„Mindenben kételkedni kezdtem, amit megtanultam, hogy helyes-e” – mondja Novák Hunor csecsemő- és gyermekgyógyász, a bizonyíték alapú orvoslás egyik hazai úttörője. A fehér köpeny helyett immár pókemberes orvosi szettben vizsgál, és az utóbbi, lassan hat évben két sikeres vállalkozást is felépített saját érdeklődésére és tudására alapozva. Mondjuk a Kroki magánrendelőben sokkal többet is dolgozik, mint amikor az állami rendszerben praktizált.
Hol egyes gyógyszerészekbe áll bele, – persze szigorúan a betegek érdekében – mint legutóbb a magisztrális készítmények (orvosok által felírt és patikában elvileg kötelezően elkészítendő gyógyszerek) esetében, hol az elavult orvosi szokásokba. Fiatal(abb) orvosként idősebb kollégáival szemben is számos konfliktust vállalt fel. Hunor tanárnak készült, végül édesanyjához hasonlóan gyermekorvos lett, és már friss orvosként (pályájáról bővebben a 2017. decemberi Forbes Next-ben írtunk cikket „Gyerekdoki a sötétség ellen” címmel) sok, a gyermekgyógyászatban meggyökeresedett, de mára korszerűtlen és bizonyítottan nem hatékony szokásról, módszerről, gyógyszerről rántotta le a leplet. 2019 tavaszán még az állami rendszerben, a Székesfehérvári Szent György Egyetemi Oktató Kórházban dolgozott, de azóta részben kilépett az állami egészségügyből és négy éve viszi sikeres magánpraxisát Budapest 11. kerületében. Beszélgettünk a bizonyíték alapú orvoslás fontosságáról, de mesélt a vállalkozásról, üzleti vénájáról és saját csodabogárságáról is.
Amikor megérkezem a Krokiba, Hunor asszisztens kolléganője lufit hajtogat egy kislánynak a váróban, majd odakísér az egyik ajtóhoz, ami mögött már elkezdett fotózni Sebestyén Laci kollégám. Amikor benyitok, Hunor épp egy nyalókával a szájában pózol a fotózás kedvéért eljátszott vérvételen. Kattog a gép, nem akarok zavarni, úgyhogy próbálom elpantomimezni, hogy Lacival vagyok, csak korábban értem ide az interjúra. A laborszolgáltatás az üzleti modell fontos része, a játékos fotózás után Hunor kifejti, hogy egy éve működtetik és az idei bevételnövekedéshez már szervesen hozzájárult. Nem csak felnőttektől, hanem már újszülött kortól vesznek vért, és itt is jellemző a gyerekbarát hozzáállás (például érzéstelenítő krém használata) és a régi módszerek felülírása. Például részletesen elmagyarázzák az embereknek, hogy legtöbbször nem kell éhgyomorra jönni és szenvedtetni a gyereket vagy magukat a reggeli kihagyásával, vagy van a honlapjukon saját fejlesztésű labor-árkalkulátoruk, így a páciensnek nem a laborok kilométeres pdf-listáiból kell kisilabizálnia, mennyibe fog kerülni, ha több mindent meg akar nézetni. Hunor azt mondja, tőlük a korábban vizsgálhatatlan gyerekek is legtöbbször jó élménnyel távoznak (főleg, ha a váróban parkoló elektromos játék Audival – erről később – hajthatnak be a vizsgálóba), sőt, még vérvétel után is egyre több gyerek mondja, hogy annyira jó volt, hogy legszívesebben másnap is jönne.
