Megéri a 8K-s tévé a 4K-s helyett? Mi az a HDR,QLED, OLED, Neo QLED, Mini LED vagy a betekintési szög? Fényes szobába milyen nit értékű tévét kell venni? Íme a legfontosabb tulajdonságok, paraméterek, funkciók és szolgáltatások.
Irgalmatlan nehéz dolga van az embernek, ha tévét szeretne venni. Egyrészt a kínálat óriási, másrészt a készülékek leírásában rengeteg adat, fogalom és funkció merül fel, amelyek közül néhány tényleg fontos szerepet játszik a megfelelő vásárlási döntés meghozatala során.
Most azt tekintjük át, hogy mik ezek a lényeges szempontok, amelyekre érdemes figyelmet fordítani, illetve
adott esetben mi számít jó vagy gyenge értéknek bizonyos paraméterek esetén.
Felbontás
A tévék által teremtett kép úgynevezett pixelekből, azaz képpontokból tevődik össze. A felbontás azt mutatja meg, hogy egy-egy kijelző hány ilyen képpontot használ.
A felbontás kulcsfontosságú a képminőség szempontjából.
A felbontás megadásánál az első szám a vízszintes, a második a függőleges sorokban található pixelek számát adja meg, és a kettő szorzatából derül ki, hogy egy készülék esetében hány képpontból tevődik össze a kép.
Értelemszerűen minél magasabb ez az érték, annál részletesebb, valósághűbb, élesebb látványvilág megteremtésére képes egy adott modell.
HD
1280×720 vagy 1366×768 képpont. Ma már csak az igen olcsó, kicsi, 32 vagy 24 hüvelykes (inches, colos stb.) képátlójú tévéknél találkozhatunk ilyen felbontással. Az ilyen kijelzők képe pixeles lehet, fontos részletek hiányozhatnak.
Full HD
1920×1080 képpont. Szintén csak a kedvezőbb árú, kisebb tudású modellek kategóriájában lehetnek ilyen termékek.
4K, UHD
3840×2160 képpont. 2023 végén ez a legáltalánosabban elterjedt, leggyakoribb felbontás a televíziós mezőnyben. Mivel egyszerűen elérhetőek olyan tartalmak amelyek alapból ilyen részletességűek, és ezek száma a jövőben tovább nő majd, ezért
mindenképpen érdemes legalább 4K tévét vásárolni.
8K
7680×4320 képpont, azaz a felbontás a 4K négyszerese, és nem a duplája, mint ahogy azt a neve sugallja. Papíron a 8K modellek jobbak emiatt, azonban nagyon kevés az olyan, tehát gyárilag 8K-s tartalom, amivel ki lehetne használni az extrémen nagy részletességben rejlő lehetőségeket.
A 8K felbontás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket.
Másrészt az ilyen televíziók ára még mindig sokkal magasabb, mint a 4K-s rokonaiké. E két tényező az oka annak, ami miatt a 8K készülékek sosem tudták hozni az elvárt értékesítési adatokat, és nem is úgy tűnik, hogy mindez a közeljövőben megváltozhatna.
HDR támogatás
Már könnyen elérhetőek az úgynevezett nagy dinamikatartományú (High Dynamic Range, HDR) tartalmak, amiknél a képi jelek nem csak azt tartalmazzák, hogy egy adott pixel milyen színű, hanem annak mekkora a fényereje, ellentétben az SDR (Standard Dynamic Range) anyagokkal, amelyeknél ez a plusz információ hiányzik.
A HDR videók, filmek és játékok valósághűbbek, látványosabbak.
Főként igaz ez akkor, ha egy adott filmrészletben egyszerre vannak sötét és világos jelenetek, például ég a tűz, felrobban valami vagy besüt a nap valahova.
Egyre több a HDR tartalom, nem mindegy, hogy egy modell támogatja-e ezek visszaadását.
Értelemszerűen ebből fakadóan a HDR támogatású termékek képesek ennek visszaadására, így ezek jobbak, mint hagyományos társaik. Nagy dinamikatartományú tartalmakról a tévé adásoknál még le kell mondani, viszont az online streaming szolgáltatók, így például a Netflix vagy a YouTube kínálatában rengeteg ilyen film, illetve sorozat megtalálható, valamint rengeteg a HDR-es játék is.
