Tudjuk, hogy a bőrgyártás még mindig nem környezetkímélő – mondja Hornicz Bernadett, a Karma Pécsi Kesztyű kereskedelmi igazgatója. De sokat tehetnek érte: több olyan fejlesztést „dobtak piacra”, ami szemléletében és technológiájában világszerte is újdonságnak számít, és ha sikerrel jár, sokat tehet a bőrgyártás fenntarthatóbbá tételéhez.
A pécsi kesztyű 1861 óta fogalom. A rendszerváltás óta már nem létezik egy nagy pécsi kesztyűgyár, helyette körülbelül tucatnyi, túlnyomórészt családi vállalkozás viszi tovább az örökséget. Az egyik legnagyobb közülük a Karma.
Külföldön Pécsi Gloves International néven ismertek, na meg arról, hogy rengeteg hollywoodi rajongójuk van. Legutóbb azzal kerültek be a hírekbe, hogy
Rihanna is az általuk készített tűzpiros kesztyűben lépett fel a Super Bowl döntőjében.
Ha hihetünk a televíziós statisztikáknak, csak ezt az egy eseményt 120 millió néző követte világszerte, most pedig egy olyan fejlesztést „dobtak piacra”, ami szemléletében és technológiájában is világszerte is újdonságnak számít, és ha sikerrel jár, sokat tehet a bőrgyártás fenntarthatóbbá tételéhez.
A greenwashing helyett körkörös gazdaság
„A nemzetközi partnereink között volt olyan, aki korábban is élénken érdeklődött afelől, hogy »hogy tudnánk fenntarthatóságot mutatni?« És ez a »mutatni magunkról«, ez nekem nagyon nem tetszett. Nem szerettem volna a greenwashing irányába menni” – mondja Hornicz Bernadett. A Karma Pécsi Kesztyű kereskedelmi igazgatója már a második generációt képviseli a családi cég vezetésében, a fenntarthatóság témája pedig annyira érdekli, hogy az elmúlt években egy egyetemi képzést is elvégzett.
Itt azt látta, hogy a hallgatók rengeteg információt kapnak, de ahhoz nem volt eléggé rendszerbe szedve, hogy mindezt a cég életébe, vagyis a napi gyakorlatba átültesse. Mint mondja, a Karmánál korábban is egyfajta fenntartható, ha tetszik, fair trade szemléletet képviseltek, a munkatársak normális, és egyforma fizetéseket kapnak, sok nőnek tudnak munkát adni, stb.
Ekkor kezdett el mélyebben gondolkozni a témán, nevezetesen azon, hogyan lehetne megvalósítani a körkörös gazdasági modellt náluk. Ennek első lépéseként vállalást tettek, hogy az alapanyagot csak olyan beszállítótól vásárolják, aki megfelelő tanúsítvánnyal és vízgazdálkodással rendelkezik, és csak természetes alapanyagokat használ fel a gyártás során.
Hornicz Bernadett az elmúlt években beleásta magát a fenntarthatósági modellekbe, ezek alapján dolgozta ki a cég új stratégiáját. Fotó: Sebestyén László / Forbes
Itt érdemes egy rövid kitérőt tennünk. Amikor arról kérdezem, hogy a már létező úgynevezett alternatív bőrök közül felhasználnak-e valamit, a válasza nemleges. Ennek az az oka, hogy
a kesztyűgyártás talán az egyetlen, ahol a bőrnek egyszerre strapabírónak, ugyanakkor puhának, sőt, bizonyos mértékig nyúlósnak kell lennie, amire egyelőre csak a természetes, állati eredetű bőr képes.
Egyedi fejlesztés náluk az is, hogy minden kesztyű tartalmaz egy egyedi számsort. Ezt már régóta használták, főleg a gyártásban volt szerepe, de most az új ötlet az, hogy ezt ezentúl láthatóvá teszik: így aki beregisztrál, létrehoz egy QR-kódot, és egy microsite-ot hoz létre, ahonnan szinte mindent megtudhat a termékről.
Vagyis hogy milyen alapanyagból, milyen gyártási eljárással hogyan készült, és mini videósorozattal plusz információt kaphat arról, hogy hogyan tisztítsa, hogyan tárolja, vagy hogyan használja, hogy az a lehető leghosszabb élettartamú legyen. Sőt segítséget nyújtanak a javításhoz is, ha erre van szükség. Utóbbi a finn partnerüknél már jól működik, mondja Bernadett.
