Régi, de vadiúj vadnyugat az e-kereskedelem pusztáin. Hogyan működik a felújított készülékes piac, és hol a biznisz a használt mobilok felvásárlásában? Interjú a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettesével, Pereszlényi Zoltánnal.
December óta nemcsak venni, eladni is lehet használt mobilt a Telekomon keresztül. A csavar, hogy a cég csak felületet biztosít, partnercéggel szerződött a készülék-visszavásárláshoz és felújításhoz.
Véletlenül sem ingyen promónak szánom, csak azért írom le, papíron mi a folyamat, mert még mindig gyerekcipőben jár a felújított piac.
- Ha megszabadulnánk készülékünktől, árat becsülnek rá. Ha rábólintunk az összegre (új készülék árába még nem számítják be), és a párnapos bevizsgáláson is átmegy az eszköz, az ígéretek szerint 3–5 munkanap alatt pénzünkhöz juthatunk.
- Az elpasszolt telóból vagy felújított termék lesz és a partnercég újraértékesíti, vagy ha úgy ítéli, hogy anyagilag nem megérős ezzel vacakolnia, akkor alkatrészként hasznosítja. Tavaly ötezer kiló elektronikai hulladékot gyűjtöttek vissza az ügyfelektől, állítja a Telekom.
Persze, nem a Telekom az első és egyedüli a felújított termékes piacon: Rejoy, Furbify, Euronics, MediaMarkt, Yettel. Viszont a magyar e-kereskedelem egyik legnagyobb forgalmú szereplőjéről beszélünk, méretükből fakadóan piacformáló és edukáló szerepük kell legyen. És szerintem van mit formálni, edukálni.
Ezért kértem interjút Pereszlényi Zoltántól, a cégcsoport kereskedelmi vezérigazgató-helyettesétől. A felújított piac alig használt kérdéseit is feltettem neki a Népliget melletti Telekom székházban.
Ki ő?
Pereszlényi Zoltán több mint húsz éve dolgozik T-s színekben. 2001-ben még a T-Mobile-nál volt értékesítési menedzser, 2006-tól már különböző vezetői pozíciókat töltött be. Így lett 2012-től az értékesítési hálózat fejlesztéséért, valamint a digitális transzformációért felelős igazgató vagy 2017-től a lakossági marketing- és értékesítési menedzsmentigazgató. 2021 végén lett a Deutsche Telekom európai tagvállalatainak B2C-szegmenseinek kereskedelmi kiválóságáért és növekedéséért felelős alelnöke, innen jött haza, hogy 2022. decembertől a Magyar Telekom kereskedelmi vezérigazgató-helyettese legyen.
Forbes.hu: Érdeklődve nézem azokat a pályákat, ahol valaki lentről, tizen-huszonév alatt jut el ugyanannak a szervezetnek a tetejére. Mikor éreztél olyat legutóbb – nem először, legutóbb –, hogy na, megérkeztél?
Pereszlényi Zoltán: Éppenhogy két évvel ezelőtt, 2022. december elsején, amikor megérkeztem a mostani pozícióba. Annyiban volt más a korábbi, cégen belüli szerepváltásokhoz képest, hogy most országot is kellett váltanom, napra pontosan 13 hónapot voltam Bonnban. Kint három évvel terveztünk első körben, aztán a helyzet úgy hozta, hogy, fura megfogalmazás, de haza kellett jönni az új megbízatásra. Tényleg örömmel tettem, óriási szeretettel, nagy tervekkel érkeztem vissza.
A felsővezetésbe érkezés már önmagában elegendő indok lenne az érzéséhez, amit kérdeztél, de visszatekintve a pályámra, mindig előttem lebegett, hogy vajon azok az emberek ülnek-e vezető pozíciókban, akik a jó kérdéseket tudják feltenni.
Valahol ezekben az években kezdtem érezni, hogy én is föl tudnám tenni azokat a kérdéseket.
Érdekes felismerés, mikor az ember elkezd hinni magában, hogy a tudása, a képessége mellett az ambíciója, meg talán víziója is megvan, hogy betöltse ezt a szerepet. Hogy irányt mutasson, hogy valami jót tegyen.
Tálcán kínálod a következő kérdést. Ha már ilyen jó kérdező lettél: szerinted mi most, 2025 elején a magyar e-kereskedelem legfontosabb kérdése?
