A magyar ABZ Innovation komoly tőkét kapott jónevű befektetőktől. Gyárat is építenek, mert nemcsak a háborúba kellenek drónok.
A nem katonai célra szánt drónok piaca olyan dinamikusan növekszik, hogy egy magyar vállalkozás néhány év alatt az egyik legnagyobb európai szereplővé nőtte ki magát. Az ABZ Innovation a keresletet kielégítendő sokszorosára növeli a kapacitásait, és új üzemet épít a főváros közelében – ezzel ez lesz Európa legnagyobb „civil” dróngyára. Hogy mindezt finanszírozni tudja, a szektorban rekordgyanúsnak számító, 7 millió eurós tőkebevonást hajtott végre.
Szentendre, a drónközpont
Bár a drónok főként az orosz-ukrán háború miatt kerülnek mostanság a hírekbe, a békés célú eszközök piacán is elképesztő ütemű a fejlődés. A viszonylag olcsó ázsiai termékek az alsópolcos termékek és a hobbidrónok piacát uralják ugyan, ahol például egy kis kamerát kell a levegőbe juttatni, de a nagyobb, nehezebb terheket is elbíró, komplex feladatokat ellátni képes, valóban megbízható drónok piacán már komolyabb szerep jut az innovációnak, a tartósságnak, tehát a klasszikusan európai értékeknek tartott faktoroknak.
Ha Szentendrén az utca emberét megkérdeznénk, valószínűleg még ott is kevesen tudnák, hogy ezen a szuper dinamikusan fejlődő terepen egy magyar cég kifejezetten szép eredményeket ért el az elmúlt alig néhány évben. Méghozzá helyben, hiszen a legmodernebb európai drónokat a fővárostól néhány kilométerre, a macskaköves utcáiról és művészeiről ismert kisvárosban gyártják.
Minden egyes alkatrészbe sok év tapasztalata épült be. Fotó: ABZ Innovation
De pontosan mit is csinálnak ezek az eszközök? A nem passzív, adatgyűjtésre használt, úgynevezett heavy duty action drónokat – amit magyarra talán munkadrónként lehetne lefordítani – számos területen lehet bevetni az iparban, a mezőgazdaságban, vagy épp a filmiparban. A nagyobb méretű, legalább ötkilós teherbírással rendelkező gépek
ha kell, granulátumot szórnak, permeteznek, falakat tisztítanak, csomagokat, vagy épp kamerákat szállítanak.
Magyar „mamut” a drónpiacról
Kevesen tudják, hogy ebben a szegmensben egy magyar csapat, az ABZ Innovation meghatározó szereplő, sőt, a francia DroneVolttal vállvetve a két legnagyobb cég egyike. Van olyan szereplő még, akinek a központja európai, de a gyártás kínai, de az ő megítélésük vegyes, ezért általában őket nem számítják ebbe a körbe. A magyar vállalkozás viszonylag fiatal, mára mégis huszonnyolc országban van már jelen disztribútori hálójával, legnagyobb piaca pedig az Egyesült Államok. Az ABZ 2021-es alapítása óta évente stabilan háromszorozza árbevételét.
„A polgári célú drónok piacán egyébként már most is első vagy második helyen állunk, ami sokkal többet mond el az európai drónpiacról, mint rólunk”
– mondja némi öniróniával Ludvigh Károly, az ABZ Innovation Kft. ügyvezetője, egyben résztulajdonosa. Ez a számokra lefordítva jelenleg nyolc dedikált technikust és évi 250–300 legyártott eszközt jelent.
Az ipari tisztításban is egyre több helyen használnak drónokat. Fotó: ABZ Innovation
„Amit még fontos kiemelni, az a civil rész. A nyugati világban sok gyártó dual use gépeket fejleszt, de mi nem ezt az utat választottuk” – mondja az ügyvezető. Sok gyártó erre megy rá, hiszen ez egy könnyebb piac, a katonai célok miatt általában nem kell megfelelni a hosszabb távú üzemeltetés igényeinek. Ebben a piaci környezetben dolgozik az ABZ, akik
kizárólag – a lényegesen szofisztikáltabb – civil felhasználásra fejlesztik a gépeiket.
Szentendrei telephelyük jelenleg 1300 négyzetméteren terül el, ebből 250 négyzetmétert foglal el az összeszerelőrész. Mint mondják, a helyszín egyébként tökéletes, a gyártócsarnok gyakorlatilag az irodaház falához tapad, ahonnan szintén csak egy lépés a tesztpálya. A lokáción így nem változtatnak, de a telken belül egy nagyobb csarnokot fognak berendezni a saját céljaik szerint. „Ahhoz képest, hogy a korábbi üzemünk eredetileg nem erre a célra épült, elég szép darabszámunk van.”
