Több a kiadás, de több a fertőzés is. Megvan az oka.
Hiába kapott jelentős támogatást az Európai Uniótól a magyar egészségügy, 2010 és 2019 között a GDP 5 százalékáról 4,3 százalékra csökkent a költségvetés egészségügyre fordított kiadása, írja a GKI Gazdaságkutató Forbes.hu-nak megküldött sajtóközleményében. A több lépéses orvosi és szakdolgozói béremelés ugyan növelte a kiadásokat az elmúlt pár évben, a koronavírus-járvány miatt számottevő pótlólagos beruházási és működtetési szükséglet jelentkezett.
A jelenlegi ellátórendszer mellett folyamatosan újratermelődik a kórházi adósság, ami miatt a beszállítók, szolgáltatók kvöetelései sorlódnak hátra – vagy a szolgáltatások igénybevételének gyakorisága csökken.
Ez negatív következménnyel jár a takarítási, fertőtlenítési szolgáltatások minőségére is, ami kihat a kórházi fertőzések terjedésére.
A kórházi fertőzések gyakoriságában drasztikus növekedés valósult meg 2015 és 2022 között: a clostridium difficile által okozott fertőzések 73 százalékkal, a multirezisztens kórokozók által okozott fertőzések 96 százalékkal, míg a véráramfertőzések 62 százalékkal nőttek, írja a GKI.
Fertőtlenítőből sem használnak eleget
A fertőzésszám emelkedése ellenére az egészségügyi intézményekben felhasznált kézfertőtlenítőszer 2021-ben és 2022-ben is csökkent: két év alatt összesen 29 százalékkal. Ennek oka vélhetően az intézményi pénzhiány.
Az ECDC 6 nemzetközi összehasonlító adatai azt mutatják, hogy Magyarországon 2017-ben átlagosan ezer ápolási napra jutóan 12,6 liter alkoholtartalmú kézmosó folyadékot használtak fel a kórházak,
mely a harmadik legalacsonyabb az Európai Unióban, illetve mindössze 42 százaléka az EU-s átlagnak.
Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések aránya és az alkoholtartalmú kézmosó folyadék használati gyakorisága között közepes erősségű korreláció áll fenn, mely az ok-okozati összefüggés létezését alátámasztja, írja a GKI.