Van erre sablonos válaszom is, de most pont nem a biztonságot mondanám. Szerintem abban mindenkinek tennivalója van, hogy védjük a társadalmat, az ügyfeleinket, egymást, és magunkat is. Nemcsak technikai, de edukációs oldalon is fontos munka a társadalom minden nagy szereplőjének, a gazdaságon túliaknak is. A legkritikusabb, legfontosabb feladatuk, hogy mindig egy lépéssel a kiberbűnözők előtt járjanak. Mégsem ezt mondanám fő kérdésnek, hiszen ez adott, ezt csinálni kell.
Inkább azt tenném fel, hogy vajon hogyan tudunk olyan ügyfélkiszolgálást, ügyfélélményt meghonosítani ebben az országban – Európa ezen felén, a földgolyó ezen kontinensén –, ami itt sajnos nem jellemző, de amire akár a Távol-Keleten is vannak példák. Biztos lehet más példákat is hozni,
de nem ez a cél, hanem csak az, hogy valahogy kimozdítsuk a magyar e-kereskedelmet, de inkább az egész kereskedelmet abból a berögződésből, hogy, úgymond, „tranzakcionális ügyet intézek”.
Hogy valóban élmény legyen. Vannak rá nagyon jó példák, csak nem ezek a jellemzők, nem ez az alapelvárásunk.
Említetted a Távol-Keletet. Én nyilván nevesítek is, ki mást, mint a Temut. Ők tényleg rámennek az ügyfélélményre, itthon valós konkurenciát jelentenek. E tekintetben ti, Telekom, mennyit változtatok az elmúlt években?
Látod, pont nem rájuk gondoltam! Hiszen ők mit csinálnak? Alapvetően egy nagyon jó webshopot üzemeltetetnek annak minden funkciójával, amit tőlük elvárhatsz. Tényleg tökélyre van futtatva, emellett pedig irdatlan szofisztikált promóciós mechanizmussal működnek, így teszik az egészet szexivé, érdekessé, pörgőssé.
De direkt emeltem ki, hogy webshop. Amikor arról beszélünk, hogy e-kereskedelem, szeretem az e-t levenni, és azt mondani: ma a kereskedelem az e-nek és a nem e-nek az egyvelege.
Omnichannelnek szokás hívni.
Igen, de a lényeg, hogy végül mindig azt kell lekövetnünk, hogy az ügyfél mit akar. Elég Steve Jobsot felidézni: nem a technológiát kell visszafejteni az ügyfél szintjére, hanem ezt fordítsuk meg úgy, hogy az ügyfélnek mire van szüksége, és ahhoz hasznosítsuk a technológiát. Nem feltétlenül azért, mert generációs szemmel még sokan vannak, akik nem érettek meg arra, hogy a teljes vásárlási folyamatot online végezzék, ezért kell neki a fizikai is. Hanem mert egyszerűen erre van majdhogynem mindenkinek igénye.
Persze, ez helyzet- meg termékfüggő is, van, ahol nincs rá igényem, hogy megfogjam, vagy hogy személyesen beszélgessek szakértővel. De mi, a Magyar Telekomnál, a magyar távközlési piacon iszonyúan fontosnak tartjuk, hogy teljes körű kiszolgálási portfóliót kínáljunk. Nem törekszem arra, hogy az ügyfeleinket csak az online-ra tereljük, mert attól az ügyfél élménye fog sérülni valahol, akár mert kevesebb vagy nem megfelelő infót kap, és így nem adunk neki értéket, amitől pedig a mi eredményességünk sem lesz ugyanazon a szinten. Win-win szituációnak kell lennie, a lényeg, hogy mindig az ügyfél elégedettsége a siker mértékegysége.
Én tudom mérni forgalomban is. Most pedig engedd, hogy visszabiggyesszem az e-t. De csak mert a 2023-as adataitokat nézve az éves teljes, 1500 milliárd körüli belföldi online forgalom közel három százalékát vittétek, a GKID listáján hatodikok voltatok. A mobil és tablet kategóriákban a piac harmadát is elvittétek, ami tényleg komolynak tűnik. Na, de hogy alakultak 2024-ben a számaitok?
