A közel-keleti konfliktus kirobbanásával újabb geopolitikai krízis nehezíti Magyarország helyzetét. A befektetők elfordulnak a feltörekvő piaci devizáktól és a dollárba menekülnek. Eközben az energiaimportáló országnál gyorsan átgyűrűzhet a fogyasztói árakba az olaj és a gáz árának megugrása. Amennyiben az infláció meglódul, az kihúzhatja a szőnyeget az MNB alól. A Varga Mihály vezette monetáris tanács a múlt hónapban másfél év után vágott az alapkamaton, a jelenlegi bizonytalanság viszont kifoghatja a szelet a gazdaságösztönzés vitorlájából.
Az iráni háború legfrissebb fejleményeit ide kattintva találod.
Az Irán elleni amerikai offenzíva ugyan régebb óta a levegőben lógott, a hétvégi események mégis kisebb sokként érték a nemzetközi gazdaságot. Jelenleg a konfliktus még nem eszkalálódott teljesen, de a bizonytalanság eluralkodott a piacokon. Ezt a VIX index is alátámasztja, a félelemmérő a nyugtalanságot jelző 20–30 közötti sávban oldalazott hétfő délután.
A bizonytalanság nem alaptalan, bár a Forbes.hu által megkérdezett szakértők egységesen állítják, hogy a legvalószínűbb forgatókönyv a közel-keleti konfliktus gyors lezárása és a Hormuzi-szoros biztosítása.
A szoroson keresztül történik a globális olajszállítás ötöde, így az útvonal megszakadása az egész világon érezhető lenne – emelte ki az XTB piaci elemzője, Szitás Lóránt. Hozzátette, hogy az északi-tengeri Brent és az amerikai WTI típusú kőolajak már így is 10 százalék körüli drágulást produkáltak, így a kulcsfontosságú útvonal leállása tényleges válságot jelenthetne.
Ez a válság elsősorban a nagy ázsiai importőröket, Kínát, Japánt, Indiát, Dél-Koreát fenyegeti, hiszen számukra a kőolaj- és LNG-ellátás legfontosabb útvonala bénulhat meg. Az SPB Befektetési Zrt. portfóliókezelési üzletágvezetője szerint ezeknek az országoknak az orosz olaj jelenthet alternatívát. Kosovics László hozzátette, hogy Európa lényegesen diverzifikáltabb ellátási útvonalakkal rendelkezik, de a globális benchmark emelkedése így is azonnal megjelenik árakban és inflációs várakozásokban.
Pánik tört ki a piacokon?
A jelenleg tapasztalható folyamatok a hasonló helyzetekre adott tipikus piaci reakciókat tükrözik. Egy klasszikus „risk-off és supply shock” folyamatot láthatunk – mondta Kosovics László. A befektetők elfordulnak a kockázatos eszközöktől, miközben a nyersanyagok és a menekülőeszközök szerepe felértékelődik. A kulcskérdés a logisztika megoldása. A szakértő szerint a hajótársaságok és a biztosítók óvatossága miatt lényegében leállt a szállítás a kiemelten fontos csatornán, viszont ez a helyzet senkinek nem jó, mindenki a Hormuzi-szoroson történő szállítás folytatásában érdekelt.
Az útvonalon kialakuló tartós zavar mindenkinek fájna, hiszen a forgalom leállása 100 dollár fölé tornázhatja a Brent hordónkénti jegyzését. Ez azt jelenti, hogy a szoros miatt nem kell aggódni, viszont Maróti Ádám, a Hold portfóliókezelője szerint a történelem már sokszor felülírta a racionalitást a geopolitikai helyzetekben. A szakértő szerint egy kétségbeesett iráni lépés megbéníthatja a Hormuzi-szorost, annak ellenére is, hogy Teherán számára is fontos, hogy a kereskedelem zökkenőmentesen folytatódhasson.
„Oroszország esetében sem volt logikus lépés megtámadni Ukrajnát, mégis ez történt”
– mondta Maróti.
Az Orion alapkezelője, Szőcs Gábor is úgy látja, hogy az eszkaláció elkerülése jelenleg mindenkinek az érdeke. Az Egyesült Államokban Donald Trump az időközi választásokra készül, így kifejezetten el kell kerülnie, hogy a szénhidrogének árak felszökjön. Az őszi voksolás előtt az elnök nem engedheti meg, hogy a választók a bőrükön érezzék az Irán elleni offenzíva hatásait, vagyis egyértelműen arra törekszik majd az Egyesült Államok, hogy az energiaárat kordában tudja tartani. Ez azt is jelenti, hogy heves reakció érkezhet Amerika részéről, ha Irán a Hormuzi-szoros megbénításával próbálna visszavágni.
Összességében Irán nem érdekelt abban, hogy a térséget teljes káoszba taszítsa. Fontos számára, hogy ne haragítsa magára teljesen az Öböl-menti országokat – Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Kuvait stb. – hiszen a konfliktus végével nagy mértékben lesz ráutalva a térség többi nemzetére. Emellett maga Irán is a Hormuzi-szoroson keresztül exportálja az olajat, vagyis jelentős bevételtől esne el. Ez alapján látható, hogy senki sem érdekelt egy elhúzódó konfliktusban a Közel-Keleten, a piacok pedig úgy reagáltak, ahogy egy ilyen helyzetben az várható.
Az elemzők egyetértenek abban, hogy az iráni krízisnek papíron gyors lefolyásúnak kellene lennie, és számítani lehet egy jelentős korrekcióra az események lezárása után.
Az egyik véglet szerint az iráni rezsim minden mindegy alapon elaknásítja a Hormuzi-szorost, ami egy hosszan tartó konfliktust idézne elő, és beláthatatlan magasságba lőné az olajárat. A másik, hogy Teheránban egy Nyugat-barát vezetés veszi át a hatalmat, és kompromisszumokon keresztül akár még egy jelentősebb olajárcsökkenés is bekövetkezne. Ez a két legvalószínűtlenebb forgatókönyv, a valós végkifejletet a skálának ezen két pontja között kell keresni.
A magyarok a pénztárcájukon érzik majd az iráni eseményeket
Az olajár emelkedése széles körben gyorsítja a fogyasztói árak növekedésének ütemét. Szitás Lóránt (XTB) szerint az üzemanyagok értelemszerű drágulása mellett az élelmiszerek is jelentősen drágulhatnak a szállítási és előállítási költségek növekedésén keresztül.
