A Michelin-ajánlott Tatiról vagy a hétker népszerű instadzsungeléről, azaz a Twentysixről ismert étterem- és bártulajdonos, Poisson-Angeli Barbara nagy fába vágta a fejszéjét –erdőtelepítési projektjével, a Plant A Tree nonprofittal ötmillió fát ültetne három év alatt. Az eszköz: ásó, kapa, gin és tonik.
Szombat este, a barátaiddal találkozol a Twentysixben. Hiába instázta rommá már három éve a helyet a belpesti buliközösség, a most is zsúfolásig megtelt dzsungelben kerülgeted a tömeget, hogy megtaláld őket. Az asztalhoz huppansz, és már jönnek is, hogy felvegyék a rendelést.
A nagy sietségben ráböksz az egyik G&T-re – azzal nagyon úgysem lehet hibázni. Meg valami szép leírást is kanyarítottak hozzá az itallapra. A nagy zsivalyban azt már nem érted, miért kell bepötyögni a rendeléshez az e-mail címed, de azért megadod, mit veszíthetsz. Hátha valami italakcióról van szó. Hamar el is felejted, mégsem kell akció ahhoz, hogy rendeljetek még pár kört, és a megszokott lendülettel élvezzétek a haverokkal az estét.
Aztán pár nappal később kapsz egy üzenetet: örökbefogadtál egy facsemetét valahol Baja környékén.
Nem, nem átverés, csak te nem figyeltél eléggé.
Hatvanezer fa három év alatt
A Plant A Tree kezdeményezését az a Poisson-Angeli Barbara alapította, akinek a nevéhez többek között a legmenőbb budapesti vendéglátóhelyek, köztük a Michelin-ajánlást is bezsebelő Tati, a Kaa (amiről korábban itt írtunk) vagy a Twentysix fűződnek – utóbbi lombkoronái alatt beszélgetünk a koktélos-faültetős koncepció kialakulásáról. Barbara a folyamatos nyüzsgés és a vendéglátós „mókuskerék” mellé kereste a lehetőséget arra, hogy a tudatosságot és a természetközeliséget – a biofilikus dizájn mintapéldájának elkönyvelt Twentysix kialakításán felül – becsempéssze a mindennapjaiba.
Tősgyökeres bajaiként már-már adott volt az ötlet: a Gemenc erdőállományára gondolva jutott eszébe, hogy egy olyan, a gin-tonic trend hullámait meglovagló koktélt vezetne be az éttermei és bárjai kínálatába, aminek megvásárlásával a vendégek egy fa elültetését támogatják. A non-profit vállalkozás 2019-es alakulásával viszonylag hamar fel is állt az az adminisztratív csapat illetve a szükséges földterület, amivel meg is lehetett ezt valósítani, így a Twentysixben már négy éve be is vezették a koktélt.
Poisson-Angeli Barbara a legmenőbb budapesti szórakozóhelyek után olyan lehetőséget keresett, amivel a fenntarthatóságot promotálja. A „megoldás” a Plant a Tree projekt lett. Fotó: Boda Gábor
Az eladások már kezdettől fogva jól mentek, meséli Barbara. Tetszett a vendégeknek a klímatudatos, jó célt támogató geg, így az első évben kétezer fa ültetését támogatták a Baja melletti földterületen. (Ezen kívül Nyíradonyon valamint Biatorbágy közelében van még faültetésre alkalmas területe a non-profitnak.)
A projektcsapat azonban jóval nagyobb célt tűzött ki maga elé, így a lehetőségek mérlegelésével végül két másik csatornával is kiegészítették az üzleti modellt: a koktélértékesítésen kívül a Plant A Tree oldalán egyéni támogatóknak is lehetővé tették a faültetés örömét, valamint a leendő partnervállalatok beérkező megkereséseinek hatására céges ügyfeleknek – köztük inkább nagyobb, multinacionális vállalatoknak – kezdtek értékesíteni belsős rendezvényeken italokat, vagy közös szervezésben ültettek velük fákat.
