Orbán Viktor terveihez hasonló félig független jegybank, brutális adócsökkentés, költségvetési hiány, infláció: sok múlik a történelem legkevésbé biztos amerikai elnökválasztásán, a piac nehezen árazza a bizonytalanságot. Három fontos kockázat, amire a legjobban figyelnek a befektetők a tengerentúlon és idehaza.
Az amerikai elnökválasztás az egyik legfontosabb esemény, amely a következő időszakban nem csak rövid, hanem hosszú távon is befolyásolhatja a befektetői hangulatot és gazdasági kilátásokat. Muhi Gergely, az Equilor Befektetési Zrt. vezető elemzője szerint, ráadásul a tengerentúli gazdaság rég volt ennyire közel a növekedési ciklus végéhez, mondta el a társaság mai sajtóeseményén. A magyar kormány kivárja az elnökválasztást a költségvetés elfogadásával, de a piacok sem tudják igazán jól beárazni az eddigi legszorosabbnak ígérkező amerikai elnökválasztás kimenetelét.
Harris a legfrissebb közvéleménykutatási adatok szerint 3 százalékkal vezet, ami 226-219 arányú győzelmet jelentene az elektori kollégiumban, de ez a különbség bőven hibahatáron belüli. A választás hét csatatér államban dőlhet el.
A beszélgetés előtt, amit a frissen nyílt Kimpton Bemben tartottak, vezetői összefoglalójában Szécsényi Bálint, elnök-vezérigazgató kiemelte, hogy bár sajnálatos módon a magyar gazdaság nincs a legjobb állapotban, a befektetési szektor jól teljesített az elmúlt időszakban.
Ezután viccesen az épp szomszéd teremben sajtótájékoztatót tartó Nagy Márton gazdasági miniszternek üzent.
A tranzakciós illetékről volt szó. Bár Szécsényi pénzügyi területen dolgozó kollégáival már jelezte a nemzetgazdasági miniszternek szakmai fórumokon, hogy jelentősen visszaveti a magyar befektetési bankok versenyképességét a megemelt illeték, a téma a mai eseményen is előkerült.
Na, de térjünk is vissza a tengerentúlra.
1. Marad-e független a FED?
Trump tervei szerint újbóli megválasztása esetén – már ha sikerül végigverni a bürokrácián – „egyetértési jog” illetné meg a gazdasági kormányzatot az amerikai jegybank szerepét betöltő FED kamatpolitikáját illetően. Ez az unortodox lépés nagy szabadságot adna Trumpnak, de egyszersmind a jegybanki függetlenség alapelvével jelentősen szembemegy.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy saját maga szerint az üzleti tapasztalata alkalmassá teszi a monetáris politikai döntések alakítására, ami a szakértőket és a piacot egyaránt aggodalommal tölti el.
Harris ezzel szemben kiállt a jegybanki függetlenség mellett. Programja bár kisebb gazdaságpolitikai mozgásteret, de nagyobb népszerűséget jelenthet a gazdasági szereplők között.
A magyar gazdaság jövője szempontjából a FED függetlensége és kamatpolitikája kulcsfontosságú, a szerdai amerikai kamatdöntés – melyről a Forbes.hu-n is be fogunk számolni – függvénye lehet a magyar jegybank kamatpolitikája is.
2. Munkaerőpiac és infláció
„Mindkét elnökjelölt szereti hangsúlyozni az infláció letörésének fontosságát, bár ezzel nagyon sok teendőjük nem lesz, hiszen egész jó pályán halad az amerikai infláció. Lassan meg is érkezik a FED toleranciasávjába” – mondta Muhi Gergely.
A szakértő az idei évben 2,5 százalék körül, míg jövőre 1,5 százalék körül várja az amerikai gazdasági növekedést, ami mellé idén 3 százalékos, jövőre pedig 2,4 százalékos inflációt vár.
A korábbi évek kamatemeléseinek hatására érezhetően mostanában hűlt le az amerikai gazdaság.
A FED már tett utalást a közelgő kamatvágás lehetőségére, ami az Equilor szerint idén várhatóan csak 75 bázispont lesz a piac által várt 110 ponttal szemben. A monetáris kondíciók lazítására nem csak az USA-nak van szüksége: Európában ciklikus és strukturális problémák nehezítik a gazdasági helyzetet.
Muhi szerint az amerikai gazdaság növekedése jelenleg még egészséges szinten van, de már látszódnak gondok a jövővel kapcsolatban: az úgynevezett covid-megtakarítások
elfogytak, a lakosság a fogyasztás egy részét már hitelből fedezi.
3. Mekkora lesz az államadósság?
Trump programjában súlyos adócsökkentések szerepelnek, az első elnökség alatt meghozott intézkedéseket (Tax Cuts and Jobs Act) meghosszabbítaná, a társadalombiztosítási szektor adóterheit csökkentené. Emellett a kampányban a családi adókedvezmények rendszerét is belengette. Ez szakértők szerint 4500 milliárd dolláros lyukat eredményezne az amerikai költségvetésben.
A költségvetést Harris programja jobban érintené, bár ez nem jelenti azt is, hogy jól. Az általa ígért otthonteremtési és családi támogatások 1400 milliárdos hiányt okoznának a szakértők szerint.
Muhi azonban felhívta arra is a figyelmet, hogy nem lesz a következő elnök kezében teljes kontroll, a legvalószínűbb forgatókönyv szerint a Képviselőház és a Szenátus inkább korlátozná a következő elnököt a programpontjainak teljesítésében. Az elmúlt két ciklusban az elnökök 50 százalék alatt teljesítették ígéreteiket, pedig akkoriban teljes kontroll jellemezte a törvényhozást.
