Ősszel innovációs kampusszal bővítették a Bosch Magyarország Budapesti Fejlesztési Központját (BFK), amely az autóipari beszállító második legnagyobb európai fejlesztési központja lett. Megnéztük az új kampuszt, amelyet már a covid utáni új munka világához igazítottak. Így lesz a mérnöki ötletből ugyanazon a helyszínen lépésről lépésre valóság.
Szászi István, a Bosch csoport magyarországi és Adria régiós vezetője, aki a Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) irányításáért is felel, exkluzív interjút adott a Forbes.hu-nak a bejárás előtt. 2018-ban kezdték a Bosch BFK bővítését, ekkor tették le az innovációs kampusz alapkövét, majd idén szeptemberben adták át. Jó pár hónapig a covid is hátráltatta az építkezést, így gyakorlatilag három év alatt készült el a kampusz. Ezzel már több mint 3000 fejlesztő szakember dolgozik a Boschnál Budapesten. A németországi mellett ez a cégcsoport második legnagyobb európai fejlesztési központja – hangsúlyozta.
A kampuszban mindent a covid utáni új munka világához igazítottak. Fotók: Sebestyén László (13 kép)
Hetente átlagosan három szabadalmat adnak be
A Boschnak nyolc leányvállalata van Magyarországon, kutatás-fejlesztési tevékenységük oroszlánrésze a BFK-ban összpontosul. A többi telephelyük jórészt gyártóhely, de a maklári, illetve két miskolci gyárukban is van fejlesztőcsapatuk, a hatvani gyárban pedig számos mérnök dolgozik a fejlesztőcsapatokkal szoros együttműködésben. Magyarországon összesen 17 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. A Bosch nyolc autóipari üzletágából hat (erőátviteli megoldások, elektromos meghajtások, automatizált vezetési megoldások, alvázrendszerek-vezérlés, gépjármű-elektronika, kormányrendszerek) megtalálható Magyarországon.
Öt fontos szám az új Bosch Budapest Innovációs Kampuszról
- 70 milliárd forintos beruházás
- 1800 újgenerációs munkahely
- 90 ezer négyzetméter, ebből 14 ezer négyzetméternyi kutató- és tesztlabor
- 10 ezer négyzetméter műszeres tesztfelület
A jelenlegi, négy autóipari megatrend mindegyikéhez kapcsolódóan végeznek fejlesztéseket Budapesten, ezek:
- a személyre szabott, illetve az önvezető autókkal kapcsolatos fejlesztések,
- a hálózatba kapcsolt gépjárművek,
- valamint az elektromobilitás,
- és a mind a négyet horizontálisan átszövő mesterséges intelligenciával (AI) is intenzíven foglalkoznak.
Amikor több mint öt évvel ezelőtt elkezdték felépíteni a AI fejlesztésével foglalkozó csapatot, frissen végzett egyetemistákat, pályakezdőket vettek fel erre a témára. Tapasztalt szakemberek irányításával ez a csapat néhány év alatt létrehozta többek között azt a mesterséges intelligencián alapuló algoritmust, ami az autó közelében lévő közlekedési szereplők – nemcsak autók, hanem többek között rollerek, gyalogosok, biciklisek, motorok – mozgását öt másodpercre előre becsüli. Ezt az algoritmust szabadalmaztatták, és ma már a teljes Bosch csoporton belül használják, Kaliforniától egészen Németországig.
„Ezek a fiatalok a nulláról alkották meg az algoritmust és dolgoznak folyamatosan további fejlesztéseken”
– ezt házon belül zero to hero koncepciónak nevezik, mondja Szászi István.
Szászi István: az önvezető autókkal kapcsolatos fejlesztések a budapesti fejlesztési központban is fontos szerepet kapnak. Fotó: Sebestyén László
További példaként említette, hogy a Mercedes tavaly kijött, felső-középkategóriás, EQE modelljébe a Bosch Budapesten fejlesztett önvezető parkolórendszert, amely lehetővé teszi a precíz okosparkolást. A vezető az autóból kiszállva, mobilról vezérelheti a parkolást.
A Bosch csoportnál – a világ legnagyobb autóipari beszállítójáról lévén szó – hetente átlagosan három szabadalmat adnak be. Saját kollégáikat is motiválják ötleteik megvalósítására, és inkubálják, majd validálják belső startupjaik üzleti modelljeit.