A két mellékvonal kifejezetten jót tett a kezdeményezésnek, mondja Barbara, mert a 2020-as bezárásokkal természetesen a koktélfogyasztás is visszaesett. A partnerértékesítésnek és az egyéni támogatóknak köszönhetően azonban 2020-ban még tízezret, majd 2021-ben még tizenötezret – azaz összesen huszonhétezer fát – ültetett a Plant A Tree. Jelenleg az ültetések harminc százalékáért felelnek a koktéleladások, 15 százalékot tesz ki az egyéni támogatás; kicsivel több mint felét, azaz 55 százalékot pedig a céges értékesítés hoz.
A transzparenciától nem klisé
Mindehhez pedig egyre többen csatlakoznak értékesítőként is Budapesten. A koktél receptúrája és a branding – természetesen partneri szerződések megkötése után – ugyanis minden vendéglátóhelynek elérhető. A koktélon a profitmarzsot a partnerek állítják be (az ajánlott fogyasztói ár 6980 forint); a Plant A Tree pedig az árból fix, 3900 forintot kér a fa ültetéséért, gondozásért, az utókövetésért és ennek adminisztrációs hátteréért.
„Mutatós gin & tonic ital, amit külön ajánlani kell. Ha a sztorit mögé teszik a bárunkban dolgozó kollégák, szép eredményt tudnak elérni a koktéllal.” – mondja Simon Beáta, a Hilton Garden Inn értékesítési vezetője. A Hilton tavaly decemberben csatlakozott a kezdeményezéshez: karácsonyi ajándékként a kollégáknak és partnereknek a Plant A Tree facsemetéit ajándékozták – ekkor több mint száz csemetét ültettek –, majd a hotel éttermében és bárjában is bevezették az italt. Jelenleg nagyjából húsz-harminc darabot adnak el havonta.
A Plant A Tree koktél a gin & tonic trendet lovagolja meg – a fenntarthatósági sztorival nyújt extrát. Fotó: Kiss Bálint/Socially
Egyszerű a válasz arra, hogy a kezdeményezéshez miért csatlakoztak partnernek, teszi hozzá Beáta. „Egyre jobban koncentrálunk a fenntartható turizmusra, és arra gondoltunk, hogy a vendégek felé is közvetítjük az üzenetet. Nagyon pozitív a fogadtatása, a kollégák és a partnerek felé is: a közös növekedés szimbólumaként tekintünk rá.”
A koktélok és a partneri értékesítés fellendülésével 2022-ben már 53 ezer, 2023-ban pedig már 60 ezer fát ültetett a non-profit. Ez kifejezetten nagy siker, mondja Barbara, aki szerint kicsit már fáradt koncepcióként tekintenek a faültetésre.
Szomorú, hogy sokan már lejárt trendként élik meg, és elcsépelt ötletnek gondolják a célt. De tudod, mitől nem lesz elcsépelt? A transzparenciától és az utókövetéstől.”
A folyamat átláthatóságára és egyben az „ügyfélélmény” fokozására ennek a gondolatnak megfelelően kifejezetten koncentrál a Plant A Tree. Az ital megrendelése után, egy e-mailes regisztrációt követően ugyanis a vendégek fotót kapnak a saját facsemetéjükről, mivel azokat QR-kódkkal címkézve ültetik.
Természetesen a címke nem marad örökké a fákon (a kódokat lebomló bilétákra nyomtatják), de az IT-háttér és adminisztráció kiépítésével mindig visszakövethető lesz, hogy az italunk szürcsölésével nagyjából hol ültettünk el egy csemetét. Így a jó cselekedet érzete nem ér azonnal véget a koktél elfogyasztásával.
Teljesen más szemlélettel
Transzparencia és utókövetés mellett a szakmai szemlélettől válik igazán különlegessé a Plant A Tree kezdeményezése. Az erdőterületek kialakításában, a szakmai tartalmak gyártásában a Soproni Egyetemmel működnek együtt. Velük CO2-kvóta számítást is végeznek, ha erre merülne fel igény a partnerek részéről. A területek telepítését erdőmérnökökkel tervezik, és erdészeket foglalkoztatnak azok fenn- és karbantartására.
