Mindenképpen soknak tűnik.
A státusztörvény bevezetése által leginkább érintett 6 hétben – július második felében és szeptemberben – mintegy 2500-an mondtak fel a tankerületeknél – írja a G7. A portál szerint csak kontextusba helyezve ítélhető meg, hogy ez mennyire sok vagy kevés. De azt is csak 2024-ben fogjuk látni, hogy idén folytatódik-e a felmondások drasztikus növekedésének éves trendje.
Mindenesetre a G7 adatai szerint
- 2021-ben országosan összesen 3738 fő,
- 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből.
Az idén július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám (amelyet a cikk részletez, hogyan jött össze) így jelentősnek tűnik, hiszen másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi év fele, és a tavaly előtti háromnegyede.
Ugyanakkor a magyar pedagógusok összlétszáma a 2022/23-as tanévben a KSH adatai alapján mintegy 140 ezer fő volt – így ehhez mérve valóban 1–1,5 százalékos az arány.
Most akkor ez sok, vagy inkább elenyésző számú felmondás?
A G7 szerint az összes képzési formában a budapesti intézményekben nőtt leginkább a szakos képesítés nélkül szaktárgyat tanítók aránya. A fővárosi általános iskolákban persze már 2010 és 2020 között 1 százalékról 6 százalékra nőtt a szakos tárgyakat megfelelő szakképesítés nélkül tanítók aránya. Nagy kérdés, hogy az újabb felmondási hullám ezt az arányt hogyan érintette.
A portál szerint ennél is fontosabb lenne látni, hogy a felmondások hogyan oszlanak meg az oktatási szintek között. Számos adat mutatta ugyanis korábban, hogy a státusztörvénnyel szembeni és az oktatásfejlesztés melletti kiállásban a gimnáziumi – és fővárosi – tanárok felülreprezentáltak voltak.
Ha a tavalyi és idei több ezres felmondások nagyrészt gimnáziumokat érintenek – a szektorban összesen 18 721 pedagógus dolgozik –, ezek a számok hirtelen sokkal drasztikusabbak lennének. Ezeket a részletes adatokat azonban a Belügyminisztérium és a tankerületek nem közlik – emlékeztet a G7 cikke.
Nem véletlenül, hiszen októbertől a Belügyminisztérium azt kezdte hangsúlyozni, hogy mindösszesen 1200 tanár hagyta el a pályát a státusztörvény miatt, ami elenyésző kisebbség, durván a tanárok 1 százaléka, következesképp a pedagógusuk 99 százaléka igent mondott rá. A két nagy szakszervezet viszont kitart amellett, hogy a távozók száma jelentős és valójában több ezres.
Előzmények
Pedig betöltetlen pedagógus állások száma már nyár közepén meghaladta az ötezret, a státusztörvény hatályba lépése miatt azóta pedig még többen mondhattak fel. A Forbes.hu a magyar oktatás naprakész helyzetét az egyik legjobban ismerő oktatáskutatóval, Radó Péterrel is beszélgetett a katasztrofális állapotokról.