Arra még nem látunk rá, mi történt a piac egészén, de mi elégedettek vagyunk a számainkkal. Biztos lehetne gyorsabban is haladni, de az előző kis monológomból ami fontos, hogy nem arra gyúrunk, hogy csak az e-kereskedelmet tudjuk növelni, az önmagában nem ad nekünk plusz értéket. Persze, ugyanolyan fontos, mi is nézzük minden irányból, de tényleg arra hajtunk, hogy az ügyfeleinknek a jó ajánlatot a jó pillanatban, a jó csatornán adjuk.
Ettől függetlenül bizakodó vagyok. Azért az, hogy 2023-ban a piachoz képest jobb mértékben nőttünk, nagy önbizalmat ad. Meg arra is visszaigazolás, hogy a fejlesztések, amiket végzünk, a jó irányba mennek. Előrébb priorizáljuk az olyan kényelmi megoldásokat, mint akár a fulfillment rendbetétele, vagy a szállítási és fizetési módszerek bővítése, amik aztán mind meg is térülnek.
Ami a mobilokat és tableteket illeti, tradicionálisan közel áll az üzletünkhöz, hiszen a szolgáltatásunkkal összecsomagolva értékesítjük őket. Ettől még sok más európai, vagy akár nemzetközi piachoz képest is magas a mi részesedésünk.
Fotó: Sebestyén László
Az említett önbizalomra a felújított termékek piacán is szükség lesz. Ez interjúnk fő apropója, immár fel is vásároltok régi készülékeket. Szokatlan, de egyszerű kérdéssel kezdem: nektek mit jelent az, hogy felújított?
Érdekes ez az egész, számtalan irányból meg lehet közelíteni. Talán a lényeg, hogy tudatos, fenntarthatóságára törekvő vállalkozásként fontos, hogy minden, amit csinálunk, abban próbáljunk olyan hatékony módszereket találni, amivel tudunk tenni a környezetéért, a társadalomért.
Rögtön a legtámadhatóbb ponttal kezded. A hozzátok hasonló cégeket ilyenkor szokták greenwashinggal vádolni.
Csakhogy amit itt csinálunk, és ami valójában történik, annyira transzparens és kézzelfogható, hogy nehéz rá azt mondani, hogy greenwashing.
Miben rejlik az átláthatósága?
Ugye abban, hogy ma már vissza is veszünk készülékeket, ami során nagyon szigorú, több tucat különböző vizsgálatot végez el rajtuk a partnerünk.
A francia Recommerce Groupról beszélünk. Még mindig érdekelne, hogy nektek mit jelent az, hogy „felújított”. Uniós szinten sincs rá világos, egységes direktíva, hogy szabályszerűen mi tartozik a fogalom alá, ami fogyasztóvédelmi szemmel elég aggályos.
Ez szerintem végtelenül egyszerű dolog. Van ez az 56 különböző műszaki teszt, amin átmegy a használt készülék, megfelelő tisztítást, fertőtlenítést kap, amelyik alkatrésznél szükséges, azt cserélik, majd a bevizsgálás végén besorolást kap. Mindezek után olyan, kereskedelmi forgalomba visszaadható készüléket kapunk, aminek piaci értéke van.
Máshonnan közelítve, igenis vannak olyan vásárlók, akiknek valamilyen indíttatásból fontos, hogy felújított készülékhez jussanak. Mondjuk, mert ennyire környezettudatos, és így nem vadonatúj készülékhez kellett irdatlan mennyiségű nyersanyagot felhasználni. Vagy mert magasabb tudású készülék után áhítozik, de nem tudja érte kifizetni a vadonatúj készülék árát. És biztos vannak egyéb más okok is.
Egyébként egy átlagos okostelefon gyártásához körülbelül 268 kilogramm nyersanyag szükséges.
Persze, a kutatások szerint is ez a két fő szempont, de egyelőre ez csak a fiatal korcsoportokat szólítja meg. Az időseket mi fogja?
Szerintem náluk is abszolút releváns szempontok ezek. Ha belegondolsz, az okostelefonok kipróbálhatósága is bejön szempontként. Azért az idősebb korosztályoknál még mindig óriási arányban vannak az olyan ügyfelek, akiknek nem okos a mobiltelefonjuk.
