Miközben egyre elkeseredettebb küzdelmet folytat a kormány az EU-s pénzekért, a legfontosabb politikai termékeit áldozza be részben vagy egészben, ami mutatja, tényleg nagy a baj. Kontextus.
A kormány hónapok óta kitartóan kommunikálja, hogy bármi is történjen, a családtámogatások – a nyugdíjak és a munkahelyek védelme mellett – maradnak. Varga Mihály ezt még a jövő évi költségvetés bemutatásakor is hangsúlyozta. Ma rendkívüli kormányinfón jelentették be, hogy kivezetik a CSOK-ot. A falusi CSOK marad, de egyértelmű:
a kormány drasztikus mértékben belenyúlt az egyik legfontosabb politikai vívmányába.
Ahogy korábban már belenyúlt a rezsicsökkentésbe is – igaz, ott a fogyasztók jóval szélesebb köre még így is benne maradt a támogatott körben.
A séma ugyanaz:
- kormányinfón minden érdemi előzmény nélkül a kormány bejelenti, hogy megszünteti vagy lekorlátozza egy korábbi programját;
- pár napig mindenki találgat, majd a Magyar Közlönyben – általában péntek – késő este megjelennek a részletek;
- a korábbi programok egy részét mindig meghagyja a kormány, hogy tovább tudja kommunikálni: fenntartja a különböző támogatási rendszereket.
Nézzük a családtámogatási rendszer átszabását:
itt a kormány ugyan keveset még ad is, de sokat elvesz.
Családosok lakásvásárlása: ez változik
Babaváró:
- január 1-jétől csak azok a házaspárok vehetik fel, ahol a nő harminc év alatt van. Bevezetnek egy átmeneti időszakot 2025. január elsejéig, amikor még a gyermeket váró 30-40 év közötti nők is jogosultak.
CSOK:
- a falusi CSOK értéke emelkedik,
- a 5000 fő feletti települések esetében 2024. január 1-től kivezetik.
Fontos, hogy ha már felvettük a CSOK-ot, de eladnánk az ingatlant, akkor bizonyos esetekben vissza kell fizetni a támogatást. Eddig ez nem volt gond, mert újra fel lehetett venni – mostantól azonban érdemes erre figyelni, mert elbukhatjuk a támogatást.
Nem a háború miatt kellett hozzányúlni
Gulyás Gergely azzal indokolta a drasztikus lépést, hogy áttekintették a támogatási rendszert, és a háború miatt megváltoztak a körülmények. Ez általánosságban természetesen igaz, a háború sok körülményt megváltoztatott, de nem igazán érthető, hogyan hatott a családosok lakásvásárlási kedvezményeire.
Ahogy az is sántít, hogy az ingatlanok áremelkedése miatt is kellett hozzányúlni a CSOK-hoz: gyakorlatilag ahogy megjelent a direkt támogatás, az hatalmasat lökött a piaci árakon. Az ingatlanfejlesztőktől a közvetítőkig mindenki a vevők zsebébe rakott állami milliókra pályázatott. A CSOK természetesen így is nagyon sok családnak segített az ingatlanhoz jutáshoz, de kérdéses annak hatékonyága.
A lakásvásárlási hajlandóság beesését inkább a nagyon magas kamatok indokolják, a hitel drága, az emberek nem akarnak ilyen kamatszint mellett hosszú távra eladósodni. A magas kamatszintre pedig a forint védelme miatt van szükség. Külső körülményként itt megjelenhet a háború.
A TTF tőzsdei gázárra ugyanis nagyon érzékeny a magyar fizetőeszköz. Amikor az árak elszálltak, a gáz megvásárlásához devizát kellett váltania az államnak, ami forint eladást jelent, ez pedig gyengítette az árfolyamot. Az EU-s transzferek elmaradása miatt ugyanis komoly devizahiány alakult ki. A forint kvázi stabilitásához a most relatíve alacsony gázár is hozzájárul.
A tanulság: az EU-s fősodorral együtt Magyarországnak is lépéseket kell tennie, hogy csökkentse kitettségét az orosz gáztól és javítsa az energiahatékonyságot. A rezsicsökkentés és a magyar iparpolitika is most ellene megy ennek. Noha, a kormányzatban is látják, hogy diverzifikálni kellene az energiaforrásainkat, továbbra is hosszú évekre elköteleződtünk az orosz energiahordozók mellett.
Az intézkedések egyetlen tuti nyertese
A babaváró hitel feltételeinek szigorítása az önrészt is tovább fogja apasztani – ez a támogatott hitelkonstrukció sok esetben a jelzáloghiteleket egészítette ki, hiszen (sok esetben) 100 százalékban elszámolható volt önrésznek.
