Az önazonosság nem egyenlő az önzéssel, és ha nemet mondunk valamire vagy meghúzzuk a határainkat bizonyos helyzetekben, akkor megingathatatlan belső nyugalom és új lehetőségek várhatnak ránk.
A magyarországi Forbes történetének legnagyobb eseményén, a szerdai Forbes Power Women’s Summiton Szily Nóra beszélgetett Fuller Bianka pszichológussal és Knapek Éva klinikai szakpszichológussal, az Önazonos Vagyok Klub alapítójával, a Forbes Makers szakértőivel arról, hogy hogyan válasszuk magunkat.
Fuller Bianka szerint nehéz út, de csak sok önismereti munkával lehet addig eljutni, hogy valami, amit választunk, az tényleg a miénk legyen.
Amikor önmagunkat választjuk, akkor mély, belső nyugalom jár át minket és ez a belső megérzés az, amire a mai világban a legkevésbé hagyatkozunk.
Szily Nóra úgy látja, kisgyerekként nem kérdés, hogy önmagát választja az ember és szépnek látja magát, de aztán a szocializáció során, amikor jó kislánynak kell lenni, meg kell felelni, lekorlátozódik önmagunk szabadsága. Knapek Éva szerint is mindenki már a szüleinek is szeretne megfelelni, sokszor nem önmagunkat adjuk előttük sem, hanem annak megfelelően viselkedünk, ahogyan sejtszinten érzékeljük, hogy ők mit várnak tőlünk – ez abban is kifejeződik, hogy miért jutalmaznak és miért büntetnek.
Gyerekként könnyebben választjuk magunkat, de mire felnövünk, elfelejtjük. Fotó: Fekete Csaba
Már gyerekként megszokjuk, hogy haragot és nehéz érzéseket kimutatni nem kívánatos. Mire felnőttek leszünk, szintén sok elvárás rakódik ránk, főleg a nőkre: a viselkedésükkel kapcsolatban, hogy legyenek kedvesek, simulékonyak, legyen velük könnyű, és amikor valaki kiáll magáért, és nemet mond valamire, akkor megszülethet bennünk a gondolat önmagunkkal szemben, hogy nem felelünk meg ezeknek az elvárásoknak és ezért szoktunk igent mondani a külső elvárásokra önmagunkkal szemben, fejtette ki Fuller Bianka. Knapek Éva hozzátette, hogy sokan az édesanyjukat sem látták nemet mondani, vagyis nem nagyon van mintájuk arra vonatkozóan, hogy kiálljanak magukért, a szülők is bele vannak ragadva a jó kislány, jó kisfiú szerepbe.
De akkor mit tegyünk, hogyan válasszuk magunkat?
Hogyan válaszd magad? Fotó: Fekete Csaba
Knapek Éva és Fuller Bianka tanácsai:
- Fontos először arra a kérdésre válaszolni és akár pszichoterápiában felfejteni, hogy ha nem szeretnénk többé megfelelési kényszerben élni, akkor mit is szeretnénk valójában? Ha nem a félelmeink vezérelnek belül, – például félelem az elhagyástól, vagy attól, hogy megharagszanak rá, megszégyenítik – akkor vajon merre mennénk.
- Az önazonosság nem azt jelenti, hogy ha félünk valamitől, akkor azt nem csináljuk. Ez nem önmegvalósítás, hanem félelemvezérelt viselkedés.
- Az első belső beszélgetés, amit magunkkal érdemes elvégezni, az a félelmeinkről kell hogy szóljon. Fel kell ismerni azokat a félelmeket, amelyek benne tartanak egy szituációban, amelyben egyébként nem érezzük jól magunkat, de a megfelelési kényszer miatt benne vagyunk.
- Azoknak az akadályoknak az elhárításához, amelyek a saját vágyaink felé vezető úton vannak, énerőre van szükség. Ez az énerő pont abból táplálkozik, hogy megtapasztaljuk, hogy ha nemet mondunk, bár átmeneti frusztrációval jár, de utána nagyon felszabadító érzés lesz és meglesz az a bátorságunk, hogy újra és újra megcsináljuk.
- Miért nem leszünk önzők, ha magunkat választjuk? A két szakember szerint egy értékes kapcsolatban jól fognak reagálni arra, ha kijelöljük a saját határainkat. Azokban a kapcsolatokban pedig, ahol nem tartják tiszteletben a határainkat és elkezdenek manipulálni, ott van a leginkább szükség arra, hogy elkezdjünk határokat tartani.
- Kicsiben érdemes elkezdeni, például pszichológussal terápiában, biztonságos környezetben megbeszélni, majd a külvilágban is gyakorolni.
- Az önazonosság legnagyobb áldása a megkérdőjelezhetetlen belső nyugalom, az önbizalom és a magabiztosság. Emellett megtanuljuk azt, hogy tényleg lehet határokat szabni és nemet mondani, illetve ki tudjuk bírni azt a frusztrációt is, ami egy konfliktussal vagy egy kapcsolat elvesztésével jár és sokkal több lehetőség adatik ezáltal az életünkben.