Maximális fényerő
A mértékegysége nit vagy cd/m² (candela/négyzetméter), és minél magasabb ez az érték, annál jobb. Ennek elsősorban az előbb említett nagy dinamikatartományú tartalmak esetén van jelentősége, hiszen minél nagyobb a fényerő, annál látványosabbak a HDR tartalmak.
Illetve ez akkor is hasznos lehet, ha valaki rendszeresen napsütötte szobában használná a televízióját, hiszen nagy fényerőnél ilyen kevéssé ideális körülmények esetén is látható marad a kép.
Viszont azt is fontos megjegyezni, hogy ha valaki hajlandó behúzni a függönyt, akkor már a legolcsóbb, legkisebb tudású televíziók fénye is elég az élvezhető látványvilághoz.
Jelenleg a legnagyobb fényerőt a Mini LED háttérvilágítású QLED tévék produkálják, amelyeknél a fényerő elérheti a 3400-3500 nites értéket is, így a HDR tartalmak ezeken mutatnak a legszebben.
Kontraszt
Arról ad felvilágosítást, hogy a legvilágosabb és legsötétebb képrészletek fényereje között mekkora az eltérés, és xxx:1 mutatószámmal jelölik a valós kontraszt nagyságát. Értelemszerűen minél nagyobb ez az érték, annál jobb a látvány. A legkiválóbbak e téren az OLED televíziók a végtelen kontrasztjukkal.
A fényerő fontos!
Őket követik a Mini LED QLED típusú kijelzővel ellátott tévék, ahol ez elérheti a 25000:1 értéket. A QLED televíziók hagyományosan rosszabbul teljesítenek, hiszen esetükben be kell érni maximum 8000:1 valós kontraszttal. A VA LCD paneles készülékek jellemzően 5000:1 kontrasztot produkálnak, az IPS LCD-s modellek pedig körülbelül 1200:1-et tudnak.
Betekintési szög
Amennyiben a betekintési szög rossz, akkor aki oldalról nézi a képernyőt, az azt fogja tapasztalni, hogy torzulnak, fakulnak vagy barnulnak a tónusok. Ez könnyen előfordulhat akkor, ha többen ülik körbe a tévét.
A legjobb betekintési szöge az OLED televízióknak van.
Ezeknél gyakorlatilag Csikar-szögből is nézheti valaki a tévét, akkor sem fog minőségromlást tapasztalni. A legrosszabbul e téren pedig a VA LCD panellel ellátott modellek teljesítenek.
Azt fontos megjegyezni, hogy a hivatalos termékspecifikációkban a gyártók ezzel kapcsolatban általában valótlan adatokat adnak meg.
Szerintük a legtöbb modellnél a betekintési szög horizontálisan és vertikálisan is 179 fok, ami egy teljes nonszensz. Szóval akinek ez az információ fontos, annak érdemes elolvasni néhány független tesztet.
OLED? QLED? LED?
Az egyik legfontosabb dolog, hogy az adott készülék milyen képalkotási technológiára épül. Jöjjenek ezek röviden, előnyökkel, hátrányokkal.
OLED
Az OLED legfontosabb tulajdonsága, hogy minden egyes képpont fényereje egyedileg vezérelhető, és akár ki is kapcsolható. Ez a megoldás pedig ebből fakadóan lehetővé teszi a tökéletes, azaz 0 nit fényerejű fekete, és ezáltal a végtelen valós kontraszt megteremtését.
A kontrasztosság tehát kiváló, és ugyanilyen fontos, hogy a színek gyönyörűek, ragyogóak, mindenféle fátyolosságtól mentesek.
Az OLED televíziók ára viszont hagyományosan magas. A legolcsóbb 55 hüvelykes, friss modellek ára idén 500 000 forinttól indul.
Az OLED technológia szuper képminőséget garantál.
