Tehát a jegybank egyszerre lassít, nem lassít és rákapcsol.
Mint mondott a lépésről a jegybank alelnöke?
Virág Barnabás most azt mondta, hogy az inflációra összpontosítják minden figyelmüket, nincs könnyű dolguk, de végül győzni fognak. „Kitartóan folytatjuk a monetáris szigorítást, egészen addig, amíg az infláció és az inflációs várakozások nem tetőznek.” Csak így, egyszerűen, mintha az elmúlt hónapokban nem lett volna semmilyen infláció, és ne lehetett volna arra számítani, hogy tovább gyorsul az árindex.
Az MNB friss előrejelzései. Forrás: MNB
Szerinte ősszel fog tetőzik a drágulás üteme, valahol 11-12 százalék között, de a 16 százalékos dinamika sincs kizárva. Ez jelentős romlás az előző előrejelzéshez képest, amikor még 10 százalék alá várták az ütemet. Jövőre is velünk marad a drágulás, júniusra még 6,8-9,2 százalék közé lövi a jegybank.
Miért jó az összezárás?
Persze, azt ki kell emelni, hogy a 185 bázispontos alapkamat-emelés nem jelent ugyanilyen mértékű szigorítást. Az MNB tavaly választotta ketté az alapkamatot és az irányadó kamatot, utóbbi az egyhetes betéti tender kamata, ami ma 7,25 százalék. Ezt csütörtökön 50 bázisponttal emelik, tehát a két kamatszint összeér.
Fontos, hogy ne okozzon zavart a kettős kamatrendszer, a hazai monetáris politika egyszerűsödését jelzi, de látni kell: a jegybank igazából csak 50 bázisponttal emelte az irányadó szint fölé az alapkamatot.
Több elemző, köztük Surányi György is azt mondta korábban, hogy a jegybanknak sokkal határozottabban kellene fellépnie, hogy a piac elhiggye, képesek még leszorítani az inflációt és erősíteni a forintot. Erre ma jött ez a megdöbbentő emelés. Virág Barnabás ugyanakkor tagadta is, hogy sokkolni akarnák a piacot. Megkérdezték azt is, hogy nem megkésett-e a brutális emelés? De ugyanazt mantrázta: az MNB volt az első jegybank, amelyik a tartós inflációs kockázatot azonosította, az első jegybank volt, ami szigorítási ciklust indított.
„Azóta mi tettük a legtöbbet az infláció ellen és ezt határozottan tovább folytatjuk.”
A határozott kamatemelések addig folytatódnak, amíg nem látszik mérséklődni az inflációs nyomás.
Fontos bejelentés még, hogy nemcsak a negyedévek végén, hanem negyedévek közben is tarthat devizalikviditást nyújtó swaptendert a jegybank. A lépés célja, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak.
És ezt elhiszi a piac?
Az MNB a drasztikus emeléssel és a nagyon szigorú, határozott üzenettel valószínűleg jelezni akarja a piacnak, hogy képes erőteljesen fellépni az infláció ellen. Kérdés, hogy ezt a piac elhiszi-e neki. A forint a kamatemelés hírére hirtelen erősödni kezdett, az euróval szembeni 398-ig szintig szaladt, de ott megtorpant. Jó hír, hogy Virág Barnabás jelezte: a jegybank rugalmas, tehát folyamatosan értékeli a kockázatok alakulását.
Azt is jól értékelheti a piac, hogy a két kamatszintet, az alapkamatot és az irányadó kamatot végre összeolvasztják. Sokáig ugyanis úgy tűnt, azért kellett szétválasztani a két szintet, hogy az MNB-nek ne kelljen mindig emelnie az infláció láttán, ezt pedig rosszul értékelték a befektetők.
De azért a forint-euró árfolyam alakulása fogja eldönteni, hogy a piac tényleg hisz-e a magyar jegybanknak.
