Az imPro School az elmúlt évtizedben a hazai elektronikus zenei színtér fontos szereplője lett. Akiket itt képeztek, azok közül sokan nemzetközi karriert is csináltak. Vincze Judit és Herold János, az iskola tulajdonosai és vezetői azt tanítják: ahhoz, hogy sikeres legyen, egy művésznek éppen úgy kell kezelnie a zenei projektjeit, mint egy üzleti vállalkozás fogyasztási cikkét.
Vincze Judit szűkebb környezete tíz évvel ezelőtt eléggé megrémült. Judit ugyanis, miután környezetmérnök mesterdiplomát szerzett, azt találta ki, hogy elmegy félállású asszisztensnek abba a zeneiskolába, ahol nem sokkal azelőtt befejezett egy kurzust. A sokkot fokozta, hogy ahova vágyott, ott mindenféle underground körökben mozgó fazonok azt tanulták, hogyan állítsanak elő gombokat tekergetve, potmétereket tologatva elektronikus zenéket.
„Ez jó lesz nekem!” – győzködte Judit a családját, barátait, hogy igenis helyesen dönt az állással.
Az imPro ma már fogalom. Különböző elektronikus zenei képzési kurzusaira napok alatt betelnek a helyek, némelyekre még várólista is van. Judit pedig azóta az iskola társtulajdonosa, menedzsere és egyik vezető oktatója.
Mindenki csak Yank néven ismeri
Már tizenöt évvel ezelőtti alapításakor látszott, hogy az imPro szakmailag izgalmas műhely lesz. Deák Ambrus, aki maga is aktív zenész volt, elvégzett egy neves londoni elektronikus zenei képzést, aztán hazatérve azzal szembesült, hogy Magyarországon semmiféle zenei produceri oktatás nem létezik. Hogy pótolja a hiányt, megalapította az iskolát.
Ambrus jó néhány éve Hollywoodban él, Los Angelesben zenei képzést vezet, és a világ kiemelkedő zenei producereivel dolgozik együtt. Ezzel együtt teljesen kiszállt az iskola tulajdonlásából és menedzseléséből. Az imPrót Vincze Judit, valamint társtulajdonosként ugyancsak az iskola korábbi diákja, jelenleg vezető oktatója, Herold János vette át. Őt a zenei életben mindenki csak Yank néven ismeri, Iamyank néven a Vad Fruttik zenekar tagja.
A zenei producer az a szakember, aki technikai oldalról közelíti meg a zeneszerzést.
Ő az, aki egy ehhez szükséges szoftverrel a zenét megalkotja az előadó vagy a maga elgondolásai alapján. Előfordulhat, hogy csak néhány ötlettel segít, de van, aki maga viszi végig a munkafolyamatokat az első hang leütésétől a zenei utómunka legutolsó fázisáig. A stúdiókban pedig azért felelnek, hogy a hangzás a lehető legjobb legyen.
Az imPro ma már nemcsak a zenei produceri, hanem az elektronikus zeneszerzéshez szükséges képzés szinte teljes palettáját felöleli. Ahhoz, hogy egy zene minőségi legyen, szükség van a tudásra, hogyan kell megtervezni egy számot, a szólammeneteket, a drámavezetést. Ez alapján született meg a Produceri Zeneszerzés kurzus.
Ha már dalszöveg is van, fontos, hogy az miről szól, a rímeket hogyan alakítja az ember, és fontos, hogy a szöveg ne legyen közhelyes magyar nyelven. Erre jött megoldásként a Dalszerzés kurzus.
Aztán jött a Mixing képzés, azaz a keverés azért, hogy a lehető legtisztábban, legjobban szóljon az adott munka.