Utóbbi teljesen más szakmai szemléletet igényel, mint amit az elsősorban fakitermelésre, a gazdasági haszon elérése érdekében létrehozott telepek jelentenek. A Plant A Tree erdősített területein ugyanis nem a fák kivágása a cél. Sőt, a gondozáson kívül egyáltalán nem „piszkálják” a betelepített részeket.
Fatelepítés májusban a nyíradonyi külterületen. Fotó: Boda Gábor
„Ez nem egy szokványos elgondolás – mondja Túri István erdőmérnök, aki jelenleg Barbaraékkal a Vaskút és Bátmonostor községhatárában lévő új, tizenegy hektáros területen tervezi az őshonos fafajok telepítését.
A leendő erdőtulajdonosok legtöbbje gazdasági szemlélettel vesz területet, és minél kevesebb fafajjal akar dolgozni, mert így egyszerűbben, olcsóbban létesíthet erdőt kitermelésre.
Mi viszont egy diverz és ellenálló ökoszisztémát tervezünk ide, fehér nyárfával, kocsányos tölgyekkel, talán még fekete fenyőt is ültetünk.”
A tizenegy hektáron nagyjából még hatvanezer csemetét lehet ültetni, mondja István; reményeik szerint az erdőtelepítési terv összeálltával már ősszel – novembertől a kemény fagyokig – munkába állnak. Ezzel itt azonban nem áll meg a munka. Az ültetés után áprilistól augusztus végéig az erdőápolás fázisában kaszálnak-kapálnak, gyomot írtanak, esetleg kisebb faállományokat pótolnak. A flora telepítése után a fauna érkezése viszont már önjáró folyamat: madarak, különböző denevérfajok költöznek majd a területre, kisemlősök és különböző hüllők, bogarak növelik annak biodiverzitását.
Nagy célok
A telepítéshez szükséges telkeket Barbara vásárolja. A földek magántulajdonban maradnak, amiket szerződéses keretekben bocsát a nonprofit rendelkezésére. Így tudja „bevédeni” a területeket, hogy a hosszú távú erdősítést garantálja. Magánszemélyként a telepítésekből nem származik gazdasági előnye, mondja, hiszen a kitermelés helyett az erdőket hagyják a saját életciklusuk szerint öregedni – ez javarészt csak költségelemmel jár.
„Azért telepítek magánterületre, mert úgy érzem, így van biztonságban a projekt. Sajnos az árstop és az energiaválság nagyon megcsonkította és sértette az erdőállományokat. Azt nem szeretnénk, hogy ne tudjuk nyomon követni és irányítani azt, hogy a fáknak mi a sorsuk. A jogszabályok jelen pillanatban nem az ősfás erdők biodiverzitását, fennmaradását és egészségét támogatják.”
A fenntartható növekedés pedig elsődleges cél, és a Plant A Tree életében már ki is tűzték a következő nagy mérföldkövet: 2026-ig szeretnének az ötmillió elültetett fáig eljutni.
Még majdnem ötmillió fa három év alatt – a nemzetközi lehetőségekkel érnék el a nagy célt. Fotó: Boda Gábor
Hogy ehhez a maradék négymillió-kilencszáznegyvenezer telepítést hogyan teljesítik, Barbara nettó optimizmussal válaszol: a nemzetközi terjeszkedéssel szerinte nem csak egy hangzatos álomról beszél. A koktélt ugyanis nyár közepétől már külföldi partnerek is forgalmazzák – beszélgetésünkkor épp egy amerikai bár szerződött a kezdeményezéshez. Emellett már nagyobb italipari vállalatokkal is tárgyalnak, ami a terjeszkedésen óriásit dobhat.
„De igazából mindegy, hogy kicsik maradunk vagy nagyok. A felelősségvállalás a fontos, aminek egyéni szinten is van értelme.”
Mindegy, hogy milyen pozícióban dolgozol, hány éves vagy – a te hozzájárulásodnak is van hatása. Csak lépni kell.”