Vérvétel azért nem volt a fotózás alatt. Fotó: Sebestyén László
Csavarhúzó és WD-40
„Kezdettől fogva őrült csodabogárnak tűnhettem a kollégáim között, mert kényes voltam arra, hogy ha valami nem működik jól, azt oldjuk meg. Nem vagyok hajlandó abban élni, hogy »ez így van, ezt így szoktuk«.” Nagyot nézhetett a nővér, amikor egy csavarhúzóval és egy WD-40-nel bújt elő az orvosi pult alól, mert rettenetesen idegesítette, hogy akad a fiók – mesél el egy sztorit még a kórházból. Ez a hozzáállás nemcsak a fiókoknál, hanem az orvoslásban – és főleg ott – is megmutatkozott. Szakmailag nagy rádöbbenés volt számára, hogy egy korábban általa is felírt orrsprayt mennyire indokolatlan használni. „Onnantól mindenben kételkedni kezdtem, amit megtanultam, hogy helyes-e. Izgalommal töltött el, hogy egyre több dologra jöttem rá: eddig rosszul csináltam.” Ez terelte az evidence-based (bizonyíték alapú) orvoslás felé annak ellenére is, hogy az orvostársadalomban nagy a megosztottság. „Sok konfliktusom volt, és ez nem volt egyszerű, pláne fiatal, beosztott rezidensként, de akkor is felvállaltam.” A nemzetközi szakirodalomban leírt újdonságok követése nem mindig megy könnyen hazánkban, sokszor nem mernek szakítani a szokásokkal.
„Nem találtam ki semmi újat, nem vagyok brutálisan okos feltaláló, aki meglát valami összefüggést, vagy kikutat valamit.
Követem a nemzetközi szakirodalmat és továbbképzéseket, megnézem a nálam okosabb emberek ajánlásait és azt rögtön követem is. Amit én mondok, nem kellene, hogy újdonság legyen.”
Hunor szerint az orvosképzésben is lehetne modernizálni, de szerinte utána is minden orvosnak saját felelőssége és szakmai igényesség kérdése is a legfrissebb kutatási eredmények követése. „Volt, hogy elmentem egy konferenciára, elmondtak valami konkrét szakmai dolgot, és láttam, hogy az előttem ülő orvos a következő héten ugyanúgy folytatta az elavult gyakorlatát, ahogy korábban. Hiába a továbbképzés, ha nem alkalmazzák az ott szerzett tudást.”
Csupor Dezső, a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Kara Klinikai Gyógyszerészeti Intézetének intézetvezető egyetemi tanára a gyógyszerészet területén Ködpiszkáló, ma pedig már Pirulakalauz néven futó honlapján Hunorhoz hasonlóan a bizonyíték alapú orvoslás mellett kiállva végez ismeretterjesztő tevékenységet. Novák Hunorral körülbelül tíz éve ismerik egymást, Csupornak ekkor jelent meg egy cikke a kisbabák fogzási fájdalmainak enyhítésére tévesen használt borostyán nyakláncokról, bebizonyítva, hogy kémiailag ezek teljesen hatástalanok, és Novák Hunor is odaállt az ügy mellé. „Gyermekorvosként aggasztotta, hogy van egy hatástalan eszköz, ami ráadásul akár fulladást is okozhat” – a két megközelítés jól passzolt, Novák azóta is számos írásában hivatkozik Csupor Dezső cikkeire. „Az ő megközelítésében azt, hogy erősen támaszkodik a bizonyíték alapú orvoslásra, nagyon tudom támogatni, ezt a fajta gondolkodásmódot lehetne még fejleszteni a magyar gyakorlatban”– vélekedett Csupor Dezső.
Novák Hunor szerint az orvosok hiába leterheltek, az orvoslás folyamatos tanulás.
„Aki nem tanul eleget a munkaidején kívül, az nem tud kellő igényességgel és jól dolgozni. Ráadásul egy csomó mindennel kapacitást, pénzt és szakembert és időt lehetne spórolni.”
Példaként hozza a rengeteg indokolatlan orrmandula- és fitymaműtétet. Ha minden orvos követné az orvosi irányelveket, akkor rengeteg műtétet el sem végeznének.
Csupor Dezső is úgy látja, nagyon sok a megszokás, az „így szoktuk”, a „régen is így volt”, és a legnehezebb az orvosok mentalitásán változtatni. Hozzátette ugyanakkor, hogy az evidence-based szemlélet nem olyan régi, az 1970-es évekre nyúlik vissza, ekkor jelentek meg a modern klinikai vizsgálatok. Az oktatásba ezután csorgott csak át, vagyis sok olyan szakember praktizál, aki korábban végzett, így az ő szemléletükben ez alapból nem feltétlenül olyan hangsúlyos, mint amennyire az optimális lenne. Vannak ugyan kötelező továbbképzések, de ezek óraszáma Csupor szerint messze alulmúlja azt, amire szükség lenne a nagyon gyorsan jövő új információk és tudás tengerében. A bizonyíték alapú orvoslás ellen hatnak a reklámok, a szakemberek tájékozatlansága és sokszor a betegek hozzáállása is, mert – néha dezinformációk miatt is – ragaszkodnak bizonyos szerek felírásához, amik lehet, hogy nem is hatásosak, mondja.