„Ha már egyszer bőrt használunk, legyen hosszú élettartamú a termék.”
A következő lépés az, hogy létrehoznak egy újrahasznosítási pontot, így a kesztyűket olyanok is elérhetik, akik amúgy nem. Az el nem adott termékek sem a zúzdába kerülnek, a Katolikus Karitásszal együttműködve ezeket is jó helyre juttatják. „Ezen néha szoktak mosolyogni, hogy Pécsen még a hajléktalanok is bőrkesztyűben járnak.”
Tudják, hogy a bőrgyártás még mindig nem fenntartható
De bármennyire is vigyáznak a termékekre, bármennyire is adnak második esélyt az el nem adott termékeknek és igyekeznek lecsökkenteni a gyártási veszteséget, biztosan lenne olyan bőr, ami a hulladékba kerülne. Ezért a Pécsi Tudományegyetemmel, azon belül is dr. Márk László docenssel, az Analitikai Biokémia Tanszék vezetőjével kezdtek el dolgozni a problémán.
Márk László kutatása egy olyan fehérje alapú ragasztóanyagot kifejlesztésére irányult, ami ígéretesnek bizonyult. Ennek lényege, hogy a visszaküldött termékeket porítják, majd 3D-nyomtatással vagy kenéssel tudnak belőle bőrt előállítani. Hasonló persze már létezik a világban, de azok műanyagot tartalmaznak, vagyis a végeredmény nem színbőr.
„Amikor azt meséli valaki, hogy vett egy bőrövet, de eltört – na, az nem színbőr. Az ilyen termékek bőrporos technikával, ragasztóanyag összekeverésével készülnek. De a ragasztó nem tart örökké, tehát nem lesz hosszú tartalmú a termék, mert ugye csak a por és a ragasztó találkozik egymással, és annak a kötései viszonylag hamar bomlanak föl. Amit László kitalált, a kreatinnak köszönhetően a kötései sokkal erősebbek tudnak lenni, ezért a kopásállósága közelít a bőréhez.”
A fejlesztés korántsem csak egy elméletben működő ötlet.
Sőt, olyannyira sikeres volt, hogy a Generali Enterprise pályázatán győzni tudtak vele, a pénzdíjat pedig a további fejlesztésekre költötték és költik. A technológia bármilyen természetes bőrrel alkalmazható, ami kreatint tartalmaz. „De ha valaki behoz mondjuk egy Zarában vásárolt kesztyűt, ami műanyag félig, azzal nem tudunk mit kezdeni, tehát azt nem fogjuk tudni újrahasznosítani” – mondja Hornicz Bernadett.
Fotó: Sebestyén László / Forbes
A fenntarthatósági projekt meggyőzte egy régi partnerüket, a Nina Peter nevű osztrák céget is, és most együtt tesztelik a rendszert. A nem éppen olcsó kesztyűiről ismert márkát 2003-ban alapította Nina Peter és Gregor Pirouzi, és sokat elmond róluk, hogy Bécsben, a Kärntner Straße közelében van a zászlóshajó-üzletük.
„Ők egy osztrák márka, és ők mindig is elkötelezettek voltak a magyar gyártás iránt. Ausztriában egyébként létezik egy pályázat, ahol az osztrák eredetű divatmárkáknak pályázatokat írnak ki, és azt mondják, hogy ha a fenntarthatóságért teszel bármit, hogy a márkád fenntartható legyen és csökkented a hulladékot vagy a környezeti terhelést, akkor azt támogatják. Úgyhogy ez nekünk is jó, hogy van egy nagyon jó partnerünk, aki tényleg építő jelleggel segít nekünk fejleszteni.”
Hornicz Bernadett szerint egyelőre a bőrnél jobb anyag nincs a kesztyűgyártáshoz, mert ez az egyetlen, ami egyszerre légáteresztő, rugalmasan nyúlik, hosszú élettartamú.
„Az európai bőrgyárak zárt vízrendszert használják, ami azt jelenti, hogy a festési eljárás során újra felhasználhatóvá teszik a vizet. Ettől nem lett teljesen zöld a dolog, de a víz felhasználása, illetve a vízveszteség az lényegesen lecsökkent. Ámításba se essünk, azért ez nem környezetkímélő rendszer, de legalább amit meg lehetett tenni a jelen technológiai körülmények között, azt legalább megtette a szakma.”
