Demján Sándor nevéhez sok minden fűződik, mégis kevesen tudják róla, hogy a nyolcvanas években tagja volt az MLSZ elnökségének. Akárcsak az üzleti életben, a fociban is megkövetelte az átláthatóságot és a tisztességességet, fellépett a korrupcióval és a bundázással szemben. Néhány gondolat Demján Sándortól a magyar fociról, 1983-ból.
Csütörtökön megjelent a májusi Forbes, címlapján Demján Sándorral.
Futballszeretet
„Ahogy szokás mondani: én is az anyatejjel szívtam magamba a futball szeretetét. Amióta az eszemet tudom, Honvéd-szurkoló vagyok. Ezek után, azt hiszem, tökéletesen a képbe vág, hogy amikor a kereskedelem csapata, az MTK-VM kiesett az NB I-ből, engem kértek fel a szakosztályvezetői feladatok ellátására. Úgy éreztem, tartozom annyival a sportnak, hogy igent mondjak. A visszakerülésig vállaltam, mert egy ennyire szétesett gárdát bármilyen csúcsra felvinni igen sok elfoglaltságot, nagy leterhelést jelent.”
„Jó iskola volt ez számomra: végigasszisztáltam a kiesést, láttam egy csomó tisztességtelen mérkőzést, és mondhatom, megcsömörlöttem attól a szégyentelenségtől, amivel adták-vették körülöttünk a pontokat!
Többször az eszembe jutott, milyen jót nevethettek a bennfentesek néhány hónappal előbb rajtam is, amikor a lelátón úgy szurkoltam a csapatnak, ahogyan kell: szívvel-lélekkel.
Igyekeztem nem sokat gondolni erre, de ha mégis az eszem be jutott, a legszívesebben megvertem volna valakit, aki az érzelmekből gúnyt tud űzni.”
Sportmúzeumok
„Azt hiszem, ki kell egyszer mondani: a mi egyesületeink többsége amolyan sportmúzeumféle. A múltjával zsarolja össze a fenntartáshoz szükséges anyagiakat. Ilyen ósdi szervezetekkel azonban nem lehet a modern élet sodrában helytállni! Tehát igenis szűnjön meg a gyenge, vagy – az ő futballistái is mondjanak le egy ideig a fizetésről, meg a jutalomról, ahogy a Mészáros Ferenccel folytatott egyik interjúban hallottam. Mossák ki maguk a szerelésüket, ne utazzanak napokkal előbb Diósgyőrbe, meg Pécsre mérkőzést játszani, hanem csak aznap… Egyszóval: ők is invesztáljanak valamit az üzletbe, hogy legyen erejük végül is diadalra vinni a közös ügyet!”
„Az egész sportágra vonatkozóan azonban, azt hiszem, ebből a székből nézve kimondható: belátható időn belül nem leszünk nagyhatalom! És ahogy a világversenyeket nézem, más sportágban sem. Az eddiginél azonban jóval többet lehet nyújtani a közönségnek, s ezt meg is teszik majd a magyar csapatok.
Ehhez azonban tiszta, könnyen áttekinthető, őszinte légkörre van szükség.
Ahol nincs protekció és senki sem ködösíthet állítólagos “sportpolitikai érdekekre” hivatkozva. Ki kell érdemelnünk a közönség szeretetét és bizalmát. Ahogyan a kormány hirdeti, s ahogy mi is dolgozunk érte mind a hatvan Skála áruházban.”
(Nemzeti Sport, 1983. Forrás: Arcanum Digitális Tudománytár)
További idézetek Demján Sándortól a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évekből a májusi Forbesban!
Demján csapata tőzsdére viszi a WestEndet