Kinevették a magánkórházban
„Elmentem az egyik legnagyobb, milliárdos árbevételű magyar magánkórházba, ahol fogadott a két igazgató. Magán gyermekgyógyászként szerettem volna dolgozni, ennek lehetőségeiről beszéltünk. Kinevettek. Egy álmokat kergető, tapasztalatlan hülyének néztek, hogy otthagytam az állami egészségügyet. Majd lesajnálóan, kissé megalázóan azt mondták, rossz döntést hoztam, magánban éhen fogok halni” – emlékszik vissza 2019-re Hunor, amikor elhatározta, hogy magánrendelést indít. Le akarták beszélni az egészről, véleményüket azzal támasztották alá, hogy ebben a magánkórházban korábban volt már gyermekrendelés nagyon jó orvosokkal, hónapokon keresztül próbálkoztak, de alig volt beteg, veszteséges volt és meg kellett szüntetniük. „Azért lefelé menet megmutatták a gyerekrendelőjüket, ami becsődölt. Tudod milyen volt? Bementünk egy modern, de teljesen rideg helyre, ahol volt egy zsiráfos magasságmérő a falon és ennyi. Nekem más elképzelésem volt a gyerekbarát rendelő kapcsán… Persze nem mondtam azt nagy pofával a nálam nagyobb üzleti tapasztalattal rendelkező szakembereknek, hogy nekem sikerülni fog, de meg akartam próbálni, mert láttam, hogy ezt én máshogy fogom csinálni.”
Fotó: Sebestyén László
Az, hogy mi volt az elképzelése a rideg rendelővel szemben, a Kroki magánrendelő minden négyzetméterén, de magán a dokin is látszik. A fehér köpeny már rég nincs sehol, pókemberes orvosi ruhában ad interjút közvetlenül a rendelés után. A váróban és vizsgálóban lévő játékokkal valószínűleg egy kisebb létszámú óvodás csoport is simán le tudná foglalni magát egy délelőttre, miközben az „Ügyes voltál” feliratú falióra alatt játszik, vagy nézi a lufit hajtogató asszisztenst. Ja, és Netflix is van. A mosdóban patikatisztaság, a popsitörlő mellett fertőtlenítő kendőt is mindig magukkal hordó anyukák közül itt szerintem csak a feketeöves tisztaságmániások kezdenék el törölgetni a pelenkázólapot.
Nemcsak a tisztaság, a felszereltség is ötcsillagos: a felnőtt mellett a gyerekek méretében piszoár, wc, mosdó is van, sőt pelenkakuka is. Látszik, hogy nemcsak úgy gondolták át a dolgot, hogy „ha már gyerekrendelő, akkor dobjunk be pár színes csempét”, hanem minden megvan, ami kell és kézre is áll. Lehet mondani, hogy persze, hiszen, ha már fizet a páciens (előfizetéstől és a vizsgálat hosszától függően 25 500 és 36 500 forint között szóródik egy alkalom ára), akkor ez az alap, de nem mindenhol. Hunor is felhoz egy példát, hogy nemrég a feleségével 45 ezer forintot fizettek ki egy magánrendelésen, ahol a kávésarokban fizetni kellett a kávéért.
„Ügyfélként fel tud húzni az ilyen. Apróság, de tényleg nem fér bele egy kávé 45 ezer forintba?”
Náluk a vérvétel után étlapról lehet italt vagy nasit választani, valamint ingyenes és korlátlan kávéfogyasztás van. „Nincs ilyen lehúzás szaga (…) nem nézzük rossz szemmel, ha három kávét iszol. Nagyon rá vagyok görcsölve az ügyfélélményre, hogy milyen benyomást keltünk.” Hunor az orvoslás mellett üzletileg, a marketingben is igyekszik fejleszteni magát, feleségével és kollégáival is sokat ötletel az ügyfélélmény fejlesztésén. „Meg betegesen maximalista is vagyok” – nevet.
