Nem túl optimista a jegybank az élelmiszerárak emelkedését illetően, kellemetlen meglepetések is benne lehetnek a pakliban. A legérdekesebb kérdésre pedig, azaz hogy hogyan értékeli a jegybank, hogy egy miniszter monetáris témában dönt, alaposan átgondolta a választ az alelnök.
Virág Barnabás nagy levegőt vett, csendben maga elé meredt. A papírjait tologatva alaposan átgondolta a választ, ő is tudta, mi is tudtuk, hogy tegnap nagyon necces dolog történt. Ugyanis Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter, aki korábban épp a jegybank alelnöke volt, tegnap fogta magát, és egy meglehetősen unortodox húzással gyakorlatilag kamatcsökkentést jelentett be, miközben a jegybank pont, hogy kamatemeléssel kell, hogy reagáljon az inflációra és a forintgyengülésre.
Jegybank vs. Nagy Márton
Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke eddig sem volt könnyű helyzetben.
- Van egy jegybanki politika, amely összevissza kommunikál, egyszer gyorsít, aztán lassít, leállítja a kamatemelést, majd újra brutálisat szigorít, bejelenti a kettős kamatszint felszámolását, majd még nagyobbra húzza az ollót, inkább kivezeti az alapkamatot, nehogy túl nagy emelést kelljen bejelenteni.
- Az alelnöknek ezt az összevisszaságot kell következetességnek bemutatnia, el kell magyarázni az adhocnak tűnő lépésekről, hogy átgondoltak, mert
- főnöke, Matolcsy György, a jegybank elnöke nem mer vagy egyszerűen csak nem akar kiállni az újságírók elé, nehogy neki kelljen értelmet adnia ennek hamisítatlan, hardcore unortodoxiának.
Szóval jöttek is az újságírói kérdések: nem értékeli-e jegybank a monetáris politikába való beavatkozásként Nagy Márton bejelentését, mit szól ahhoz, hogy egy miniszter „kamatot csökkent”, nem rombolja-e mindez az amúgy sem túl erős befektetői bizalmat. Mindezt azzal a hátszéllel, hogy ugyan Matolcsy György előszeretettel megy be a kormányzati politika alá, mégis, ő az egyetlen az állami szférán belül, aki legalább néha meri egy kicsit kritizálni Orbán Viktor gazdaságpolitikáját.
Szóval Virág Barnabás jól meggondolta, mit mond. De sajnos leginkább gazdasági jellegű válaszokat adott:
- Az MNB eddig is folyamatosan egyeztetett a kormányzattal a makrogazdaságot érintő kérdésekben, ennek megfelelően tesz ezután is.
- Korai még a befektetői bizalom csökkenésével kapcsolatos értékelésekbe bocsátkozni, meg kell nézni a reakciókat.
- A jegybank továbbra is az árstabilitás elérését tekinti elsődlegesnek.
- Az intézkedés a hazai pénzpiaci szereplőkre vonatkozik, és a vállalatokra, bankokra és külföldi befektetőkre nem.
- És ami talán egy kis kritikaként értékelhető:
„Mi továbbra is azt gondoljuk, hogy minden releváns részpiacon a jelenlegi kamatszintekre van szükség az infláció letörése érdekében.”
Ennyi. Nem kommentálta tehát érdemben jegybanki oldalról, hogy egy miniszter beleszólt a monetáris transzmisszió alakulásába, és a jegybank hatáskörébe tartozó kérdésben döntött. De nem is vártuk, hogy valami dörgedelmes kritikával fogja illetni Orbán Viktor egyik kedvenc miniszterét, aki nyíltan vállalta az arcát ahhoz, hogy extraprofitadóként adja el az új ágazati különadókat, igyekezett forinterősítő tényezőként megmagyarázni a végül rosszul elsült, halasztott gázfizetési szerződést, és aki mindezért új feladatokat, aztán önálló minisztériumot is kapott.
De mi lesz az élelmiszerárakkal?
A jegybanki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón beszélt az inflációról is, amely az év végéig biztosan emelkedő pályán marad, az élelmiszerárak emelkedése felfelé mutató kockázatokat hordozhat. Szóval a jegybank nem optimista, Virág Barnabás úgy fogalmazott:
az élelmiszerárak tekintetében további kellemetlen meglepetések jöhetnek.
És a további, lényegi pontok:
- Az alapkamat változatlanul 13 százalékos, de ez nem számít, a jegybank gyakorlatilag kivezette a rendszerből az alapkamatot, az irányadó kamat az egynapos betét kamata, amit 18 százalékon hirdet meg a jegybank azóta, hogy megszülte az eszközt.
- Az uniós és a magyar gazdasági lassulás velünk marad, de a szélsőséges forgatókönyvek kockázata csökkent. A hazai GDP már lassult a harmadik negyedévben. Az ipar és a piaci szolgáltatások még hozzájárultak a növekedéshez, de a magas frekvenciás adatok már bőven a belső kereslet lassulását jelzik.
- De mivel az ipari termelés még bővül, a folyó fizetési mérleg javulhat, sőt, túl vagyunk a mélyponton, ami jó hír a forintnak, a hazai devizára helyezkedő egyik legnagyobb nyomás épp a súlyos fizetésimérleg-hiányunk volt.
- A jegybank folytatja a bankközi likviditás szűkítését, és
- minden olyan eszközt, köztük az irányadónak tekintett egynapos betétet addig tart hatályban, amíg a kockázati megítélés trendszerű nem kezd javulni.
Szóval, ahogy azt Virág Barnabás most is, és minden lehetséges fórumon elmondta: a jegybank egyetlen célja az árstabilitás elérése, azaz a brutális infláció fékezése.
Akkor is, ha jegybanki háttérrel rendelkező miniszerek ellene mennek a törekvésnek.