A lakásvásárlást tervezőknek tehát komoly problémát fog okozni mindez, hacsak nem akarnak faluba költözni. A kereslet visszaesése persze magával ránthatja majd az árakat is, de Budapesten egyelőre nem látni ennek jelét. Az év második fele ebből a szempontból érdekes lehet: hányan döntenek úgy, hogy még belevágnak a családos kedvezmények megszerzésének és hogyan hat majd ez vajon az árakra.
Az intézkedésnek a legnagyobb nyertese már megvan: a 2024-es költségvetés.
Hiszen az államnak jóval kevesebb babaváróhitel kamatába kell majd beszállnia és a CSOK-ra fordított összegek is biztosan visszaesnek.
A 2023-as költségvetésben a kormány 491 milliárd forintot különített el lakástámogatásokra, míg a jelentős részben lakáscéllal felhasznált babaváró támogatásra 175 milliárd forintot irányzott elő (az emelkedő kamatokkal együtt nőtt az állam terhe is). Ez 2024-re jelentősen mérséklődhet, amire büdzsének szüksége is van.
A legfontosabb politikai termékeikhez nyúlnak hozzá
Hogy Magyarország finanszírozása terén mekkora a baj, azt jól jelzi, hogy a kormány számos kiemelten fontos politikai termékéhez hozzányúlt.
- A rezsicsökkentést tavaly nyáron szabták át, mert a piaci árak kipótlása hatalmas terhet jelentett a költségvetésnek. A magasabb árakra azért is volt szükség, hogy a lakosság visszavegyen a fogyasztásából.
- A választások előtt bevezetett benzinárstopot a végsőkig fenntartotta a kormány, csak akkor függesztette fel, amikor már az ellátásbiztonságot fenyegette. Ehhez képest a jövő évi büdzsébe már komoly üzemanyagár-emelést rejtettek a jövedéki adó emelésével.
- Kivezetésre kerülnek az élelmiszerárstopok, a korábban megszellőztetettnél jóval hamarabb. A kötelező akciók maradnak ugyan, de a kiskereskedelmi forgalom brutális beesése miatt a boltoknak lépnie kellett.
A háború számos olyan lépést kikényszerített az EU tagállamaiból, amivel hosszú távon jól fog járni a közösség. Az alkalmazkodás váratlanul gyorsan végbement.
A magyar gazdaságpolitika legnagyobb problémája jelenleg azonban nem a háború, hanem az EU-s transzferek hiánya és a teljesen bizonytalan 2024-es költségvetés.
Most kell majd megfizetnünk a forint védelmének és az árkorlátozó intézkedésekkel, különadókkal sikeresen feltornázott infláció elleni küzdelem árát. Hogy a helyzet mennyire képlékeny, azt jól mutatja, hogy ezen a héten két rendkívüli tájékoztatót is összehívott a kormány.
Az MNB veszteségét – ez a jövő évi költségvetésben egy 400 milliárdos tétel – a jegybanktörvény értelmében a kormánynak ellentételeznie kell (ez jóval több lesz mint 400 milliárd, de szét kell teríteni 5 egymást követő évre). A hétfői rendkívüli kormányinfón Gulyás Gergely még azt mondta, várják a pontos számot és az MNB felvetéseit, hogyan oldják meg ezt a helyzetet.
A jegybank dolgozik ezeken a nemzetközi példák áttekintésével. A CSOK kivezetése ugyanakkor annak a jele, hogy a kormány nem várja meg az ötleteket, elkezdett dolgozni a megoldáson. Három nap alatt nagyot fordult a világ.
Az unortodox gazdaságpolitika és a vétókkal szegélyezett különutasság hosszú távon drága.
Az eddig „szent tehénnek” gondolt politikai termékek pedig valójában nem „szent tehenek”. Bármikor beáldozzák őket – a kérdés csak az, hogy rendkívüli kormányinfón szerzünk-e róla tudomást vagy péntek este a Közlönyből.
Borítókép: Novák Katalin még családokért felelős tárca nélküli miniszterként az otthonteremtési program újabb nagyszabású eleméről tartott sajtótájékoztatóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületében 2020. október 28-án. Január elsejétől akár 10 millió forintos támogatást is kaphatnak a gyermekvállalás elõtt álló vagy már gyermeket nevelő fiatalok új többgenerációs otthon létrehozására – jelentette be a miniszter. MTI/Kovács Attila
