Fényes nappal csaptak le, és mindössze 60 másodperc alatt végeztek a célponttal. A háttérben azonban egy több mint két évtizede épített hírszerzési és kiberműveleti gépezet működött.
Az iráni háború legfrissebb fejleményeit ide kattintva találod.
Mi történt? Napokkal Ali Hamenei halála után amerikai és brit lapok részletesen rekonstruálták, hogyan hajtották végre az iráni legfelsőbb vezető elleni légicsapást. A beszámolók szerint a művelet kulcsa az volt, hogy a CIA időben értesült egy szombat délelőtti teheráni találkozóról, ahol a teljes iráni felső vezetés jelen lehetett. Az eredetileg éjszakára tervezett támadást ezért nappalra hozták előre, írja a Telex.
Részletek. A New York Times és más amerikai lapok szerint az amerikai hírszerzés hónapok óta követte Hamenei mozgását, míg az izraeli oldal évek óta figyelte a teheráni rezidencia környékét. A Financial Times úgy értesült, hogy az izraeli hírszerzés gyakorlatilag Teherán térfigyelő kameráinak jelentős részét feltörte, az adatokat pedig saját szerverekre irányította. Bonyolult kapcsolatháló-elemzéssel és matematikai modellekkel részletes célpontlistákat állítottak össze. A légicsapás előtt amerikai és izraeli kormányzati hekkerek megbénították az iráni biztonsági erők kommunikációját, és zavarták a mobilhálózatot a célterület környékén. A bombákat az izraeli légierő dobta le: harminc nagy pontosságú eszköz csapódott be Hamenei rezidenciájába helyi idő szerint 9 óra 40 perc körül, majd egy percen belül két másik helyszínt is támadtak. A műveletben az Egyesült Államok közvetlen katonai szerepet nem vállalt, ezt több amerikai politikus is hangsúlyozta.
Informatikai háború. A kibertámadások azonban a fizikai csapással párhuzamosan zajlottak: a Wall Street Journal szerint egy népszerű muszlim imaidő-alkalmazást is feltörtek, amely tömeges értesítésekkel próbált zavart kelteni, emellett iráni állami felületeken is manipulált tartalmak jelentek meg.
Hosszú előkészítés. Az izraeli hírszerzés már 2001-ben stratégiai prioritássá tette Iránt, és azóta kiterjedt ügynökhálózatot, technológiai megfigyelési rendszert és célzott likvidálási kapacitást épített ki. A korábbi években atomtudósok, katonai vezetők és terrorszervezeti parancsnokok ellen is hajtottak végre precíziós műveleteket.
Trump jóslata. Donald Trump szerint másfél nap alatt 48 vezetővel végeztek, és a legnagyobb csapáshullám még hátravan. Nyilatkozataiban hangsúlyozta: nem hivatalosan rezsimváltás a cél, ugyanakkor azt mondta, olyan vezetőt szeretnének Irán élén, aki „visszaadja az országot a népnek”. A következő hetek így nemcsak katonai, hanem politikai értelemben is meghatározók lehetnek a térség jövője szempontjából.