„Végül persze azt szeretnéd, ha mindent, amin eddig dolgoztál a piacra is tudnád juttatni, ezért indítottuk el a Majdnem Híres Rocksulival a Zenei Menedzsment Artistoknak nevű képzésünket. Ezen azt tanítjuk többek között, hogy mit várhatsz el egy menedzsertől vagy bookingügynöktől, hogyan tudsz eljutni egy streamingplatformra, vagy hogyan nézzen ki egy közösségimédia-kampány” – sorolja Judit, hogyan hívták elő lépésről lépésre a valós piaci elvárások az iskola jelenlegi kurzuskínálatát. Ami persze igény szerint időről-időre kiegészülhet újabb és újabb szakmai területekkel.
Nem az F-dúr skála teszi a zenei producert
Amikor az imPro székhelyére, egy Teréz körúti gangos bérház második emeletére lépcsőztem, még azon gondolkodtam, vajon egy lakásban hogyan oldható meg akkora technika felvonultatása, hogy azon egyszerre, egy kurzus húsz diákja is gyakorolhasson. Aztán amikor Judit körbevezet a helyiségeken, csak egy-két masszívabb kütyüt látok. Az elektronikai zeneszerzés alapvetően speciális szoftverekkel történik, amihez csak egy laptop szükséges – oszlatja el Judit a tévképzetemet. A hallgatók hozzák a gépüket, és azon gyakorolnak.
A nagyobb cuccok csak komolyabb stúdiómunkákhoz vagy élő fellépéshez kellenek.
Az imPróba járó diákok sokféle háttérrel és tervvel jönnek. Van, aki úgy érkezett, hogy önállóan szeretne művészi pályára lépni, zenét csinálni. Judit szerint jó néhányan közülük tényleg annyira eltökéltek, hogy ebből valóban karriert építenek. Mint például Kőrös Mimi, aki Saya Noé néven már több mint tíz európai országban koncertezett, részt vett a Spotify Equal kampányában is. A magyar zenekarokból is egyre többen jelentkeznek, hogy az Impróban megszerzett tudással maguk legyenek képesek elkészíteni a dalaikat, akár megspórolva ezzel a stúdió munkák költségeit. Sok középkorú jön, akik a kamaszkori álmaikat szeretnék beteljesíteni.
„Egykor eljutottak valameddig, és most újra abban az életszakaszban vannak, amikor megtehetik, hogy beiratkozzanak hozzánk és folytassák. De van sok olyan tanítványunk is, aki a klasszikus zenéből keres utakat a könnyűzenei műfajokba – mondja Judit.
Az imPro biztonságos közeg, mi megadjuk a biztos szakmai és technikai alapokat, aztán szabadon kísérletezhetsz abban a műfajban, amiben szeretnél.”
A kurzusokon résztvevők zenei tudása és előképzettsége is sokféle. „Nyilván nagyban segít, ha van az embernek hangszeres vagy zeneelméleti előélete, de nem ezen múlik. Nem attól lesz valaki jó zenei producer vagy jó dalszerző, hogy álmából felkeltve is föl fogja tudni sorolni, miből áll az F-dúr skála. Nagyon sok példát láttam már arra, amikor a szorgalom, a beletett munka felülírta a képességeket és emiatt olyan eszköztárat tudtunk valaki a kezébe adni, amivel azóta is minőségi időt tud eltölteni a zenében.”
A leszervezett koncert sem kifogás
„Minden évben találkozom minimum száz olyan emberrel, akik az életükben elég érdekesnek találják az alkotást, szeretnék megérteni, hogy mi miért működik a zenében – mondja Yank. – Ez automatikusan kiválasztja azokat, akikkel hasonló a világnézetünk, társadalmi, politikai gondolkodásunk, értékrendszerünk, de még a humorunk is. És amibe belefognak, azt komolyan veszik. Ez az én nihilista, fatalista szemléletemnek nagyon kellemes tapasztalás a hazai társadalom egy kis szigetéről. Ha ez nem lenne, még sötétebb képem lenne a mai magyar valóságról.” Az üzleti szempontok mellett ez motiválja őt az iskola működtetésében.