Ezt össze lehet kapcsolni azzal is, hogy a 2G hálózatok életciklusuk végéhez közelednek. Sokat akarunk tenni azért, hogy az ügyfeleink megértsék, és segítsük is őket abban, hogy a megfelelő készülékkel tudják a modernebb hálózatokat és szolgáltatásokat elérni.
Azért erőltettem ennyire a definíciót, mert fájóan hiányoznak az EU-ban az átláthatóbb jogi keretek. Fogyasztóként nem vagyok bevédve, hogy amikor felújított terméket rendelek, akkor sztenderd besorolásokkal sztenderd minőséghez jussak.
Ebben teljesen igazat adok, a jogi keretek mindig fontosak, ugyanakkor mindig tudnak nehézségeket is okozni. Ezért mondanám, hogy az a bizonyos józan ész még ennél is fontosabb. Tudomásul veszi mindenki, hogy használt a készülék, átesik az említett vizsgálatokon, alkatrészcseréken, de végső soron mégis fog magában némi kockázatot hordozni.
A Telekom márka azzal tud e mögé állni, hogy garanciákat ad, például kétéves szavatosságot. Kizárólag prémium, A+ minősítésű telefonok szerepelnek a kínálatunkban, minimális esztétikai hibával bíró, legalább 85 százalékos akkumulátorkapacitással rendelkező, töltőkábellel ellátott készülékek.
Piaci szereplőként nyilván érdeketek, hogy a legjobb tudásotok szerint kerüljenek vissza a készülékek a körforgásba. Még sincsenek nálunk univerzális címkék, nem mindenkinél jelenti ugyanazt az „alig használt” vagy az „újszerű”.
Nincsenek valóban, de itt megint csak a józan észre utalnék. Ha valamire azt mondjuk, hogy felújított, hogy használt, vállaljuk mögé a garanciát, mert a nevünket adjuk hozzá, és ezt nemcsak kimondjuk, de a viselkedésünkkel is alátámasztjuk, ami láthatólag jól működik.
De nem vitatkozom, biztos több tekintetben megkönnyítené az életet, hogyha lenne ebben valamifajta egységesség.
Mit jelent az, hogy „jól működik”? Mekkora nálatok a problémás tranzakciók aránya?
Minimális, inkább azt mondanám, nincsenek ilyenek.
És a garanciás ügyeké, ami kifejezetten a hardverfelújításra vonatkozik?
Az is elenyésző, igazából nincs különbség az új készülékeknél mérthez képest. Ez is valahol azt bizonyítja, hogy alapvetően jól működik a partnerségünk.
Miért a Recommerce-szel szerződtetek?
Tendereztettünk, mint minden esetben, most is elég szigorú piacfelmérés után, kereskedelmi és egyéb szempontok alapján jöttek ki ők győztesként.
Mi alapján döntöttetek úgy, hogy nem saját, házon belüli csapattal szervizeltettek, mint, mondjuk, a Rejoynál? (Úgy hallottam, a Recommerce is külsős, külföldi partnerhez szervezi ki a felújítást, Pereszlényi Zoltán erre nem reagált – a szerk.)
A Magyar Telekom jogelődjének volt egy elég kiterjedt szervizhálózata, szóval elég sokrétű tapasztalatunk van ez ügyben. Ebből is kiindulva, illetve fölmérve azt, milyen felelősséggel járna egy hasonló szervizhálózat kiépítése, elég egyszerű volt eldönteni, hogy nem ebbe az irányba megyünk.
A HWSW veti fel, hogy a tiétek gyors felületnek számít. Kevés infót kell megadni a bevizsgáláshoz, annak szól, aki gyorsan, egyszerűen tenné pénzzé régi mobilját, típusból is többfélét fogadtok be az átlaghoz képest. Cserébe azt írják, a megajánlott áraitok jellemzően alacsonyabbak az átlagos használt piaci értékhez képest. Az én háttérinfóm is az, hogy átlagosan 25–30 százalékkal alacsonyabb árat ajánlatok a Rejoyjal szemben. Tényleg így van? Tudatos üzleti modell ez a részetekről?
Több mint hatszáz olyan készüléktípust veszünk vissza, amit versenytársunk, a Rejoy nem, így mindenképp érdemes elvégezni a felbecslést kevésbé elterjedt vagy régebbi, esetleg alacsonyabb kategóriás készülékekre is.
