Rendkívül gyorsan zajlanak az események a Perzsa-öbölben, ahol jelenleg háború dúl. A világ kőolaj- és földgázkészleteinek jelentős része érkezik a területről, azonban a kulcsfontosságú Hormuzi-szorost Teherán lezárta. Ez azonnal az egekbe lökte az energiahordozók árát. Kinek fáj a legjobban a kőolaj ütőerének blokádja? Meddig tarthatja fenn Irán a káoszt? Mit léphet Donald Trump, és mennyire viseli meg a magyar pénztárcákat a krízis? Ezekről beszélgettem a Forbes Money podcast vendégével, Pletser Tamással, az Erste gáz- és olajpiaci elemzőjével.
FORBES MONEY PODCAST
ITT A FORBES MONEY PODCAST!
A már meglévő Deal mellé új, a pénzügyekre fókuszáló heti podcastot indít a Forbes. A Forbes Money szerda délutánonként jelenik meg, műsorvezetője Péller András. Adásaink két nagy blokkból állnak, az egyikben a pénztárcánkat érintő, személyes pénzügyekről szóló témákat beszéljük ki, a másikban a piacokat vizsgáljuk.
Podcastunk múlt heti vendégei Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője, és Beschenbacher Kornél, az SPB privátbanki igazgató-helyettese voltak.
Az adásainkat itt, a Forbes.hu-n is megtaláljátok, és a YouTube mellett a különböző podcastfelületeken is.
A Hormuzi-szoroson halad keresztül a világ kőolajtermelésének a 20 százaléka, illetve a globális export 40 százaléka. Sok ország maga finomítja és használja fel a kitermelt olaját, viszont a világpiacra küldött mennyiség majdnem fele ezen a szűk csatornán jut el a világpiacra. Nem beszéltünk még a cseppfolyósított földgázról. Katar – az ország a termelés 19 százalékát adja – kizárólag ezen a vonalon tudja értékesíteni az energiahordozót.
Pletser Tamás fontosnak tartotta már a beszélgetés elején hangsúlyozni a szoros jelentőségét. Beszélgetésünk pillanatában (kedd délelőtt vettük fel) még nem volt teljesen lezárva az átkelő – amit Irán azóta megbénított –, de már a részleges blokádnak is az egész világra kiterjedő hatásai voltak. Európa energiaimportőr, ezen belül is a kelet-közép-európai régió nagyon kitett az energiahordozók világpiaci árának. Európa az LNG készleteinek csak 8 százalékát szerzi be Katartól, de ha a Perzsa-öbölből nem jut ki az áru, az megemeli az amerikai és a orosz gáz árát is.