Biksi Gábor az iskola szinte összes kurzusát végigjárta, jelenleg a Gainlab Studios rezidens hangmérnöke és zenei producere. Ennek a stúdiónak az alapítói hozták létre a stúdiótechnikai berendezéseket gyártó a Gainlab Audio nevű vállalkotást, kifejezetten a nemzetközi piacot célozva. A stúdió eszközeit ma már olyan szakemberek használják, mint Kevin Rudolf producer, aki többek között Selena Gomez dalait gyártja, vagy Bob Strakele, a Slipknot hangmérnöke. Gábor meggyőződése, hogy stabil szakmai tudását, karrierjét, kapcsolati tőkéjét az imPrónak köszönheti, ezen túl pedig meghatározó volt számára Yank professzionális látásmódja.
Gábor még a zenei karrierje elején egy imPro által meghirdetett pályázat keretében, térítésmentesen került be az iskola Zenei Producer képzésére. Az ígéretes szakmai tervek prezentálása mellett az is feltétel volt, hogy egyszer sem hiányozhat az óráról. „Akkor indult be a Cloud9+ nevezetű zenekarom, ami underground körökben egyre sikeresebb lett, így mind többet koncerteztünk. Egy nagyon várt Budapest Park-beli fellépésünk éppen egybeesett az egyik esti órámmal, amit Yank tartott, így nem tudtam rá elmenni – meséli Gábor. – Yank a következő órán odajött hozzám. Azt hittem a buliról fog érdeklődni.
Ehelyett figyelmeztetett, hogy az ösztöndíj feltétele az volt: minden órán részt kell vennem, vegyem komolyan, nincs kifogás. A leszervezett koncert sem lehet az.”
Nem vagyunk elszállt művészek
Biksi Gábor idén már Mixing kurzust tart is az imPro Schoolban. A legtöbb oktató az iskola diákjai közül kerül ki. „Ez lassú, de természetes folyamat, amelynek során szinte magától termelődik ki egy oktató, és amely által stabil, organikusan fejlődő szakmai közösséggé váltunk” – mondja Yank.
Azt is fontosnak tartja, hogy az oktatók aktívan működő zenészek legyenek, legyen saját zenei karrierjük, amivel megmérettetődnek a piacon.
Herold János, azaz Yank zenei projektjeivel rendszeres fellépő koncerteken, legyen szó egyzongorás improvizációról, nagyzenekari formációról vagy metálról. Ezeken túl filmzenét szerez, és más alkalmazott zeneírással is foglalkozik.
Vincze Judit Zsüd néven ír zenéket, és előadásokat tart a kreatívipar mentális egészsége témában. Saját szerzeményein dolgozott már együtt John Foyle-lal, aki a Gorillaz és a Blur, valamint Steve Dubbal, aki a Chemical Brothers producere. Számos más nemzetközi kollaborációban is részt vett, idén ősszel pedig első európai turnéjára indul.
„Szeretnénk magunk is elől járni a példával, és tudatosan felégetni az a képet, hogy a művészi lét, az valami kiszolgáltatott állapot
– mondja Yank. – Akik az imPróból a hazai és nemzetközi szcénában befutottak, nemcsak elképesztő mennyiségű munkát tettek a képzésbe, hanem azóta is folyamatosan fejlesztik magukat, következetesen kutatják a lehetőségeket, építik a kapcsolatokat. Téves az a kép, hogy ha nem jön az ihlet, akkor nincs alkotás. Nekem alkalmazott zeneszerzőként megadott határidőre le kell szállítanom olyan hangulatú zenét, amit az ügyfél szeretne. Erre képesnek kell lennie egy jó producernek, mert maga az alkotás folyamata is tanulható, tervezhető, bevéshető. Az egészen kiemelkedő alkotásoknál nyilván kell, hogy legyen valami plusz, amit már nem tudok csak akarni.”
„Önmagában nem elég, ha jó zenész vagy, ugyanúgy kell kezelni egy zenei projektet, mint egy fogyasztási cikket” – mondja Judit.