„Legfeljebb lesz egy üres időpontunk”
Üzleti ötleteit már évekkel a Kroki megnyitása előtt tesztelgette: a szakvizsga előtt indította honlapját, majd 2017-ben startolt előfizetéses Facebook csoportja, pedig akkor még e-recept sem volt, és nem terjedt el annyira a telemedicina, az online tanácsadás, mint a covid után. „Abszurd és szokatlan dolog volt. Az is, hogy ilyen fiatalon, az is, hogy online adok orvosi tanácsot, és az is, hogy előfizetés van.” Hunor úgy látja, tévesen próbálják beleverni az emberek fejébe, hogy „szégyelld magad, hogyha orvosként pénzt kérsz bármiért”. Pedig, ha jó minőségű szolgáltatást nyújt az ember és ezt tisztességesen csinálja, akkor semmi szégyellnivalója nincs. Amikor arról kérdezem, mi az ő hozzáadott értéke, kifejti: a folyamatos fejlődés, a tudományos alapokon álló gyógyítás, a néha szokatlan és meglepő dolgok, és maga a modern orvoslás.
A Kroki épületét bérli, a rendelőbe eddig több tízmillió forintot tett bele fokozatosan és önerőből – kölcsönök és szülői, vagy állami segítség nélkül, először a kórház melletti online tanácsadásból keresett pénzt visszaforgatva. Az állatos tapéta és a mesefigurás falmatrica persze semmit nem érne szakértelem nélkül. A látványos díszletek között szinte észrevétlenül bújnak meg a hipermodern eszközök és szerek a folyékony nitrogéntől és a világ leghatékonyabb, több mint százezer forintos, néhány milliliteres szemölcs-ecsetelőjétől a digitális otoszkópon és a speciális fülmosón át az UV-C-s eszközfertőtlenítő boxig. A modern eszközök alkalmazása a betegekkel való kommunikációban is fontos volt neki, ilyen az sms-értesítés, a pénzvisszafizetési garancia, vagy épp az online időpontfoglalás. Utóbbi nála már akkor volt, amikor sok magánkórházban még csak telefonon lehetett időpontot egyeztetni.
A krokis időpont-foglalásra válaszként kimegy egy adat- és panaszbekérő űrlap, és fel lehet tölteni a korábbi leleteket is. Az orvosok így fel tudnak készülni a betegből, nem a rendelésen megy az idő az ismerkedéssel. Ha azt látják, hogy valaki úgy jönne, hogy nem indokolt az orvosi vizsgálat (de ez a labornál is így van), vagy nem tudják megoldani a panaszát, akkor kiküldenek egy emailt, hogy értelmetlen eljönnie a betegnek. Javasolják, hogy mondja le az időpontját, ők pedig visszafizetik az előre bankkártyával kifizetett díjat.
„Ehhez tartjuk magunkat, legfeljebb lesz egy üres időpontunk. Azért, mert folyik a gyerek orra, nem fogjuk antibiotikummal bombázni.”
Sokszor persze nehéz a szülőknek is megfelelni, sok abszurd kéréssel, vagy akár panasszal találkozott, de az ilyen helyzetekben is tartja magát ahhoz, hogy nem azt mondja vagy írja fel, amit a szülők akarnak, hanem a szakmailag helytálló információt és gyógyszert, vagy kezelést.
Fotó: Sebestyén László
Dupláznak, de franchise nem lesz a Krokiból
„Nem akarok sem tíz orvost, sem országos hálózatot” – mondja annak ellenére, hogy most is a maximumon fut a Kroki. Egy kisebb bővülésen azért már túl vannak: Hunor mellett Bánusz Rita doktornő is rendel a Krokiban. Nagy munka, hosszú betanulás előzte meg a másik orvos felvételét, majd rendelésbe való beállását. „Nemcsak szakmailag, emberileg is passzolni kell. Szakmailag is mindent egyeztetnünk kellett, hogy ugyanazt a terápiát javasoljuk a pácienseinknek.” A laboros bevételek mellett a gyermekgyógyászati vizsgálatok adják a másik, még erősebb üzleti lábat. Az általános házi gyermekorvosi „hatókör” mellett számos gasztroenterológiai, fül-orr-gégészeti, valamint bőrgyógyászati problémákban tudnak segíteni a gyerekeknek. Formabontó módon a Krokiban nincs szabad orvosválasztás: aki időpontot foglal, nem tudja, hogy Hunor vagy Rita fogadja-e majd a vizsgálaton.
