Árrobbanás várható az egész IT szektorban, ami érinti a szolgáltatásokat, és kész termékeket, így a laptopokat egyaránt. A bűnös: a mesterséges intelligencia.
A mesterséges intelligencia nem csak a programozóktól, grafikusoktól, kommunikációs szakemberektől, marketingesektől és újságíróktól veszi el a munkát , hanem a konzumer piacra szánt termékektől az alkatrészeket is.
Ami sokként hathat, átgyűrűzhet számos területre, és már most látszik, hogy öt évvel a covid éra után újabb chip válsággal néz szembe a világ.
Pánik a piacon?
A hatalmasra fújt „AI lufiba” lapátolják a pénzt a nagyra nőtt iparági szereplők és a befektetők, aminek következtében a szektor szereplői egyre-másra jelentik be a mesterséges intelligencia szolgáltatásokhoz elengedhetetlenül szükséges adatközpontok megnyitását, illetve kapacitásbővítését.
Kép forrása: SK Hynix
Ezek működésében a processzorok mellett kulcsszerepet játszanak az úgynevezett HBM (High Bandwidth Memory) memóriachipek, amelyek drágábbak, ám nagyobb a tárhelyük, illetve jóval gyorsabban képesek továbbítani az adatokat, mint a korszerűtlenebb DRAM (Dynamic Random Access Memory) technológiára épülő komponensek.
A stabil, nagy sebesség pedig ebben a bizniszben az egyik legfontosabb tényező, hiszen ez a feltétele annak, hogy a nagyméretű nyelvi modellek több paramétert tudjanak használni. Ahogy Dan Hutcheson, a félvezetőkre szakosodott TechInsights kutató és elemző intézet alelnöke fogalmazott:
a különbség olyan, mint egy kétsávos autóút és egy százsávos autópálya között.
A HBM és DRAM modulokat ugyanazokban az üzemekben készítik, azonban a gyártósorok átállítása idő -és pénzigényes, nem egy gombnyomásra történik a váltás. Mivel a nagyobb haszonkulcsot kínáló HBM eszközökből hiány lépett fel a már említett adatközpont-bővítések -és építések miatt, a terület három meghatározó vállalata, a Samsung, az SK Hynx és a Micro egymástól függetlenül, ugyanarra a logikus következtetésre jutott az idei év elején: a kapacitásaik nagy részét erre a területre csatornázzák át, azaz HBM memóriát fognak gyártani DRAM helyett.
Emiatt ez utóbbiakból már most hiány van, aminek következtében egy év alatt közel 170 százalékkal nőtt a komponensek ára a szerződéses, tehát a cégek közötti piacon, amivel még a nagyot futó aranynál is jobban teljesített ezen időszak alatt.
Mindenki megérzi
És ne legyenek illúzióink, ez előbb-utóbb lecsapódik a kiskereskedelmi piacon is. Azaz a vásárlók dönthetnek, hogy vagy kifizetik a lényegesen magasabb árat ugyanazért a konfigurációiért vagy csökkentenek az igényeiken. A különféle fórumos, reddites, ám a piaci szereplők által meg nem erősített pletykák szerint sok PC-nél megszűnnek a jelenleg elérhető 64 vagy 128 GB-os RAM-opciók.
Kép forrása: Szalai Péter // Forbes.hu
Fontos azonban kiemelni, hogy a rendszerek továbbra is képesek lesznek ekkora memóriát kezelni, csupán a gyártói kínálatban nem lesz alapértelmezett. A manapság általánosan elterjed 32 GB-os kapacitás továbbra is elérhető marad, de döntő többségében csak opcióként, így a legtöbb PC 16 GB memóriával kerül majd forgalomba. Ez egyben azt is jelenti, hogy a memóriagyártóknak módosítaniuk kell termelési struktúrájukat, hogy nagyobb arányban készítsenek kisebb kapacitású memóriamodulokat a nagyobbak rovására.
A hazánkban a konzumer laptop piacot magabiztosan uraló Lenovo marketing vezetője, Árvai Ildikó a kérdésemre elárulta, hogy a helyzet jelenleg nagyon hektikus. Reálisan számolnak esetleges ellátási nehézségekkel,
és jó esély van rá, hogy Magyarországon is érezhető árnövekedéssel számolhatnak a felhasználók 2026-ban.
Daghistani Péter, az Asus magyarországi kirendeltségének kommunikációs vezetője is hasonlóképp nyilatkozott, hozzátéve, hogy a készletezés optimalizálásával jó eséllyel átvészelhetik a kritikusabb jövő évi időszakot, így van rá esély, hogy a vásárlók nem szenvedik meg nagyon a dolgot
Nagyon úgy fest, hogy a memóriachip-hiány átterjedhet az okostelefonos szektorra is. Erre utal legalábbis, hogy a koreai SE Daily értesülései szerint a Samsung mobil részlege (Mobile Experience, MX) sem köt már éves szerződést a memóriagyártó divízióval.
A kép forrása: SK Hynix
Ehelyett negyedévente tárgyalják úja a megállapodást, ami magától értetődően megnehezíti a hosszú távú tervezést az MX számára. Ám egyben világosan utal arra is, hogy a dél-koreai konszern ezzel gyakorlatilag eldöntötte, hogy saját részlegeit sem kíméli meg a memóriaárak emelkedésétől. Üzleti szempontból ez érthető lépés, hiszen ugyanazzal a kihívással minden piaci szereplő szembesül, így a vállalat elsődlegesen a memóriagyártásból származó profit maximalizálására összpontosít.
Mindenesetre ez arra utal, hogy a telefonok szegmensében is lehet számítani drágulásra.
Miért nem gyártanak többet?
Ha ilyen komoly hiány van, és óriásit lehet kaszálni a memóriachipeken adná magát a dolog, hogy a gyártók radikálisan növeljék az előállítható termékek számát. Azonban idén az az iparág 54 milliárdos tőkebefektetéséből gyakorlatilag nulla centet fordítottak a kapacitás bővítésére. Ez a pénz elment az átállással, és a logisztika átalakításával kapcsolatos költségekre.
Nagyon óvatosak az iparági szereplők, kivárnak az új gyártósorok létesítésével, így a jelek szerint azzal is kalkulálnak, hogy nem lesz tartós a kereslet a HBM modulok iránt.
Ez pedig egyben azt is jelenti, hogy reálisnak tartják, hogy kipukkadhat az AI lufi, vagy legalábbis jelentősen lelassul a növekedési ütem.
Iparági források szerint a Samsung konzervatív félvezető-ellátási stratégiát mutatott be a Morgan Stanley által szervezett befektetői tájékoztatón. Itt kiderült, hogy a vállalat a létesítmények gyors bővítése helyett a hosszú távú jövedelmezőség fenntartásának stratégiáját fogja követni. A túlkínálat kockázatát minimalizálják egy olyan tőkeberuházási (capex) stratégiával, amely egyensúlyba hozza az ügyfelek keresletét és az árakat. Tehát magyarul nem akarnak fejest ugrani akár több milliárd dollárt felemésztő gyárépítésbe, hogy aztán azt ne tudják kihasználni, és csak a veszteséget termelje a következő chipflációig.
