Ősz elején minden évben hazai és külföldi filmesek lepik el Miskolc főutcáját. Idén huszadik alkalommal, az ország talán legalacsonyabb jegyáraival várja a hazai és nemzetközi közönséget a miskolci Cinefest, ahol a cannes-i, berlini és velencei nagyágyúk mellett Hajdu Szabolcs legújabb filmje is debütál.
„Amint véget ér a vetítés a budapesti filmfesztiválokon, mindenki továbbáll. Itt nem lehet hazamenni”. Bíró Tibor, az idén húszéves Cinefest főszervezője szerint lényegében emiatt vált az esemény az ország legszerethetőbb filmfesztiváljává.
Hazai és külföldi filmrendezők, színészek és kritikusok tömege látogat minden szeptemberben az ország észak-keleti régiójába, hogy éjszakába nyúlóan vitassák meg az év filmes felhozatalát. A Cinefest szervezői kilenc nap alatt próbálják meg bemutatni a világ filmtermésének lenyomatát, a korábbi években pedig olyan világhírű alkotók is megfordultak Miskolc központjában,
mint Juliette Binoche, Jiří Menzel, Agnieszka Holland vagy az idei cannes-i Arany Pálma-nyertes film rendezője, Sean Baker.
Juliette Binoche, a 2016-os fesztivál díszvendége. Fotó: Cinefest
A legnagyobb művészfilmes sikereket hozzák el Miskolcra
A Cinefestet legelső, 2004-es megrendezése óta áthatja a nemzetközi légkör. Méretében a többi európai fesztiválhoz képest lényegesen kisebb és családiasabb, mégis merészen és bőkezűen merít az A-listás fesztiválok kínálatából az ötfős szervező csapat, élén a mozigépészből fesztiváligazgatóvá lett Bíró Tiborral.
Az elmúlt években a cannes-i, berlini vagy velencei fesztiválok legizgalmasabb filmjeit itt láthatta először a magyar közönség, tavaly a több kategóriában Oscar-díjra jelölt, Magyarországon forgatott Szegény párák, valamint Reisz Gábor Magyarázat mindenre című filmje is a velencei premierrel párhuzamosan debütált Miskolcon.
Idén a cannes-i Arany Pálma-nyertes Anora mellett a Cinefest versenyprogramjában helyet kapott A szer című testhorror Demi Moore főszereplésével, Jórgosz Lánthimosz legújabb filmje, A kegyelem fajtái és Hajdu Szabolcs Egy százalék indián című drámája is.
Az egyetlen nemzetközi játékfilmes fesztivál a hazai porondon
Miskolc az elmúlt egy évtizedben nagy erőkkel próbálja maga mögött hagyni a rendszerváltás előtt kialakult iparvárosi imidzsét és átpozícionálni magát a vidéki turizmus zászlóshajójává. A törekvések egyik leglátványosabb szereplője a Cinefest, már 2023-ban is tizenötezren fordultak meg a fesztivál négy termében kilenc nap alatt.
„Innentől már csak problémamegoldás van” – mondja Bíró arról, mivel telnek a napjai a fesztivál időtartama alatt. A nevezés, a program összeállítása és a filmek beszerzése általában január elején indul, a fesztivál végén viszont egyből nekiállnak a következő évi Cinefest pénzügyi hátterének szervezéséhez.
A korlátozott lehetőségekhez képest több mint ötven alkotást vetítenek a kilenc nap alatt, a közép- és kelet-európai filmek külön szekcióban versenyeznek, de az abszolút fesztiválkedvencek mellett az országban máshol nem látható, friss kínai és török filmek is bekerültek a 2024-es válogatásba.