Drón munka közben. Fotó: ABZ Innovation
A szentendrei cég eddig organikusan, kifejezetten óvatos stratégiát követve növekedett, de az óvatos salestevékenység ellenére is egyre több a megrendelés, a termékpaletta is egyre szélesebb, ezért a gyártás ugrásszerű növelésére van szükség. Ehhez viszont tőkét kellett bevonni, nem is keveset.
Ritka tőke az európai piacon
Ludvigh Károly több mint tíz éve, sajátkezűleg építette meg első gépét, és gyakorlatilag azóta foglalkozik drónokkal. Az általa vezetett és részben tulajdonolt ABZ Innovation története a 2020-as években indult, és az organikus fejlődés jegyében a tulajdonosi kör finanszírozta a működést az alapítás óta.
„Ennek a növekedési ütemnek észleltük 2024-ben a határait. Felrajzoltuk a növekedési görbét, szép, egyenletes növekedés, nagyon büszkék voltunk rá, de közben láttuk, hogy az érdeklődés a termékeinkre exponenciálisan nő, és csak egyre nyílik az olló” – mondja az ügyvezető.
A céljuk nem kevesebb, mint az, hogy egyértelműen a nyugati világ legnagyobb dróngyártója legyenek, de ehhez gyártókapacitásra van szükség. Ekkor kezdtek el azon gondolkozni, hogy hogy lehetne lekövetni azt az ugrást, ami a termékeik iránti keresletben látszik? Nem meglepő módon arra jutottak, amire mindenki jutna: tőkebevonásra van szükség.
A mezőgazdaság tipikus felhasználási terület. A drónok a precíziós gazdálkodásban kulcsszereplők, hiszen centire pontosan beprogramozható például az, hogy az adott területre mennyi permetet szórjon, ezáltal csökkenthető a pazarlás. Fotó: ABZ Innovation
Ehhez nemzetközi technológiai kockázati tőkealapokkal kezdtek tárgyalni, folyamatosan tartották a pitch-eket, aminek az eredménye elmondásuk szerint az lett, hogy gyakorlatilag sorban álltak a befektetők. Végül egy amerikai-német-magyar konzorcium jött létre.
A lead a müncheni székhelyű deep-tech venture, a Vsquared Ventures volt, a második legnagyobb tickettel a magyar DayOne Capital, és a follower a detroiti, berlini és Szilícium-völgybeli székhellyel is rendelkező Assembly Ventures. Összességében elmondható, hogy tapasztalt szereplőkről van szó, akik már több startupot segítettek eljutni az unikornis státuszig. Ők
összesen hétmillió eurót fektettek a cégbe.
„A felállt tulajdonosi kör és a befektetés nagyságrendje is nagyon komoly validáció nekünk, Magyarországon ez kifejezetten nagy összegnek számít” – mondja Ludvigh Károly arról, hogy ritkán érkezik amerikai tőke az európai techcégekbe, de az ABZ a jelek szerint a kivételek közé tartozik.
Ebből finanszírozzák majd többek között az új, 1060 négyzetméteres csarnok kialakítását is, vagyis több mint megnégyszerezik a jelenlegi alapterületet, legalábbis ami a gyártást illeti. Az új üzemet úgy építik meg, hogy abban az elmúlt négy-öt év minden tapasztalata benne lesz. Ennek legfontosabb része a design – mint Ludvigh Károly fogalmaz, erről tanultak a legtöbbet az elmúlt években. A gyárat, az áramkiállásokat, a leant, a raktározást úgy alakítják ki, hogy az alkatrészek készen álljanak, és értük csak oda kelljen nyúlni, mindeközben a folyamat integráns része a minőségellenőrzés, ahol monitorozzák az időt, és az adathalmaz eredménye lesz az is, hogy folyamatosan modelleznek.
„Kis szériában bármilyen célra bármilyen drónt le tudunk fejleszteni már ma is. Kis szériában bárhányat, de ha jól tervezed meg, nagy szériában több ezer darabot is le lehetne, és ez olcsóbb. Hogy fogod ezt összeszerelni? Föl kell építeni a logisztikától a teljes ellátási láncot, ahol a leghatékonyabban, legkevesebb várakozási idővel épülnek be az alkatrészek.”
Fotó: ABZ Innovation
A jelenlegi kapacitásuk havi 20–25 drón, de ez a szám hamarosan a többszörösére nő. Az új, modern gyáregység a tervek szerint nyáron kezdi meg a működését, és idén nagyjából ötvenszázalékos kapacitásra futtatják fel. Ehhez húsz dedikált szakember dolgozik majd csak a gyártáson, de alkatrészbekészítő és más kollégákkal együtt ez a szám 25 körül lehet.
Az idei, vagyis ötven százalékos kapacitás havi 85 gépet, vagyis éves szinten körülbelül ezer darabot jelent majd. Teljes kapacitással évi kétezer drón legyártását tudják majd vállalni, körülbelül 40-45 munkatárs közreműködésével. „Ezzel ambiciózus, de mégis fenntartható fejlődési pályára állunk. Azt látjuk, hogy a kereslet adott.”
