A forint utóbbi pár napos gyengülésének önmagában egyelőre nincs reálgazdasági jelentősége, és ha tartóssá is válik, a jegybank fel tud ellene lépni. Jobbágy Sándor, a Concorde vezető makroelemzője szerint nem várható további gyors lejtmenet a forint árfolyamában, de év végére 390 forint körüli euró-árfolyamra érdemes számítani.
A gyengülésnek sok külső oka volt, ami miatt minden régiós deviza gyengült a hónap eleje óta, de kétségtelen, hogy közülük a forint gyengült leginkább. A forintgyengülés külső okai:
- a negatívabb nemzetközi hangulat, kockázatkerülés és dollárerősödés mellett sok részvénypiacon volt eladás, ami a feltörekvő piaci devizákat, különösen a mi régiónkat is érintette. A régiónkat érintő esemény volt az utóbbi napokban az orosz-ukrán háborús felek közötti kölcsönös nukleáris vádaskodás is, ami az elfoglalt ukrajnai atomerőművet érinti.
- Annak, hogy egy ilyen eladási hullámban a forint szenved a legjobban, több oka is van: egyrészt az EU-s pénzek felfüggesztése, amivel kilógunk a régiós sorból, másrészt ott van a nagyon magas infláció, ami a várhatóan jelentősen csökken a következő hónapokban, de most még sokkal-sokkal magasabb, mint a régió más országaiban, és Magyarország várhatóan még év végén is ki fog lógni a régióból és az egész EU-ból is.
Emellett számos költségvetési kockázat van, ráadásul az európai uniós források hiánya is negatívan hat a költségvetésre. Kockázatok:
- idén várhatóan közel a duplájára nőnek a költségvetés kamatterhei a tavalyi évhez képest
- elszámolási vita az MNB veszteségéről, ami nem volt feltüntetve a jövő évi költségvetési tervben (ez a kérdés várhatóan a negatív jegybanki tőke fenntartása irányába fog eldőlni)
- némi elmaradás van a bevételi oldalon is, de még inkább túllépés van a kiadási oldalon az év eddigi részében
- a KSH nemrég közölte, hogy 9,8 százalék volt az első negyedéves költségvetési hiány, amiben bár vannak egyszeri tételek, de így is nagyon messze vagyunk a 3,9 százalékos éves céltól
Ezek miatt a magyar specifikus kockázatok miatt abszolút nem meglepő, ha egy ilyen gyengülési hullámban a forint teljesít a legrosszabbul. Ugyanakkor kiemelte: bár
most rövid idő alatt viszonylag sokat gyengült a forint az euróval szemben, de a második negyedév 368-380 forint közötti árfolyamsávjához képest most csak pár forinttal vagyunk feljebb.
Egy másik viszonyítási alap: az orosz-ukrán háború előtti, 360 forint körüli euró-árfolyam. Ehhez képest 8 százalékos mostanra a gyengülés, de ugyanez alatt az időszak alatt volt 25 százalék volt infláció. „Ez szakmailag picit leegyszerűsítő, de ha úgy nézzük, akkor a termékekkel és szolgáltatásokkal szemben, amit vásárolunk, azokkal szemben 25 %-kal értékelődött le a forint, míg az euróval szemben csak nyolccal.”
Amilyen szempontból semmiképp sem erős a forint, az az infláció elleni küzdelem. A következő jó pár hónapban az MNB nem szeretné, hogy érdemben gyengüljön a forint, mert nagyon fontos cél, hogy év végére egyszámjegyűre csökkenjen az infláció. Ha a forint tartósan gyenge lenne és 380-390 fölé menne az árfolyam, akkor az veszélyeztethetné az inflációs pályát – mondta Jobbágy Sándor.
Hitelminősítői döntés pénteken
„Rövidtávra nézve nem gondolom, hogy jelentősen tovább kellene gyengülnie a forintnak. Ez részben külső hatásoktól is függ: nagyon sok fontos amerikai adat fog jönni a következő egy-két hétben.”
Magyarország kapcsán Jobbágy Sándor szerint a pénteken érkező, júniusi inflációs adatot érdemes figyelni. Ez prognózisa szerint kedvező lesz, legalábbis az előző 21,5 százalékhoz képest, és közel lehet a 20 százalékhoz, esetleg picit alá mehet. A következő hónapokban is további, érdemi csökkenések jöhetnek.
Pénteken lesz hitelminősítői döntés is – utalt az Standard&Poor’s-ra. Nemrég volt a Fitch döntése, ahol szintén benne volt a pakliban a leminősítés, de ez végül elmaradt. „Az S&P esetében azért gondolom, hogy kevésbé valószínű, hogy leminősítenek, mert már eleve eggyel alacsonyabb szintre sorolnak minket, mint a Fitch vagy akár a Moody’s. Emellett stabil a minősítéshez kapcsolódó kilátás is. A Fitch esetében negatív volt a kilátás, tehát ott nagyobb volt a valószínűsége, hogy leminősítenénk. Az S&P esetében „arra számítok, hogy nem lesz leminősítés. Azt inkább el tudom képzelni, hogy stabilról negatívra rontják a kilátást, de a besorolás szintje nem változik.
Ha mégis lenne leminősítés, az nagyobb veszélyekkel járhat a forintra nézve is, mert az azt jelentené, hogy már nem leszünk befektetési kategóriában náluk.”
Jobbágy Sándor hozzátette: ez még mindig nem jelent feltétlenül nagy arányú automatikus forinteszköz-eladást, mert nagyon sok nagy befektető esetében akkor vannak automatikus eladások,
ha a három nagy minősítő közül legalább kettőnél kikerülünk a befektetési kategóriából, és azért jelenleg a másik kettőnél még ennek határa fölött vagyunk két fokozattal.
Most még egyelőre nem valószínű, hogy jelentősebb és tartósabb gyengülés alakul ki, de év végére már lehet egy picit gyengébb a forintárfolyam: a Concorde elemzője 390 körüli év végi árfolyammal kalkulál, és azt várja, hogy jövőre további fokozatos gyengülés következhet.