Szintén fontos, hogy az egyszerű, néhány kérdéses folyamatban szabott árat nem feltétlen lehet egy az egyben összevetni más szereplő felmérési szempontjaival. Például az akkumulátorszint frissessége ilyen, melyet egyik felújító figyelembe vesz, más nem biztos. A folyamat tervezése során fontos alapelvünk volt, hogy ügyfeleink számára egyszerűen kezelhető, gyors megoldást biztosítsunk.
Az a mondás a felújított termékes piacon, hogy bár van tér a fejlődésre, és még a két számjegyű növekedési reményeket sem sikerült beváltani, ettől még nagy benne a potenciál, nemcsak a zöld üzenetek, de a változó fogyasztási trendek miatt is. 2023-ban már 223 milliárd forintra becsülték a használt termékes online forgalmat az 1475 milliárdos új termékes forgalom felett. A ti mixetekben mekkora szeletet jósoltok neki?
A webshopunkban 2024-ben online értékesített készülékek több mint tíz százaléka felújított volt.
Számháborúba nincs sok értelme belemenni, inkább trendeket érdemes nézni. Osztom a fejlődési lehetőséget, a mögötte álló közgazdaságtan sok esetben nem triviális. Pedig nem új keletű dolog, tíz éve is már asztalon volt nálunk, pontosabban Németországban próbálkoztunk vele, csak akkor még nem működött a rendszer. Nyilván akkor is voltak olyanok, főleg fiatalok, akik nem tudtak vadonatúj készüléket megengedni magunknak. Azon lehet vitatkozni, hogy a fenntarthatósági vonal még talán nem volt olyan erős, bár szerintem akkor is az volt.
Viszont ami akkor nagyon dominált, az az új típusú készülékek tudása, fejlődése. Évről évre minden gyártó hozta az új modelleket, évente több alkalommal is, mi pedig mindig vártuk, mi lesz a következő durranás. Csakhogy ezek most már jó pár éve elmaradoznak. Nem azt mondom, engem aztán bármikor bátran meglephet bármelyik gyártó. Viszont így most nagyobb teret kaptak a fogyasztók, hogy a meglévő típusokat még tovább használják, és egyre többen elégszenek meg a régivel is. A konkrét típus megnevezése nélkül is ki lehet jelenteni, hogy egy mai, felső kategóriás csúcsmodell két év múlva is gyönyörűen ki fog tudni minket szolgálni.
Szokták is mondani, hogy az iparág már elérte azt a pontot, ami felett a technológia csak szakértő vagy tehetős rétegeknek izgalmas.
Ugyanakkor az is benne van a pakliban, hogy egyszer csak egyik pillanatról a másikra fog újra berobbanni. Lehet, a mesterséges intelligencia (MI) fog olyan mélyen beintegrálódni a mindennapjainkba, a munkától a szórakozásig, hogy újra megjelenik az igény, hogy szükség lesz erősebb processzorra, több memóriára, és a többi. Ezzel máris megérkezünk oda, hogy széles rétegek lesznek hajlandók új típusokba fektetni.
Mennyire kannibalizálja egymást a régi és az új termékes értékesítés?
Szolgáltatóként érdekünk, hogy a kannibalizáció a lehető legkisebb legyen. Ha sikerül, azzal az okostelefonos piacot tudjuk mélyíteni úgy a háztartásokban, mint a vállalkozásoknál. Ma még nem jelenthetjük ki, hogy mindenki modern okostelefonnal rendelkezik, amin a legmodernebb szolgáltatások futnak, vagy akár MI is. Azért is vagyunk benne mindkét szegmensben, hogy növeljük a penetrációt. Olyan konstrukciókkal állunk elő, amivel ezen közösségek minden szereplője hozzá tud jutni akár a legmodernebb, akár az egy–két éves, felújított modellekhez is.
Ezzel azt mondod, távközlési szolgáltatóként előnyötök, hogy az olcsóbb mobilhoz rögtön hozzácsaptok előfizetést vagy más szolgáltatást is?
Ha nagyon leegyszerűsítjük, igen. De amiért mi mindennap bejárunk ide a székházba a Könyves Kálmán körúton, hogy hogyan tudunk minden magyar háztartást, családot, vállalkozást a digitalizációban előrejuttatni, hogy hogyan tudjuk őket fejleszteni. Eddig mobiltelefonokról beszéltünk, de akár tabletek, televíziók, később háztartási gépek esetén is, hogy a legmodernebb, vagy pár szériával korábbi verziókat használjanak.