A Samsung Display által gyártott kvantumpontos QD-OLED és az LG Displaytől származó mikrolencsés OLED kijelzők jelentik a csúcsot, mert ezek fényereje elérheti a 2200-2300 nitet is. Az OLED Evo (LG Display) képernyők fényereje maximum 1200 nit, a hagyományos alap OLED (LG Display) kijelzőknél pedig be kell érni 850 nittel. A OLED televízióknál sokan riogatnak az úgynevezett beégéssel. Ez azt jelenti, hogy ha sokáig ugyanaz a tartalom jelenik meg, például egy tv csatorna logója, akkor az “beég”, azaz hosszú időre vagy örökre ott maradhat a nyoma a kijelzőn.
Ez értelemszerűen kegyetlenül zavaró, és tény, hogy elméletileg van esély a beégésre az OLED televízióknál, azonban ma már a gyártók olyan védelmi mechanizmusokkal látják el a termékeiket, amelyek aktív állapotukban képesek megóvni az eszközöket. Azaz röviden: a modern OLED tévék esetében a beégéstől nem kell tartani, amennyiben megfelelően használják őket, és betartják az utasításokat.
LCD
A hagyományosabb LCD eljárások még mindig velünk vannak, sőt, e technológiának ma már számos alváltozata létezik. E megoldás sajátossága, hogy van egy állandó háttérfény, amelyet LED-ek biztosítanak, és ez a fény hatol be a képpontokba, ahol folyadékkristályok (Liquid Crystal) határozzák meg, hogy milyen szín keletkezik.
LED LCD
Ez a legegyszerűbb, és legrosszabb képminőséget produkáló eljárás Az ilyen készülékek fényereje, kontrasztja a legkisebb, illetve a színeik általában fátyolosak, viszont cserébe e modellek a legolcsóbbak. Két fő típusa létezik, a VA és az IPS paneltechnológia. Az előbbinek magasabb a kontrasztja, viszont nem annyira szépek, illetve pontosak az árnyalatok. Valamint, ha oldalról nézzük a képernyőt, akkor hajlamosak torzulni az árnyalatok.
A hagyományos LED LCD-k képe ma már nem az igazi.
A LED LCD televíziókat hajlamos néhány gyártó LED TV-nek is nevezni, azonban ez humbug. A valódi LED, azaz Micro LED tévék, amelyeknél minden egyes képpont mögött egyedileg vezérelhető színes LED-ek találhatóak, ma még irgalmatlanul drágák, 20-30 millió forintba kerülnek.
QLED
A kvantumpontos LED LCD, azaz más néven QLED (Quantum LED) technológiánál a hagyományos LCD panelt kiegészítik egy speciális, nagyon pici átlátszó gömböket, úgynevezett kvantumpontokat (Quantum Dot, innen jön a név) tartalmazó filmréteggel, ami felerősíti a fényerőt, élénkebbé teszi a tónusokat.
Neo QLED, Mini LED QLED
Ezek olyan típusú QLED televíziók, amelyeket fejlett, úgynevezett Mini LED háttérvilágítással egészítettek ki. E módszer esetében a megszokottnál lényegesen kisebbek fénykibocsátó diódák, és ezek számos, egyedileg vezérelhető csoportba oszthatóak.
A Neo QLED tévék az OLED-ekkel játszanak egy ligában.
Ennél fogva a háttérfény vezérlése pontosabb, amivel jobb kontraszt, és nagyobb színpontosság érhető el, valamint e modellek fényereje is jellemzően magasabb, azonban az áruk hagyományosan ezeknek a legnagyobb, és nagyjából az OLED készülékekkel játszanak egy ligában e téren.
Képfrissítési frekvencia
Ezt a hertzben (Hz) megadott mutatószám arról szolgáltat információt, hogy egy tv másodpercenként hány képkocka megjelenítésére képes. Az e téren legjobbnak számító modellek 144 Hz-esek, tehát ezeknél másodpercenként 144 képkocka kerülhet a kijelzőre. Ezen kívül még vannak 120 Hz-es és 60 Hz-es készülékek.
A játékos tulajdonságok és funkciók egyre fontosabbak.
Ennek csak a gaming során van jelentősége, hiszen a mai filmek, videók vagy tv műsorok másodpercenként 24, 48 vagy 60 képkockát tartalmaznak, így ilyen tartalmak esetén nincs szükség nagyobb képfrissítési frekvenciára.