Egyelőre nem beszélhetünk rendszerszintű fenntartható divatról, de az mindenképpen előremutató, hogy egyre több tervező gondolkodik ilyen rendszerben – állítja Beke Luca design manager, divattervező, a Lucidité esküvőiruha-márka alapítója. „Addig, amíg divatosnak az újabb, aktuálisabb, trendibb számít, addig újabb és újabb termékeket fogunk gyártani, szezonról szezonra. Át kell alakítanunk a gondolkodásunkat úgy, hogy a mennyiség helyett a minőséget, a több helyett a kevesebbet, de időtállóbbat válasszuk, amit nem cserélünk le minden szezonban és kihasználjuk az élettartamát. Amikor megveszünk valamit, mérlegeljük, hogy hányszor fogjuk viselni és a terméknek mekkora az ökológiai lábnyoma.”
Ha kesztyű, Pécs. De miért éppen Pécs?
Egy fiatal pécsi tímármester, Hamerli János százhatvan évvel ezelőtt kis manufaktúrát alapított szülei házában. A legendássá vált gyár azóta sok mindent megélt, volt k. u. k. udvari szállító, a második világháború után tömegek hordták a kesztyűit, a rendszerváltás óta pedig kis családi manufaktúrák viszik tovább az örökséget.
Pécsi kesztyűt hord Lady Gaga, és az utódcégek beszállítottak olyan divatházaknak is, mint a Dior, a Chanel, a Gucci vagy a Louis Vuitton. A pécsi kesztyű fogalom, 1861 óta
– írtuk a patinás márkáról és műhelyről két évvel ezelőtti portrénkban.
Fotó: Sebestyén László / Forbes
A Hamerli név talán még nem hangzik olyan ismerősen, mint a szintén pécsi iparosdinasztiáké, a Zsolnayaké vagy az Angstereké, de nélkülük nem lenne fogalom a pécsi kesztyű, és biztosan nem állna a Széchenyi tér meghatározó épülete, a Hotel Palatinus sem.
A második világháború idején a pécsi kesztyű már világszerte ismert volt. A céget ekkoriban a harmadik generációt képviselő, Karlsruhében bőrvegyészeti képzést szerző Hamerli Károly vezette.
A rendszerváltás után a cég több részre szakadt, és a jogutódok egy részét privatizálták, más részét felszámolták.
Ma már nincs egy nagy gyár, az örökséget sok, főként családi alapon működő cég viszi tovább.
Az alapítás után százötven évvel ezek hozták létre a Pécsi Kesztyű Klasztert. A termékeknek csak egy része jelenik meg a piacon saját márkanév alatt, más részük ismert világmárkákkal áll partnerségben, megint mások olyan területeket fednek le, mint a motoros-, a rendőrségi vagy a tűzoltósági kesztyűk.
A Karma családi cég, ahol ma már a második és a harmadik generáció hozza a napi döntéseket. Fotó: Sebestyén László / Forbes
De a pécsi kesztyű elnevezést nem használhatja bárki, kizárólag a hagyományos gyártást használó műhelyek. Ezek közül az egyik legnagyobb a Karma.
Hollywoodban is felfedezték őket
Hornicz József 1968-ban ipari tanulónak került a kesztyűgyárba, és végül ott töltötte a fél életét. Felesége varrónő, ő árubeszerző volt, amikor a 90-es években elbocsátották őket, és a végkielégítést befektetve, egy baráti párral, volt kollégáikkal összefogva belevágtak az önálló cégbe.
A Karma Pécsi Kesztyű ma itthon ezen a néven ismert, a külpiacokon pedig Pécsi Gloves Internationalként futnak.
Az örökösök közül ez az egyik legnagyobb, az egyik legstabilabb partnerük pedig már tizenöt éve a színházi és filmes berkekben jól ismert amerikai Gaspar Gloves, általa kerültek a pécsi kesztyűk a hollywoodi sztárok kezére.
Fotó: Sebestyén László / Forbes
De nem akarnak pusztán a hírnévből és a szépségből megélni, mint a fenti példa is mutatja, aktívan fejlesztenek is. A járványhelyzet elején például érzékelték, hogy igény lenne fertőtleníthető bőrkesztyűre, ami nemcsak jól néz ki, de használatával kevesebb hulladék is keletkezne. A Pécsi Tudományegyetemmel ilyen terméket is sikerült kifejleszteniük, ma már világszerte szállítanak belőle, sőt, két éve ez adta a forgalmuk tizenöt százalékát.
Borítókép: Sebestyén László / Forbes
