Még a legvagyonosabbak tartozó pénztártagok átlagos 8,5 millió forintos megtakarítása sem tűnik önmagában elégségesnek a lakásvásárláshoz, de nem lesz jó az államnak sem, ha a pénztárak eladják az állampapírjaikat, ami a hozamok emelkedésével járhat.
Mi történt? A magyarországi alapkezelők arra figyelmeztetnek, hogy a nyugdíjpénztári megtakarítások lakáscélú felhasználása hosszú távon negatív hatással van a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira is – derül ki a hazai alap- és vagyonkezelő szakmát képviselő Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (BAMOSZ) elnökségének közleményéből.
Miért? A BAMOSZ közleménye szerint az önkéntes nyugdíjpénztárakban felhalmozott megtakarítások összege 2100 milliárd forint körüli. Ez 1,1 millió pénztártag felhalmozott vagyona, átlagosan tehát 1,9 millió forint megtakarítás jut egy pénztártagra. A pénztárakban sok a szinte nulla vagyonnal rendelkező nem fizető tag, ezért valójában a megtakarítással rendelkezők átlagos vagyona körülbelül 3 millió forint. Ez az összeg a mai ingatlan-árak mellett vásárlására nem elég, még hitel mellett önerőként sem.
Mi lehet akkor a következmény? Lakást, lakhatást ugyan nem vehetnek ekkora összegből a takarékosok, ám a nyugdíj megtakarítások elfogyasztása hiányozni fog a pénztártagoknak, amikor ki kellene egészíteni az öregségi ellátásukat. A ráadásul BAMOSZ arra is felhívja a figyelmet, hogy a hazai nyugdíjpénztárak befektetései között jelentős súlyt képviselnek a magyar állampapírok és a vállalati kötvények, de felülreprezentáltak a hazai részvények is, és mellettük megtalálhatóak az ingatlan alapok és a közvetlen ingatlanbefektetések is. Becsléseik szerint
a pénztárak befektetéseinek többsége (jóval 50 százalék feletti arányban) hazai eszközökben van. Minden tőkekivonás a pénztárakból azt fogja eredményezni, hogy el kell adni ezeket az eszközöket, így a becslések szerint több száz milliárd forintnyi magyar értékpapírt kell likvidálnia az alapkezelőknek 2025-ben.
A BAMOSZ szerint a javaslat leginkább a rövid távú fogyasztás élénkítésére alkalmas, amely növelheti költségvetés áfa bevételét 2025-ben, de ennél sokkal fontosabb a magyar gazdaságra, az államra és polgáraira gyakorolt hosszú távú negatív hatása.