A hatvani gyáruk – ez a Bosch csoport gépjármű-elektronika részlegének legnagyobb gyártó központja a világon – melletti „Connected Hub” elnevezésű logisztikai központban például az év elején vezették be azt a házon belüli fejlesztést, amellyel a raktárkészlet-felvételt gyorsították meg. Önvezető járművek szállítják az alkatrészeket, a késztermékeket és a csomagolóanyagokat a Bosch két hatvani épülete között. Digitális, felhőbe integrált rendszer követi a termékek útját, automata jármű-beléptetés, speciális hordozható nyomtatók, és drónok is segítik a munkatársakat.
Fókuszban az önvezetés
Az önvezető autókkal kapcsolatos fejlesztések a BFK-ban is fontos szerepet kapnak. Ez a Bosch csoporton belül Budapest mellett Németországban, illetve az Egyesült Államokban, Kaliforniában fontos K+F terület. Munkamegosztás, de egyúttal belső verseny is van a fejlesztési helyszínek között.
Kisebb külső kkv-kal, startupokkal is együttműködnek. Befektetői voltak például az önvezető technológiákat fejlesztő magyar sikerstartupnak, az aiMotive-nak, amelyet épp nemrég vett meg a Stellantis autóipari óriás.
„Amin ma dolgozunk, arról előre sok esetben nem tudjuk megmondani, hogy forradalmi lesz-e” – hangsúlyozta Szászi István. Mint mondja, az autóiparban nem az a jellemző, hogy egyszer csak megjelenik egy forradalmi újítás, hanem folyamatosan, évről évre fejlesztik tovább az egyes újdonságokat. A sávelhagyást megakadályozó szenzorokat például az utóbbi években a sávtartást segítő irányba fejlesztették. A parkolási asszisztenseknél is dolgoznak még az ultrahang, a radarszenzorok és a videókamerák képének fejlesztésével, hogy a parkolás még pontosabb lehessen.
Az innovációs kampusz épületéről kifejtette: a belsőépítészeti koncepciókat úgy alkották meg, hogy már a covid tanulságait is levonták. Az új munka világa is megjelenik az épületben. Szintenként más tematikájú a dizájn, amivel inspirálják a munkavállalókat, valamint funkcionális, flexibilis munkatereket alakítottak ki munkaigénytől függően. A részletekbe már Henger Mátyás projektmenedzser avat be.
Konditerem és inflációs pótlék
Mint kifejti, az új munka világában a kulcsszó a multifunkcionalitás, az egyes tereket több célra használják. Az itt dolgozók számára talán legkellemesebb helyszínen, az egyik torony hatodik emeletén kezdjük a sétát. Munka után lehet itt lazulni játékgépekkel, pingpong- és billiárdasztallal, zeneszobával.
A másik toronyban ugyanezen a szinten az épp nem sokkal ottjártunk előtt megnyitott konditerem található, a csoportos jógafoglalkozásokra tervezett emeletrész közelében. Ha már túl hideg lenne a kinti, saját kondiparkokban végzett edzéshez, itt lehet mozogni.
„Mindez a kultúraváltás fontos része”
– mondja Henger Mátyás arról, hogy ezeknek a tereknek a koncepciója, berendezése házon belüli ötletelés keretében alakult ki.
A Bosch idén egyébként az alapbér 10 százalékának megfelelő inflációs pótlékot is fizetett munkavállalóinak. A pótlékot két részletben kapják meg, egy összegben visszamenőleg 2022. január 1-től július 31-ig, aztán pedig 2022. december 31-ig folyamatosan a havi bérkifizetéssel. Figyelik a gazdasági helyzetet, az inflációs pótlék 2023-ra történő meghosszabbításáról később döntenek.
Ami az új épületet illeti: mindkét toronyban négy-négy irodaszint van. Mind valamilyen, közlekedéssel kapcsolatos tematika jegyében van berendezve a dolgozók tájékozódása és persze a design érdekében. Mi például a hajós szinten megyünk végig, de van még autós, vonatos, űrhajós, repülős és motoros-rolleres szint is.
Személyes kedvencem a hintatárgyaló, ahol megbeszélés közben hintákban lehet lengedezni, persze nem játszótéri röppályán. A klasszikus irodai felépítés helyett a shared space koncepció dominál. A fejlesztői csapatok maguknak foglalják le az aktuális feladatokhoz, megbeszélésekhez legjobban passzoló teret, legyen az dolgozósarok, tárgyaló, nagy közös asztalok az ad hoc meetingekhez, tesztlabor vagy épp a közös étkező, ahol monitorral és írható felülettel felszerelt csapatsarkokat is berendeztek a multifunkcionalitás jegyében. A könyvtárszobákban egyedül, síri csendben is lehet dolgozni.
A fix asztalok helyett felhőalapú locker rendszerrel felokosított saját szekrények vannak a személyes tárgyak tárolására. Az egyetemi együttműködési projekteknek is külön teret szentelnek, az egyik előadóban épp oktatás van.
