Saját hajunkat fogva kellene kijönni az inflációs csapdahelyzetből – nem csoda, hogy nehezen megy. Kiskereskedelem, csomagküldés, agrárhelyzet: erre számítanak a szakértők.
Az MBH Bank Ágazati Kitekintőjén a bank elemzőivel beszélgettünk.
A kiskereskedelem lehet az idei növekedés egyik támasza – kezdte az MBH Bank által szervezett sajtóesemény tézismondatával Árokszállási Zoltán, a bank elemzési centrumának igazgatója. A kiskereskedelem már mostanában is emeli a GDP-t, de ennél is jobb számokat vár még idén a szakértő. Ennek több oka van:
- Infláció: az MNB célsáv teteje felé közelít, ami jó eredmény, a következő konjunktúra-ciklus kezdetét jelezheti.
- Reálbérek: nőnek.
- Fogyasztók: a pénzügyek tekintetében kevésbé óvatosak.
- Lakossági és jelzáloghitelezés: nő.
- Háztartási fogyasztás: nő.
A baj már csak az, hogy amíg a válság gyorsan gyűrűzik végig a gazdaságon, addig a konjunktúra sokkal lassabban épül ki, ez a húzóágazatnak tekintett belső fogyasztásban és kiskereskedelemben sincs másképp, sőt.
Lassabban épülnek vissza a kereskedelmi markerek, mint ahogyan bezuhantak. Forrás: MBH Bank
A tény, hogy a lassú építkezést ez a szektor indíthatja el, valójában nem a kiskereskedelemről mondd el sokat, hanem azokról a szektorokról, amiknek a fellendülésére idén még biztosan nem számíthatunk:
- Ipar: a külpiaci kereslet gyengélkedése miatt nem várható fellendülés, a belső piacra termelő cégek bizakodhatnak egyedül.
- Nem várhatóak beruházások.
- Az agrárexport 2023 év elején még gyengélkedett, de ahogyan a külföldi (leginkább német) bizalmi és beszerzési indexek javulnak, idén akár egy enyhe plusszal is zárhat.
Így fordulhatott elő, hogy a fogyasztás gyorsabban nőtt és várhatóan gyorsabban is fog nőni, mint a GDP – bár mélyebbről is indult.
EU sereghajtó a magyar kisker, innen kell építkezni
Báthori Bence, az MBH Bank Elemzési Centrum ágazati elemzője egy EU-s kitekintéssel kezdte:
2022 óta a magyar kiskereskedelem esett a legnagyobbat, 7,9 százalékot, míg az uniós átlag csupán 2 százalék volt.
„Ebből az adatból jól olvasható a lakosság anyagi helyzete és percepciója a költési lehetőségekről, az árak és a bérek viszonyáról” – véli a szakértő.
A pontos értékek az inflációs trend időbeli eltolódása miatt ugyan kissé eltérhetnek, de mégis jól kirajzolódik, hogy a 2022-es kormányzati osztogatás után bekövetkezett drasztikus reálbércsökkenés milyen szörnyű hatással volt a gazdaságra.
Ez a trend mostanra megváltozott, sőt, a szakértő szerint jobb is a valós gazdasági helyezet, mint amit a statisztikákon olvashatunk, hiszen egy mesterségesen generált túlfogyasztás is a képletek részét képezte akkoriban, ennek a megszűnése valójában nem válságtünet:
az üzemanyagok ársapkájának kivezetése okozta a fogyasztáscsökkenés több mint felét.
A megemelkedett (bár mostanában stagnáló) fogyasztói bizalom és az éves szinten akár 10 százalékot is meghaladó reálbér-növekedés stimulálhatja a gazdaságot a következő időszakban.
Októberhez képest 3,2 százalékot nőtt a kiskereskedelemi szektor áprilisig, az élelmiszerfogyasztás stabil növekvő trendje és a nem-élelmiszerek visszapattanása (legutóbb 30 nap alatt 1 százalékot nőtt ez a piac) bizalomra adhat okot.
- A legjobban teljesítő nem-esszenciális termékcsoport a gyógyhatású- és illatszerek voltak,
- a leggyengébb vásárlóerő a műszaki cikkek mögött volt, bár Báthori úgy számol, hogy az ingatlanpiac éledése és a nagy adag állami támogatás (Új Otthonfelújítási Program) ezen javítani fog a következőkben.
Sokkal több lehet még az e-kereskedelemben
Mi a Forbesnál nagy figyelemmel követjük az e-ker világot, az MBH Bank sincs ezzel másképp. A 20-21-ben minden csúcsot megdöntő (húzó)ágazat azóta 1,4 és 4,4, százalékot csökkent volumenében, ami előtt a szakértők is értetlenül álltak.
2021 óta csökkenő pályán az e-kereskedelem. Forrás: MBH Bank
A 8 százalékos piaci részesedés ugyan az öt évvel ezelőtti számokhoz képest még mindig extrém, de nemzetközi összehasonlításban kifejezetten alacsony.
A környező országokban standardnak számítanak a 15 százalék körüli értékek is.
Báthori szerint nagy potenciál lehet a szektorban, de ehhez a külföldi óriásokkal szemben valamilyen stratégia mentén lépni szükséges.
„Tegye fel a kezét, aki tudta, hogy még életben van a kötelező akciózás.”
Héjja Csaba, az MBH Bank Agrár- és Élelmiszeripari Üzletágának stratégiai elemzője is hozzátette a magáét az elemzéshez, ő leginkább a magyar élelmiszerárakról és az agrárszektorról beszélt.
„Kétségtelen, hogy lehet tapasztalni különbséget a hazai és a külföldi piacokon elérhető élelmiszerek árai között, de fontos látni, hogy ez a jelenség mindig ideiglenes és egy-egy konkrét terméknél alakul ki. A háttérben jellemzően az áll, hogy egy-egy élelmiszer nagyipari előállítására specializálódott országokban időnként túltermelés alakul ki, és ilyenkor dömpingáron elárasztják a termékkel az árakra érzékenyebb piacokat” – véli Héjja, aki szerint az élelmiszerek árszínvonala itthon továbbra is kedvezőbb (kosár alapon), mint a nyugati országokban.
(Az MNB ezt máshogy számolta ki, szerintük effektíve ugyanolyan drága Magyarországon az élelmiszer, mint bárhol máshol az EU-ban.)
Héjja az agrárexportról is beszélt, Lengyelország viszonyában értékelte a magyar számokat. Nagyvállalati szinten (250 fő+) nem olvasható ki lemaradás, a különbség a két ország között a kisebb cégek (20-50 fő) exportképességében van.
Amíg itthon a kisebb cégek folyamatos útkeresésben vannak, addig a 20-50 fős lengyel cégek már exportképesek, integráltan, homogén termékekkel dolgoznak.
Héjja szerint a 1500 milliárd forintos állami fejlesztési forrás – ami a szektor kétévnyi profitjának feleltethető meg – ezen a strukturális problémán segíteni fog.
Az esemény csúcspontjaként egy újságírói kérdésre, miszerint hogyan fogja érinteni a kötelező akciózás kivezetése a nemzetgazdaságot és az agráriumot Héjja visszakérdezett:
„Tegye fel a kezét, aki tudta, hogy még életben van a kötelező akciózás!”
Majd hozzátette, hogy ez a döntés az élelmiszer kosár értékét sem csökkenteni, sem megnövelni nem fogja, hiszen a fogyasztók nem termékeket, hanem az egyes termékekből személyesen összeállított fogyasztói kosarat vásárolnak.
