Az idei évben még lesz egy kisebb áremelkedés, de összességében úgy fest, hogy a válság nagyján már túl vagyunk. 2026-ra minden rendben lesz, mert rendben kell, hogy legyen. Visszajáró, a Forbes.hu hétvégi sorozata. Minden héten összefoglaljuk, mi történt – vagy mi vár a pénztárcánkra.
Két erő játéka
Publikálta a 2024 első negyedévi inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank. A jelentés az idei évre magasabb inflációval (3,5-5 százalék) és alacsonyabb növekedéssel számol (2-3 százalék), 2025-re viszont már egy reálértelemben is pozitív (3,5-4,5 százalékos) növekedés mellett egy már toleranciasávon belüli (2,5–3,5 százalékos) inflációt vár.
Az alapfolyamatokat két ellentétes hatás alakítja.
A forint árfolyamának elmúlt hetekben megfigyelhető gyengülése az „importált infláció” emelkedésének irányába mutat, amit a hazai kereslet csökkenése ellensúlyoz.
Az árfolyamot meghatározó kamatvágási döntésről itt írtunk.
Az infláció összetétele a következő pár évben az MNB előrejelzése szerint így alakul majd:
Forrás: KSH, MNB
A fenti ábrán látható kisebb emelkedés a 2024-es év közepén a fenti két erő kölcsönhatásából és az év eleje óta már többször tárgyalt szolgáltatás- és ipari cikk-inflációból ered.
Az élelmiszerek inflációja a fenti kategóriákkal ellentétben az idei évben 2 százalék körül mozog majd, majd újra megemelkedik: a jegybank 2025-ben 3,8 míg 2026-ban 4 százalékos éves áremelkedést vár.
Ami fontos: 2026-ra már tényleg minden rendben lesz
A 2023 utolsó negyedévi stagnálást követően a gazdaság várhatóan fokozatosan bővül 2024-ben,
az év egészében 2-3 százalék között alakulhat a hazai GDP növekedése.
A jegybank korábbi előrejelzésénél gyengébb év végi adat negatív hatással volt az idei évi várakozásokra is.
Tavaly
- a mezőgazdaság volt a húzóágazat,
- az ipar, építőipar és szolgáltatások hozzáadott értéke csökkent,
- fogyasztás és beruházások csökkentek.
Idén
- főként a háztartások fogyasztása (piaci szolgáltatások), valamint a vállalati és lakossági beruházások támogatják a növekedést,
- az ipar területén a gyengébb bizalmi index és a visszaeső új rendelések fényében,
- az építőiparban pedig a kiadott engedélyek alapján várható csökkenés.
Az építőipar 2008-hoz sem fogható helyzetéről itt írtunk.
A jegybank előrejelzése szerint a gazdaság 2025-ben vissza fog térni a hosszú távú növekedési trendjéhez, ami 2025-ben 3,5-4,5 százalékos, míg 2026-ben 3,0-4,0 százalékos GDP növekedést jelenthet.
A magyar GDP várható növekedése:
Forrás: KSH, MNB
És amit nem lehet megkerülni
Bár sokszor szeretjük külön kezelni az ország gazdasági és politikai folyamatait, egy olyan érzékeny helyzetben, mint a mostani, nem feledkezhetünk meg az egymásra ható folyamatokról sem. A kegyelmi ügy és Magyar Péter hangfelvétele miatt felerősödő alapvetően morális jellegű felháborodás akkor jelenthet a regnáló hatalomra veszélyt, ha az az aktuális gazdasági nehézségekkel és bizonytalanságokkal olyan módon összekapcsolódik, mint ahogyan az 2010-ben történt.
A gazdaságpolitikának az összefonódás puszta látszatát is kerülnie kell: várhatóan a kockázatmentes megoldások felé fog tolódni a gazdasági irányítás. A gazdaság növekedési pályára állítása fontos feladat, a jegybank függetlenségének megerősítésével a kormány újra a piac bizalmát kéri, amit az MNB a lassabb kamatvágási tempóval meg is hálált. Az aktuálpolitikai turbulencia jelen helyzetben a Matolcsy féle „Kínálati oldalt a stabilitás és a versenyképesség erősítésével ösztönző növekedési modell”-nek kedvez, amivel a hangfelvétel megítélésétől függetlenül egyet lehet érteni.