Csak mínusz öt fok alatt kell bekapcsolni a gázkazánt
A laborok technológiai hőjét fűtésre és a melegvíz-ellátáshoz is felhasználják, ami a gyakorlatban azt jelenti, hogy mínusz öt fok felett kell csak bekapcsolni a gázkazánokat. A kampusz működéséhez
megújuló energiaforrásokat is felhasználnak, kizárólag minősített zöldenergiát vásárolnak, nagy hatékonyságú hőszivattyú rendszereket alkalmaznak elsődleges hűtési és fűtési megoldásként,
és napelemes rendszerek telepítését is tervezik.
2022 októberétől a Boschnál a hőmérséklet az irodai, a termelési, valamint a logisztikai területeken egységesen 20 Celsius fok. Ez alól csak azok a termelési területek képeznek kivételt, ahol a használt technológiák miatt speciális hőmérsékletre van szükség.
A Bosch magyarországi telephelyein különös hangsúlyt fektet a dekarbonizációs és energiatakarékossági projektekre. Korszerűsíti a világítási rendszereket, napelemes, hőenergia tároló rendszereket és hőszivattyúkat telepít, optimalizálva a fűtési rendszert, csökkenti a földgázfelhasználást. Tervben van az előrejelzés alapú hűtés-fűtés vezérlés kialakítása és az alternatív hőforrások, mint geotermia, földhő fűtési célú felhasználása is.
A kampusz épületeiben könnyű- és nehézlaborok vannak, utóbbiakban végzik azokat a teszteket, amelyekhez nagyobb gépek szükségesek. Lesz itt egy olyan labor is, amely nemcsak Magyarországon, hanem a Bosch csoporton belül is egyedülálló lesz. Egy EMC-mérővel felszerelt labor, amely egy, a különböző elektromos zavarokat figyelő rendszer és ebben teherautó-nagyságú rendszereket is tudnak mérni 2023 végétől. A kisebb ilyen tesztrendszerek, amelyekkel egyes komponensek elektromos zavarait tudják mérni, már készen vannak. Bár az autógyáraknak alapfelszerelésként vannak ilyen tesztrendszereik, nem sok beszállító rendelkezik saját hasonlóval, a Boschnál is csak Németországban van ilyen.
A budapesti kampuszon több helyszínen folyik a fejlesztés:
- Az ún. sample farm arra jó, hogy a különböző eszközöket (vezérlőegységeket, számítógépek) el tudják tenni egy laborszerű területre, amit távolról – akár az irodából, akár otthonról – el tudnak érni és amely szimulálja az éppen szükséges tesztkörnyezetet. Olyan eszközöket tudnak elhelyezni, amihez nem kell élőben ott lenni és „hegeszteni”, hanem szoftveresen, távolról is elvégezhetők a tesztek.
- A technikai szobák gyakorlatilag mérőhelyiségek az ad hoc, kisebb mechanikai mérések kivitelezésére a fejlesztés elején. Minden szinten van ilyen technikai szoba, itt végzik el a kisebb módosításokat is az eszközökön.
- A technical caddy olyan kiskocsi, amire fel tudják építeni a mérnökök a saját eszközüket, és magukkal tudják vinni, így tudnak rajta dolgozni. Ezt még nem tudjuk megnézni, mert az autóiparban jellemző ellátási nehézségek a Boscht sem kímélik.
A „ma ötlet, holnap valóság” szlogen itt is visszaköszön – mondja Henger Mátyás, kiemelve, hogy az ötlettől a késztermékig minden fejlesztési lépést tudnak támogatni. A budapesti fejlesztési projektek lefedik szinte az egész autót.
Az ablaktörlőlapát-fejlesztéstől a belsőégésű motorokban használatos klasszikus motorvezérlőn, az elektromos töltők elektronikáján át, az akkumulátormenedzsmenthez szükséges vezérlőkig mindent fejlesztenek.
Az épületkomplexum szomszédságában betonozott terület található, illetve különböző útburkolatokat – például macskaköves, viakoloros – modelleznek. A fejlesztők itt próbálják ki az egyes megoldásokat, például kormánymű- és fékteszteket végeznek, illetve saját benzinkúttal is rendelkezik a tesztpálya.
Az itteni tesztközpontban maximum 60 kilométer/órás sebességig tudnak teszteket végezni. 2023 végén a Zala Zone tesztpálya melletti, zalaegerszegi fejlesztési központjukban már nagysebességű teszteket is el tudnak végezni az önvezető autókhoz. Ennek a fejlesztési központnak szeptemberben tették le az alapkövét és 200 Bosch-mérnök dolgozik majd itt.