A játékoknál viszont ez fontos lehet, mert értelemszerűen minél több képkocka megjelenítésére képes egy termék, annál folyamatosabbnak tűnik a mozgás.
Emellett így a fontos képi információk is hamarabb kerülhetnek a felhasználók szeme elé. Az pedig döntő lehet egy játék során, hogy ki pillantja meg hamarabb az ellenfelét, még akkor is, ha itt a másodperc tört része a különbség.
G-Sync, FreeSync
Ezek a technológiák képesek arra, hogy szinkronba hozzák a tv képfrissítési frekvenciáját a képi jelekkel beérkező képkockák függvényében. Ennek köszönhetően pedig kiküszöbölhető a zavaró képtörés, vagy szakadozás. A FreeSync az AMD technológiája (e cég szállítja a videókártyákat az Xbox és PlayStation konzolokba, valamint egyes gamer számítógépekbe), a G-Sync pedig az Nvidiáé.
A FreeSync és a G-Sync kompatibilitás döntő tényező lehet.
Ez utóbbi vállalat hardverei jelenleg csak a PC-kben találhatóak meg. A magasabb kategóriás tévék mindegyike FreeSync kompatibilis, de a G-Sync támogatás jóval ritkább, úgyhogy erre érdemes gondolni egy-egy vásárlási döntés meghozatala előtt. Azt fontos megjegyezni, hogy a FreeSync és G-Sync csak a játékoknál bír fontossággal, tehát aki ilyesmire nem használná a televízióját, annak erre nem kell figyelnie.
Input lag
Azaz más néven a bemeneti késleltetés. Ez a milliszekundumban megadott adat arról szolgáltat információt, hogy a kijelző milyen gyorsan reagál a beérkező képi jelekre. Csak játékok során van jelentősége, és ha ez az érték magas, akkor vezérlő eszközökkel kiadott parancsra lassan reagál.
Tehát például a felhasználó megnyomja a kontroller gombját, vagy odébb húzza az egeret, és érezhetően várnia kell arra, hogy ennek a hatása jelentkezzen a terméken, azaz például odébb mozduljon a célkereszt. A mai legjobb tévék 9,5 ms körüli input lagot produkálnak, de nagyjából 15 ms-ig még semmi gond nincsen, legalábbis az átlagembernek semmilyen hátránya nem származik ebből, az e-sportolók pedig úgyis profi gamer monitorokon űzik az ipart.
Hangrendszer
A legjobb megszólalást azok a televíziók produkálják, amelyek rendelkeznek beépített hangprojektorral, vagy legalábbis a hangszórókat direkt a nézők irányába fordították. A legtöbb termék nem ilyen, hiszen ezeknél a hangsugárzókat a házban rejtik el.
Fontos még a beépített mélysugárzó, amely a basszus hangokért felel.
Ennek hiányában a mélyekről gyakorlatilag lemondhatunk, aminek következtében steril, természetellenes lesz a végeredmény.
Nem mindegy, hogy hogyan szól egy tv.
A hangerő ma már gyakorlatilag az összes tévében elég nagy, ezzel nincs gond. Viszont tény, hogy mindent összevetve csak alig néhány olyan televízió létezik ma, amely egy soundbar (hangprojektor) vagy több komponensből álló szett méltó vetélytársa lehet a hangminőség terén.
Tv vásárlás előtt
Száz oldalakat lehetne írkálni a mai televíziók lelki világáról, tulajdonságairól, a bennük rejlő lehetőségekről, de ez a viszonylag rövid összefoglaló is jól jelzi, hogy egy televízió vásárlást nem lehet elkapkodni.
Mindenképpen érdemes élőben megnézni és kipróbálni a kinézett terméket egy vásárlási döntés meghozatala előtt.
Egy ilyen eszköznek évekig kell szolgálnia hűséggel, ráadásul jellemzően drága masinákról van szó, szóval ennyi idő- és energiabefektetést muszáj rászánni a dologra. A műszaki áruházak kínálata óriási, és a szakképzett eladók vagy promóterek jó eséllyel segítenek mindenben.
