Szuper, hogy már ingyen hazaszállítják a megrendelt holmikat, de van egy mindenkire leselkedő csapda, amibe könnyű belelépni. Egy kattintással viszont ki is lehet kerülni.
A karácsonyi szezonban fokozott forgalmat bonyolítanak a webáruházak, és amióta az Amazon is ingyen Magyarországra szállítja a megrendelt árut (bizonyos értékhatár fölött és a németországi Amazon, erről itt részletesen), ehhez a magyar fogyasztók is egyre többet hozzátesznek.
Ez eddig mind szép és jó, viszont ezeknél a vásárlásoknál ugyanaz a csapda leselkedik a fogyasztókra, mint amikor például repülőjegyet, vagy szállást foglalunk külföldi szolgáltatóknál. Ezeknél a kártyás vásárlásoknál ugyanis bosszantó extra tételt jelenthetnek a forintra váltás költségei (feltételezve a tipikus esetet, miszerint forintos folyószámlához kapcsolódó forint bankkártyával történik a vásárlás).
Ahogy azt augusztusi számunkban Ács Gábor igen alaposan megírta (FCK DCC volt a cikk címe, akinek megvan a magazin, vegye elő nyugodtan: Forbes 2016/8), a kereskedők (például az Amazon) és a kártyaelfogadást biztosító szereplők (bankok és pénzügyi szolgáltatók) abban érdekeltek, hogy az úgynevezett DCC rendszert működtetve minél magasabb nyereséget érjenek el minden egyes tranzakción. Nincs ezzel baj, csak ezt a nyereséget a kártyabirtokos adja oda nekik, azáltal, hogy elfogadja a DCC használatát.
A DCC a dynamic currency conversion rövidítése, vagyis úgynevezett dinamikus devizaátváltásról van szó. Egy kényelmi szolgáltatás, amely azt adja a vásárlónak, hogy előre fixált, garantált árfolyamon váltják át a pénzét. A rendszer mellett érvelők azt mondják, hogy ez azért jobb a fogyasztónak, mert nincs kitéve annak a körülbelül kétnapos bizonytalanságnak, ami a netes tranzakció és a vásárlás tényleges elszámolása közben áll fenn. Extrém esetben ez alatt a pár nap alatt elvileg durván begyengülhet a forint, és lám, milyen jó, hogy ezt egy előre közölt fix árfolyammal kivédte az ember.
Valójában azonban a DCC révén a legtöbb esetben kimondottan rosszul jár az ember, ezért alapszabály, hogy ne ezt az alapbeállítást válasszuk, amikor a neten vásárolunk, hanem mindig abban a pénznemben fizessünk, amely a kereskedő saját pénzneme (a német Amazonról lévén szó, itt euróban).
Nézzünk egy tegnapi tranzakciót. Az Amazon.de-ről elindítottunk egy rendelést egy Xboxra 319 euróért. Amikor már a fizetésnél jár az ember, akkor azt látja, hogy a rendszer automatikusan a forintban történő fizetést ajánlja fel (ez a DCC), ez van előre bepipálva. Logikusnak is tűnhet, hiszen magyar kártyával rendelünk, a kártyához egy forintos folyószámla tartozik. Csakhogy észnél kell lenni, ott van alatta, hogy milyen fix árfolyamon történne a fizetés, a konkrét esetben közel 333 forintos eurókurzuson.
Ez jóval gyengébb, mint a valós piaci árfolyam (313), de persze nem is ezt kell alapul venni. A bankok az efféle tranzakciókat deviza eladási árfolyamon szokták elszámolni, ami bankonként eltérő, én megnéztem az OTP aktuális árfolyamát, 317 forint volt. Vagyis ugyanazt az Xboxot ugyanabból a boltból 106 ezer (a 333-as árfolyammal számolva) és 101 ezer forintért (317-tel szorozva) is meg lehet venni. Kapásból ötezer forintot nyertünk/buktunk, nézőpont kérdése.
Nyilvánvalóan a valóságban nem pont ez történik, mert ha nem a DCC-t választjuk (a forintos elszámolást), akkor várni kell körülbelül két napot az elszámoláshoz, vagyis az éppen aktuális 317 helyett több és kevesebb is lehet a végül alkalmazott átváltási árfolyam. De elég nagyot kell hirtelen gyengülnie a forintnak ahhoz, hogy rosszabbul járjunk, mint a DCC-s megoldásnál.
Egyszóval ne azt pipáljuk be, hogy HUF, hanem, hogy EUR,
és ne adjuk oda azt a pár ezer forintot a DCC-t üzemeltető piaci szereplőknek, akik egyébként megosztoznának maguk között ezen a pénzen. A mögöttes deal valahogy úgy néz ki, hogy a kártyaelfogadást biztosító szolgáltató kedvezőbb díjakat ad a kereskedőnek, amennyiben az a DCC-t alkalmazza, és ezt ajánlja fel automatikusan a vásárlóinak. Az így bepalizott vásárlók extra profitján osztozkodnak később.
Az már egy másik kérdés, hogy pont ezt az Xbox-ot nem is érdemes az Amazonról megrendelni, mert például az Edigitalról 99 990 forintért is elhozható sokkal gyorsabban, de a DCC illusztrálására reméljük, hogy érthető volt. (Mi sem vettük meg a holmit.)
Az áraknál érdemes még arra figyelni, hogy először a német áfával tünteti fel az oldal, csak a vásárlás elindítása után kalkulál a magyar áfával (ha már megadtuk a szállítási címet, tudja a rendszer, hogy milyen kulccsal számoljon). Így leginkább az akciós termékeket érdemes nézni vagy olyanokat, amik itthon nem beszerezhetőek. Az Amazon több fajta kiszállítást ajánl fel, a legjutányosabb két hét alatt teljesíti a megrendelésünket.
