Sehogy nem jön össze a kormány által programozott éves 1,5 százalékos árfolyamromlás, ha közben a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének.
Mi történik? A GKI legfrissebb elemzése szerint kérdéses, hogy a kormány bérfelzárkóztatási terve (2028-ra ezer eurós minimálbér) mennyire reális, főleg annak tükrében, hogy az elmúlt 20 évben a reálkeresetek évi 3,1 százalékkal nőttek, ráadásul a kormány terve a közalkalmazottak, köztisztviselők és egyéb állami munkavállalók bérének hasonló mértékű emelését is jelentené. Mindeközben az idei pedagógus béremelés fedezetét is az EU biztosította – jegyezte meg a GKI.
Miért érdekes ez? A GKI kitér arra is, hogy a nemrégiben bejelentett kormányprogram 420-as Ft/EUR árfolyammal számol az időszak végére, ami nagyjából éves 1,5 százalékos árfolyamromlást jelentene. A kormány szándékai alapján a bérek euróban nominálisan évi 9 százalékot emelkednének. Ez a külföldi cégek hazai összeszerelő üzemeinek évi 0,5 százalékos (a többi külföldi cégnek évi 0,7 százalékos) költségnövekedést jelent, ami a profit (az árbevételből nagyjából 2,5 százalékos) eltűnéséhez vezet – állítja a GKI. Az elemzésük szerint
ahhoz, hogy a régiós átlagból ne lógjunk ki nagyon (azaz ne legyünk túl drágák a külföldiek számára) legalább 500 forintos euró árfolyam lenne ideális 2028-ra.
Mit látnak még? A minimálbér (és a garantált bérminimum) gyors emelkedése azzal járt, hogy egyre több ember keres minimálbért és/vagy garantált bérminimumot, miközben az ilyen munkavállalókat alkalmazó cégek bérköltsége átlagon felül emelkedett. Ez korlátozta őket abban, hogy a többi munkavállalónak is emeljék a keresetét A minimálbér túlzott emelése tehát a GKI szerint azzal járhat, hogy munkahelyek szűnnek meg.
Összegzés: „A kormány bérnövekedést célzó programja egybeesik a hosszútávú trenddel: a következő időszakban is nőni fog a diplomások aránya, ami miatt nő az átlagbér. Ugyanakkor az állam ezen túl is erőltetné a béremelést, többek közt minimálbéremeléssel, ami az eddigi tapasztalatok alapján valószínűleg ismét megugró inflációhoz vezet. Ez az intézkedés ráadásul hosszú távon növekedés ellenes, mivel aránytalanul nagy terheket ró a kkv-kra” – írja a GKI.