„Mert ugyanazt kell, hogy nyújtsuk” – ezt szó szerint veszik, patikamérlegen mérik, hogy tényleg minden ugyanolyan legyen mindkettejüknél.
Az üdvözléstől a vizsgálaton át még az azt követő ajándék- és lufiátadás is ugyanúgy zajlik. A szabad orvosválasztás ugye azt feltételezné, hogy az egyikük jobb, mint a másik, itt ilyen nincs.
Az évek során kialakult egy magánpraxisuk visszajáró páciensekkel, de sok olyan betegük is van, akit nem megfelelően kezeltek vagy küszködik a problémájával és így érkezik hozzájuk. Van törzskártya rendszerük is, itt az előfizetők korábbra tudnak időpontot foglalni és a rendeléseken külön idősáv van fenntartva számukra. Ezt azért vezették be, mert annyira túl voltak bookolva, hogy akinek kontrollra kellett volna visszajönnie, az hetekre előre nem tudott időpontot foglalni. Ennek ellenére azt mondja, nem az a cél, hogy minél több előfizetőt vonzzanak. „Egy ideje az előfizetésre is várólista van, mert a meglévő páciensek elégedettsége az elsődleges.”
Jóval többet dolgozik, mint az állami rendszerben, és vállalkozóként hektikus az időbeosztása, elmosódtak a napok.
„Van, hogy szerda délelőtt – bár nem látszik (nevet) – edzőteremben vagyok, vagy pihenek, de van, hogy még éjfélkor is dolgozom. Hétvégén is írok fel e-receptet, és nyaraláson is állandóan online vagyok.”
A Kroki magánrendelő mögött álló, 2017 elején alapított Novák Medical Kft. a 2018-as bő 6 millió forintról 2022-re csaknem tízszeresére növelte árbevételét: tavaly 58,2 millió forint volt a forgalmuk (21,2 millió forintos adózott eredmény mellett), idén várhatóan dupláznak. Másik cége a Novák Online Kft., ebben realizálódnak a kisokosnak nevezett ismeretterjesztő videóinak a bevételei. Kettő ilyen kisokosa van most: az egyik a fitymaszűkület orvoslásával, a másik szájon és az arcon lévő kiütésekkel (perioriális dematitis) foglalkozik. Mindkét témakört azt inspirálta, hogy sok ilyen páciensük volt, olyannyira, hogy már alig tudtak mást fogadni.
Amikor megkérdezem, milyen főnöknek tartja magát, inkább kitér a válasz elől, mondván, hogy ezt nem neki kell megmondania. Azt azért hozzáteszi, hogy nem egyszerű csapatot építeni, és sokat kellene fejlődnie, hogy jobb vezető, menedzser és HR-es legyen egyszemélyben. Fontosnak tartja, hogy mindenkinek legyen magánélete, tudjon a családjával lenni, és ez neki is fontos szempont.
„Biztos, hogy lehetnék sokkal jobb főnök. Csak akkor az az orvoslás rovására menne, muszáj megtartanom a prioritásokat.”
Kifelé menet a váróban ott pihen az emlegetett elektromos autó. Hunor elmeséli, hogy ismer olyan kórházi osztályt, ahol adományban kaptak ilyet, de zavarta a nővéreket, ezért inkább eldugták a gyerekek elől és letakarták egy lepedővel, nehogy észrevegyék. Náluk viszont naponta bevetésen van a járgány: kisebb gyerekek ezzel mehetnek be a vérvételi helyiségbe vagy vizsgálóba. A rendelő homlokzatára erősítve – egyelőre kitámasztva – pedig egy jó nagy krokodil-szobor szárad. Egyik olvasójától kapta, pont olyan, mint az édesanyjától kapott plüss krokodil fonendoszkóp huzat, amiből a rendelő neve is jött.
Mielőtt elköszönök, az asszisztenssel arról beszélgetnek, hogyan lehetne a lehető legbiztonságosabban a homlokzaton tartani a hungarocell belsejű állatot. „Igen, a gyerekek úgy nem érik el, nem balesetveszélyes” – nyugtázza Hunor egy rövidebb eszmecsere után. „De azért úgy tegyük fel, hogy én biztosan meg fogom simogatni” – mondja az asszisztens.
