Drasztikusan csökken januártól a csok plusz konstrukció kamata az eddig a piacon elérhető csok hitelkamathoz képest. És ennek az állam örül a legjobban – írja a szakértő.
Egy csütörtök éjjel megjelent kormányrendeletben kijöttek a január elsejétől induló csok plusz részletszabályai. A részleteket a kormány a múlt héten bocsátotta társadalmi egyeztetésre, a rendeletet most Gergely Péter, a BiztosDöntés.hu pénzügyi szakértője kommentálja a Forbes.hu-nak küldött közleményében.
Gergely azzal kezdi, hogy „drasztikusan csökken januártól a csok plusz konstrukció kamata az eddig a piacon elérhető csok hitelkamathoz képest”, több mint 3 százalékpontos különbségről beszélhetünk. Mint írja, a mindenkori kamat továbbra is az 5 éves állampapírpiaci folyamatokhoz kötött, de míg a december végéig élő csok esetében az 5 éves állampapír aukciók utolsó 3 hónapjában kialakult átlaghozam 130 százalékát plusz 3 százalékot kitevő kamattal kell számolni, addig a csok plusz esetében az átlaghozam 110 százaléka csak a vetítési alap, s ezen felül a korábbi 300 helyett már csak 100 bázispontos felárat érvényesíthetnek a bankok.
„Az Államadósság Kezelő Központ által a feltételek alapján számított átlaghozam novemberben 7,54 százalék volt. Ezzel számolva a CSOK hitel terhe a most szerződők számára 12,8 százalékos.
Ezzel szemben a januártól életbelépő számítás szerint a bankok induló kamata a mostani referenciahozammal számolva 9,3 százalék alatt marad majd”
– írja Gergely. Szerinte ez a hitelfelvevőnek is, de végső soron az államnak jelent majd könnyebbséget, „hiszen a feltételek teljesülése esetén az ügyfelek által fizetett 3 százalékos kamat és csok hitel meghatározott kamata közötti különbséget a költségvetés kamattámogatásként téríti meg a pénzintézetek számára.”
Az új jogszabály szerint a csok plusz hitel kamatperiódusa az első öt évben háromszor is változik, azaz háromszor kell a mindenkori piaci állampapír referenciahozamhoz igazítani a kölcsön kamatozását. E szerint a szerződést aláírását követő első, illetve a második évfordulón is lejár a hitel kamatperiódusa, ezt követően pedig újabb három év múlva, a csok plusz 5. évében kell majd harmadszor hozzáigazítani a pénzpiaci kamatokhoz, folytatja Gergely.
Hozzáteszi, a hitel akár 25 éves fennállása alatt az 5. évtől öt évente kerül sor újabb kamatperiódus zárásra és kamatmódosításra. A jelenleg érvényben lévő csok szabályok szerint a pénzintézetek az idei évben kibocsátott csok hitelek esetében öt éven keresztül számíthatják fel az államnak, illetve – a feltételek nem teljesítése esetén az ügyfélnek – a csok hitel megemelt kamatát.
A szakértő kifejti még, hogy a fenitek miatt az ügyfelek (és az állam) számára
kedvezőbb kamatozású termékek lesznek elérhetőek a piacon, amelyek induló kamatszintje remélhetőleg a következő hónapokban még tovább csökken majd.
A bankok számára a csok plusz így lényegesen szerényebb megtérüléssel kecsegtet, a korábbi konstrukcióhoz képest jelentős kamatveszteséget okoz számukra az új szabályozás. Ám az induló kamatszint esélyesen a lakáshitel kamatplafon felett lesz, azaz a piaci hiteleknél még így is magasabb hasznot hozhat, mondja Gergely. Bár a korábbi bőkezű akciózásra kevesebb jut majd, de a szakértő várakozásai szerint az elmúlt hónapok „kihelyezési nihilje” után a bankok között komoly verseny indul majd az érdeklődőkért.