Idén a Nemzeti Filmintézettől – habár magasabb összegre pályáztak – 70 millió forintnyi támogatást kaptak, ez megközelítőleg a költségvetésük 60 százalékát teszi ki. A maradékot Miskolc önkormányzatától és szinte kizárólag helyi kis- és középvállalkozásoktól kapják. Az NFI több hazai fesztivált méretüktől és jelentőségüktől függetlenül eltérő mértékben támogat:
Mad Max, Szelíd motorosok
Bíró Tibor gyerekként a nyarakat a zempléni Erdőbényén töltötte, keresztanyja a falusi mozit vezette. Együtt jártak dolgozni, a filmek ekkor még nem érdekelték, a mozizás technikai részleteibe szeretett bele. A középiskola mellett elvégezte a mozigépész tanfolyamot, a nyári hónapokban diákként dolgozott a miskolci Béke moziban, a mai Művészetek Házában.
Pár év múlva a sárospataki tanítóképző hallgatójaként megszervezte a főiskola moziját, ő felelt a programért, a technikai részét a csoporttársaival együtt végezték. Szabó István, Kósa Ferenc filmjeit, néhány nagy klasszikust vetítettek hétfőnként a főiskola dísztermében. A főiskolai diploma megszerzése után egyesen a miskolci moziüzemi vállalathoz került.
Bíró Tibor fesztiváligazgató a 20. miskolci Cinefest megnyitóján. Fotó: Cinefest / Horváth Csongor
A nyolcvanas években a Béke mozi üzemvezető-helyetteseként csak a Mozgókép-forgalmazási Vállalat cenzúrázott gyűjtéséből állíthatták össze a műsort, de olykor egy kiskapunak köszönhetően „filmmúzeumi vetítés” címszó alatt olyan filmeket is sikerült beszerezniük, mint a Mad Max vagy a Szelíd motorosok – utóbbi kettő a legsikeresebb vetítéseik közé tartoznak.
A Béke mozitól egy vezetőcsere után jött el, a miskolci moziüzemi vállalat központjában plakátokon, programfüzeteken, rendezvények kiadványain dolgoztak, a rendszerváltás környékén már megbízott vezetővé lépett elő. 1994-ben kerültek a miskolci önkormányzathoz a városi mozik az ezek kezelésére alapított Cine-Mis Nonprofit Kft. élére sikerrel pályázott. Harminc éve tölti be ezt a posztot, a cég több helyi céggel együtt szervezi a Cinefestet, Bíró pedig a kezdetek egyengeti a fesztivál útját.
A túléléshez egyetlen út vezetett
A kétezres évek elején a két multiplex mozi közel egyidőben nyitott meg Miskolcon, amik addigra már az ország összes nagyvárosában megtelepedtek. „Akkoriban még nem voltak a multik látogatottsági adataik publikusak, de az a hír járta, hogyha a két mozi forgalmát összeadtuk volna, akkor sem mozdultak volna el az országos toplista utolsó helyéről.” Az addig hollywoodi filmeket is vetítő miskolci mozik azonban így is szorult helyzetbe kerültek, hiszen az addig legnézettebb filmjeiket műsorra tűző plázamozik költségvetésével nem tudtak versenybe szállni.
A piaci polarizációra mégis időben, nemzetközi példák alapján készültek fel. Bíró különböző ösztöndíjak segítségével a kilencvenes évek végétől rendszeresen járta az európai artmozikat, portugál, svéd, dán, olasz mozisokat kérdezett arról, hogyan küzdöttek meg azzal a helyzettel, amikor rájuk nyitottak a multiplexek tíz-húsz teremmel. Gyorsan kiderült, a túléléshez egyetlen út vezet:
„Mindent játszani kell, amit a multiplex nem játszik.”
Az akkor három mozit üzemeltető miskolci Cine-Mis profilt váltott. Utolsó mentőövként tekintettek egy jelentős városi beruházásra. 2004-ben állami és önkormányzati forrásnak köszönhetően átadták a város kulturális életében meghatározó szerepet játszó Kossuth mozi felújított termeit. Hidegzuhanyként érte őket, hogy habár a pályázat értelmében Bíróékat ötéves működtetési kötelezettség kötötte az intézményhez, az önkormányzat az alacsony látogatottságra hivatkozva úgy döntött, eladja az épületet.