Mobil mellett tabletet vagy konzolt is eladhatok a felületeteken. Mi várható még a jövőben? Nekem a tévé vagy az okosóra is még hiányzik a kínálatból.
Alapvetően elégedett vagyok azzal, amivel most megyünk, de biztos fogunk még bővíteni. Ami az órákat illeti, annak idején amikor belevágtunk, nagyon hosszan tanultuk, hogyan kell őket eladni. Arra kellett rájönnünk, hogy az óra más, mint a telefon, a legtöbbeknek sokkal személyesebb tárgy, ahol a higiéniai szempontok is fontosak. Persze, azóta a telefon is személyessé vált, akkortájt valószínűleg túlértékeltük kicsit ezt a szempontot, de nem baj, az igazság valahol félúton volt.
Fotó: Sebestyén László
Saját telefonmárkátok tavaly májusi új generációja a T Phone 2 Pro 5G, még ez is a százezer forint alatti kategóriában fut. Hogy teljesít itthon?
A T Tablet a kategóriájában kimagaslóan teljesít, az életciklusa alatt végig a legnagyobb házon belüli részesedéssel rendelkezik. A T Phone-ok fej-fej mellett haladnak olyan neves készülékgyártókkal, akik szélesebb portfólióval vannak jelen a kínálatunkban.
Amikor az egész T Phone koncepció megfogalmazódott, az volt az elsődleges célunk, hogy hogyan lehetne szélesebb rétegek számára elérhetővé, megfizethetővé tenni az 5G-élményt. A processzortól a kameráig ennek szellemében lett összerakva, az utolsó eurócentre is figyeltünk, hogy még a 100–150 eurós bekerülési sávban maradhassunk. Sikerült.
Ehhez jött hozzá az is, hogy vajon van-e elég erő a T-brandben ahhoz, hogy el tudja vinni a hátán. És hát jól bizonyított, Magyarország talán az egyik legjobban teljesítő ország, ahol elindult a T Phone a Deutsche Telekom európai piacai közül.
Korábban is tisztáztátok már, hogy ti könnyen elérhető készülékben gondolkodtatok. De aki jobban ért a techhez, nyilván olcsóbban is talál magának 5G-s modellt, akár kínai alternatívát. Van-e a márkátokban annyi, hogy még jobban ki lehessen tágítani a célcsoportot?
A jövő szerintem nagyban függ attól, hogy találunk-e a termékhez még egy olyan egyértelmű célt, mint amilyet a születésénél az 5G elérhetővé tételével. Ma már azért egyre inkább ott a funkció a kínálatban, így aztán a T Phone-nak is meg kell találnunk a következő feladatát, már dolgozunk is ezen.
Mivel a mi márkánk alatt fut, minden azon múlik, hogy mennyire fogjuk ebbe az irányba terelni az előfizetőinket. Az 5G-ben még van pár év, de ha ennyi marad számára, akkor azon a szinten tud teljesíteni, amilyen szinten most is teljesít.
Simán meglehet, hogy nincs több a T Phone-ban, hogy ennyi lesz a feladata, ugyanakkor az is lehet, hogy a jövőben az MI ruházza majd fel új értelemmel.
Még a tavalyi Mobile World Congressen jelentette be a Deutsche Telekom, hogy kísérletezik az AI Phone koncepcióval, ezt értelemszerűen és praktikusan a T Phone-nal hozta közös nevezőre. Márciusban lesz megint MWC, biztos, hogy lesznek majd újabb mondások a témában.
És a T Phone is könnyen szerelhető? Ez is visszaforgatható és újra eladható lesz?
Haha, nagyon bízom benne! Egyébként nagyon alacsony a hibarátája. Most nem a felújított piacon van szerepe.
Pedig egy ponton neki is lehet ezzel feladata, még ha most más is a filozófiája.
Abszolút. Csakhogy a felújított piacnak pont az a lényege, hogy eredendően magas árkategóriájú, prémium készülékeket tudunk elérhetőbbé tenni, a T Phone pedig belépő szintként van pozícionálva. Ebből a szempontból nem ez lenne a legkeresettebb termékünk a felújított kínálatban, meglepő fordulat lenne, ha mégis.