Óriási a verseny: az elektronikai zeneszerző szoftverek bárki számára elérhetőek oktatóvideókkal megtámogatva, mindenféle előadótól rengeteg zene jelenik meg naponta. Ha ki akarsz tűnni, lépést kell tartanod. Tudnod kell, ki a célcsoportod, mit szeretnél közvetíteni. Kell, hogy egységes megjelenésed legyen, és rendelkezz marketingstratégiával, üzleti tervvel. Ha ez nincs, bár fent leszel a világhálón, de elveszel.”
Kábelforrasztó workshopok
Pejtsik Pannáról nem mondható el, hogy nem volt sikeres zenei múltja, amikor néhány éve beiratkozott az imPróba. A VoiceStation kórus alapítója, énekese, hangszerelője. A formáció olyan videójátékokban működött közre, mint az Elden Ring és a The Elder Scrolls, továbbá olyan filmek zenéihez is adták a hangjukat, mint a Loki, a Black Adam vagy a Transformers: Rise of the Beast.
Panna 2021-ben szerzeményével bekerült a Dal című zenei tehetségkutatóba. Az a szám, amivel ott szerepelt, mindössze a harmadik saját dala volt. Ez a megmérettetés sarkalta arra, hogy talán érdemes lenne ezzel komolyabban foglalkoznia, beiratkozott az imPróba. „A Dalszerző kurzus fél éve alatt felfokozott állapotban voltam.
Felismertem, hogy tudok jó dalokat, szövegeket írni, és létezik az a fajta professzionalizmus, hogy dalt anélkül is lehet írni, hogy várnál a Múzsára. Ezáltal pedig ura lehetsz a kreativitásnak”
– mondja. Nagy szerepe volt az imPrónak abban is, hogy teljes koncepció mentén kezdjen magáról gondolkodni: ki vagyok én mint művész, mik az erősségeim, mi az, ami megkülönböztet a többiektől – ilyen, és ehhez hasonlóan fontos kérdéseket járnak körül.
„Készítettünk magunkról a vállalati stratégiagyártásban használt SWOT analízist is. Amikor kicsit elbizonytalanodom, hogy milyen irányba is kéne tovább mennem, előszedem, és újra tudatosítom a megtanultakat magamról. A tudatosság alatt az is értendő, hogy szabadúszó zenészként hogyan állítsak fel magamnak kereteket. Aztán vége lett a képzésnek, és azt éreztem, hogy annyira szeretném fenntartani ezt a rendszerességet, hogy megbeszéltem az egyik haverommal, hogy ha nem küldök minden csütörtökön egy dalt neki, akkor fizetnem kell harmincezer forintot.”
Az imPro körül az elmúlt években összetartó, mintegy hétszáz fős alumni közösség épült, ennek szervezése főképpen Vincze Juditnak köszönhető. Mert azt mondja, amit producerként csinálnak, az nagyon magányos tevékenység. Ülnek a négy fal között egyedül, sokszor hangszigetelt helyiségben.
Szükségük van élő közösségre, ahol az emberek örömüket lelik abban, hogy gombokat tekergethetnek és hangszínekről beszélgetnek órákon keresztül.
Tartanak úgynevezett aux partykat is. Ilyenkor mindenki hozhatja a demóját, amin éppen dolgozik, meghallgathatja azt nagy hangrendszeres környezetben, és visszajelzéseket is kap a közösségtől.
Létezik podcastjuk különböző tematikával, és van Spotify-playlistjük is, a végzett diákok legfrissebb megjelenéseivel. Szerveznek nagyon gyakorlatias továbbképzéseket, tartottak már például tiktokos hirdetésoptimalizációt, és hasznosnak bizonyult a kábelforrasztó workshopjuk is. Tömérdek pénzt meg lehet ugyanis spórolni, ha a hangszerekhez, hangosításhoz szükséges kábelrengeteget valaki maga tudja megjavítani.