Miskolc, a hazai filmes főváros
A művészmozisok patthelyzetbe kerültek. Újításra volt szükség, egy olyan programsorozatra, ami az olyan nézők figyelmét is a művészmozikra irányítja, akik már csak a plázamozikat ismerték. Pár hónappal később, az azóta már bezárt Kossuth moziban startolt el a Fiatal Filmesek Nemzetközi Fesztiválja, a Cinefest elődje, ami a II. világháború miatt rövid életet élő lillafüredi nemzeti filmnapok, és a városban a hatvanas évektől évtizedekig működő rövidfilmes és televíziós fesztivál hagyományaira épített.
Több helyszínen, köztük szabadtéri vetítésekkel várja a nézőket a filmfesztivál. Fotó: Cinefest
Az első években a fiatal elsőfilmesekre céloztak, akiknek nem volt lehetőségük korábban fesztiválon bemutatkozni. A versenyprogramba a világ minden pontjáról, többek között mexikói és tajvani alkotók is neveztek. A nívós válogatás színvonaláért az elmúlt bő egy évtizedben már a Golden Globe-díjakról döntő zsűribe tavaly bekerülő Csákvári Géza művészeti igazgató gondoskodik.
Időközben átköltöztették a fesztivált a város kulturális életében kulcsszerepet betöltő Művészetek Házába, a fiatalok mellett teret adtak az idősebb alkotóknak és a korábbi névadó szponzoruk, az ír whiskygyártó Jameson is kiszállt a fesztivál mögül, de a növekedési pályáról továbbra sem tértek le.
„Körülbelül hatezer filmfesztivált jegyeznek hivatalosan a világon. Ebből az átlag olvasó vagy filmbarát ismer maximum hatot, a szakmabeliek nagyjából harmincat, negyvenet. Nagyon nehéz újként bekerülni a mezőnybe” – mondja Báron György filmkritikus, filmesztéta, az idei versenyprogram zsűritagja, aki az első fesztivál óta visszajár Miskolcra.
„Lehet, hogy merész kijelentés, de az A-kategóriás fesztiválok programja messze nem olyan jó, mint a Cinefesté, hiszen az utóbbi a legismertebb fesztiválok felhozatalának legjobb filmjeit gyűjti össze.”
Báron szerint a bőkezűbb finanszírozás csak javára válhatna az eseménynek, és bár a szervezői szándék meglenne a sokszínűbb szakmai program kialakítására, kerekasztal-beszélgetésekre, a szerény költségvetésből jelenleg nehezen futja arra, hogy a versenyfilmek stábját, valamint világsztárokat évről-évre Magyarország északkeleti csücskébe hozzák.
Bármit el tudnak hozni, amit csak szeretnének
Idén hároméves megállapodást kötöttek a legnagyobb privát szféra felől érkező támogatójukkal, a Mercedes Benz Miskolccal, ami a következő évek pénzügyi helyzetét is kiszámíthatóbbá teszi. A vetítésekre továbbra is a miskolci művészmozik áraival egyező 1200 forintért lehet jegyhez jutni, de több ingyenes programot is kínálnak a fesztivál ideje alatt. A termek előtti kígyózó sorok pedig azt igazolják, hogy a közönség is hálás az elérhető jegyárakat kínáló fesztiválért.
A filmszakma érdeklődése továbbra sem hagyott alább és habár Bíró szerint sosem volt céljuk, hogy a Cinefest A-listás fesztivállá váljon, mostanra elértek arra szintre, amiről a fesztivál kezdetekor csak álmodni mertek.
„Tíz éve gyakorlatilag bármilyen filmet szeretnénk vetíteni, el tudjuk hozni Miskolcra.”
A külföldi produkciók mellett minden évben nagy hangsúlyt kapnak a hazai premierek, idén itt láthatja a közönség először Szilágyi Zsófia (Egy nap) Január 2. és Hajdu Szabolcs (Fehér tenyér, Ernelláék Farkaséknál) Egy százalék című filmjét.
A jubileumi Cinefest ma és holnap még javában zajlik, egészen szeptember 14-éig várja az érdeklődőket.
Borítókép: Cinefest / Horváth Csongor
