energiahordozók mellett túl kevés szó esik az alumíniumról
Virovácz Péter felhívta rá a figyelmet, hogy a Hormuzi-szoros kapcsán a kőolaj és a földgáz mellett hajlamosak vagyunk megfeledkezni az alumíniumról. Ezen a csatornán halad keresztül a globális alumíniumkészletek 30 százaléka. A szoros leállásával a fém ára rendkívüli mértékben megugrott a világpiacon, egy év alatt majdnem megkétszereződött az értéke.
Az alumínium drágulása nagyon megviseli az európai ipart, különösen az olyan ágazatokat, mint az autógyártás. Ez azért is rendkívül fájdalmas Magyarország szempontjából, mivel a hazai ipart szinte teljes egészében az autógyártás köré épül.
Az elmúlt hónapokban láthattuk, hogy havi bázison kétszer egymás után is bővülni tudott a magyar ipar, hasonlóra régóta nem volt példa. Virovácz Péter viszont felhívta rá a figyelmet, hogy érdemes a statisztika részleteiben is elmerülni. Januárban láthatóan az energiaszektor húzta a számokat, ami egyszerűen az extrém hideggel magyarázható. Emellett régiónkénti bontásban az is látszik, hogy a pozitív ipari teljesítmény két üzemnek köszönhető.
Két régió van, ahol brutálisan nő az ipari teljesítmény, mindenhol máshol síri csönd és hullaszag
– mondta az elemző. Az egyik terület Komárom-Esztergom vármegye, ahol egy elektronikai gyártó cég egy jelentős külföldi megrendelésnek köszönhetően tudott nagy mennyiségben termelni. A másik régió Hajdú-Bihar, ahol elindult a BMW gyártás. Ez a két üzem húzza magával a teljes magyar ipari teljesítményt.
Hozzátette, hogy a magyar ipart szétszálazva láthatjuk, hogy elsősorban az autóiparhoz van kötve. Szerinte ez azt jelenti, hogy nem a német ipar teljesítményét kell szem előtt tartani, ha a magyar adatokat akarjuk magyarázni, hanem a globális autóipar egészét.
A bizonytalanság jelenti a legnagyobb veszély a gazdaságra
Az elmúlt években megtanulhattuk, hogy a válságok egymást követik. A koronavírus-járvány után kirobbant az orosz-ukrán háború, amit az energiaválság követett, és most újabb krízis borzolja a kedélyeket. Ráadásul a világ legnagyobb gazdaságának az élén egy olyan elnök ül, aki teljesen kiszámíthatatlan politikát folytat.
Ebben a környezetben a háztartások, és a vállalatok egyaránt arra rendezkedtek be, hogy fel kell készülni az újabb kihívásokra. A cégek hosszú ideje nem ruháznak be, annak ellenére sem, hogy az állami ösztönzők a piacon vannak. Virovácz Péter szerint egy jegybankár erre azt mondaná, hogy a cégek likvid tőkéje sosem látott magasságban van. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok felhalmoznak, raktároznak és a túlélésre játszanak, ahelyett, hogy fejlesztenének és terjeszkednének. A problémát jól mutatja, hogy a lesújtó beruházási adatok mellett több nagy külföldi fejlesztés is érkezett Magyarországra, elég csak a BMW, a CATL, vagy a BYD üzemekre gondolni. Ezek a giga projektek sem tudták fényesebbre polírozni a statisztikákat, ami aggasztó képet fest a hazai folyamatokról.
Az elemző szerint a vállalatok költései helyett a fogyasztás volt az, ami képes volt hajtani a magyar gazdaság motorját. Szerinte, ha a fogyasztási láb is megbicsaklik, az fájdalmas lehet a GDP szempontjából. A Hormuzi-szoros válsága pedig pont a fogyasztást vetheti vissza, ha a hatásai begyűrűznek az inflációba. Virovácz Péter elmondta, hogy az év elején a két százalék feletti GDP-bővülést sem tartotta kizártnak, azonban a február 28-án elindult események miatt azt sem tartja kizártnak, hogy az egy százalékos növekedésért is tepernie kell majd hazánknak.
A 3 százalékos GDP növekedés esélye annyi, mint ötször egymás után megnyerni a lottó ötöst
Ahogy azt már említettük, az év elején – az iráni konfliktus kirobbanása előtt – az ING Bank vezető elemzője 2 százalékos GDP növekedést várt volna. Ennek egyik motorját a hazai agrárszektor adhatta volna, ahol rendkívül jók voltak a kilátások, de ez az energiaválsággal szertefoszlott.
Ennek ellenére ha feltételezzük, hogy az infláció nem szabadul el, a lakossági fogyasztás fellendül, a vállalatok beindítják a beruházásokat, a fogyasztói bizalom megerősödik, számos új munkahely születik és a forint is megerősödik, akkor lehetséges, hogy egy 3 százalékos gazdasági növekedés is megvalósulhat 2026-ban. Virovácz Péter szerint arra, hogy ez mind megvalósuljon, nagyjából akkora az esély, mint ötször zsinórban megnyerni az ötös lottót.
Regisztrálj a Forbes.hu-ra, és kövesd csatornáinkat a YouTube-on és a Spotifyon!
