A magyar kormányfő szerint, fake news, azaz álhír, hogy Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt segélycsomagot. Orbán szópolitikát csinál egy nagyon fontos külpolitikai lépésből.
A magyar kormányfő Twitteren kommentálta a nap egyik legfontosabb hírét: értelmezése szerint nem igaz, azaz fake news, hogy Magyarország megvétózta volna az Ukrajnának szánt 18 milliárdos segélycsomagot. Szerinte ugyanis a magyar kormány kétoldalú megállapodás után kész a részét megfizetni Ukrajnának, de abba nem megy bele, hogy az EU hitelt vegyen fel, hogy a háborús agresszor ellen védekező Ukrajnának pénzügyi segítséget nyújtson.
A magyar kormányfő szerint:
- a közös EU-s hitel nem megoldás (ebből finanszírozták volna a csomagot),
- szerinte, ha újabb hitelt vesz fel az EU, akkor az eladósodás útjáról nehéz lesz visszafordulni,
- nem hatalmas közös adóssághalmokban látja Európa jövőjét, hanem erős tagállamokban.
Mindenképp izgalmas érvelés a még a jegybank elnöke szerint is gazdaságilag a világ egyik legsérülékenyebb országát vezető miniszterelnöktől.
Háttér: egy vétó története
Az EU-s segélycsomagot az eredeti tervek szerint januárban megkapta volna Ukrajna. Nagyon úgy néz ki: meg is fogja kapni, de lehet, hogy kicsit később. Az EU-s tagállamok Magyországot megkerülve fognak pénzügyi segítséget nyújtani Kijevnek.
Ez így minden EU-s szövetségesünknek drágább és bonyolultabb lesz.
A magyar költségvetést 162 millió euróval (67 milliárd forint) terheli meg a Kijevnek szánt összeg, miközben az EU-s források visszatartása miatt a magyar büdzsé nincs jó állapotban. A pénzpiacokról nehéz most olcsóbban forrást szerezni, mint amikor az EU maga lép ki a piacra egységesen.
Az tény, hogy a magyar kormány az egységes EU-s csomagot megfúrta egy vétóval.
Ahogy Rácz András írta gyorselemzésében: a bilaterális kölcsönök teljesen máshogy működnek. Itt a magyar fél diktálná a feltételeket, az ütemezést – Kijevben pedig attól tarthatnak, visszaélnének a helyzettel. Itt a magyar kormány amúgy olyan ügyeket is forszírozhatna, mint a kárpáraljai magyarságot sújtó nyelvtörvény. Csakhogy az EU-nak is lettek volna feltételei a csomagért cserébe, a magyar kormány itt is érvényesíthette volna az érdekeit. (Mivel Ukrajna csatlakozni akar az EU-hoz, a kisebbségi jogok területén mindenképp előrébb kell lépnie.)
Az ukrán költségvetés és a civil lakosság elleni folyamatos orosz támadások miatt a kijevi kormánynak most nagyon fontos, hogy forráshoz jusson minél hamarabb. A magyar kormány a 2010-es évek elején megmutatta már az IMF-fel, hogy milyen, amikor pénzügyi csomagról folytat kétoldalú tárgyalásokat.
A forráshoz jutás Magyarországnak sem lesz egyszerű innentől: ahogy írtuk, akár 1650 milliárdos árcédula is kerülhet a vétóra.
Az Ukrajnán áthaladó vezetékek nagyon fontosak nekünk (is)
Van még egy fontos és praktikus szempont, amit a kétoldalú kapcsolatokban a kisebbségi ügyeken kívül is érdemes lenne figyelembe venni. Ukrajnán keresztül fontos gáz- és kőolajvezetékek érkeznek Magyarországra, amely nagyon kitett az orosz energiaforrásoknak.
Az egész kontinens le akar válni az orosz szénhidrogénről, e tekintetben Magyarország olyan mentességeket kapott – többek között azért, mert állandóan lebegtette, hogy vétózni fog a szankciós csomagoknál –, ami jelentősen szűkítheti később Oroszországgal szembeni mozgásterét. Magyarul: kérdéses, hogy milyen gyorsan tudunk leválni az oroszokról. Az elmúlt 10 évben az egyik legfontosabb politikai cél volt az olcsónak mondott orosz gáz megtartása, és a Mol is az orosz típusú kőolajat dolgozza fel.
A legfontosabb vezetékeinket most az ukrán hadsereg védi.
Persze nem szívjóságból, hiszen a tranzitdíjból komoly bevétele van Ukrajnának is. Az ugyanakkor kérdés, hogy az európai leválással középtávon hogyan alakul majd az orosz gáz és kőolaj ára, és eléri-e majd azt a pontot, amikor az ukránoknak mindegy lesz, hogy az országon áthaladó vezetékeken érkezik-e valami Európába vagy sem.
A lehetséges alternatívákat Magyarország is keresi, természetesen. A régiós országok ebben előrébb járnak, illetve komolyabb politikai akarat van az orosz energiafüggőség felszámolására, mint Budapesten. Ne feledjük, egy nemrégiben megtartott orosz energetikai konferencián egyedül Szijjártó Péter jelent meg az EU-s kollégái közül.
Az energetikai leválás persze komoly költségekkel is jár, a technológiaváltás és a diverz beszállítói mix kialakítása évekbe és rengeteg pénzbe fog kerülni. Ennek finanszírozásában az EU komoly partner lehetne, de egyelőre a korrupciós kockázatok miatt nem küld pénzt. Még a covid miatt felállított helyreállítási alap forrásainak nagy részét is elbukhatjuk.
