Kijelölte egy időre a monetáris politika irányvonalát a jegybanki alelnök, de igazából eddig sem nagyon tartották magukat az ígéretekhez.
Nem változtatott a kamatszinteken az MNB keddi ülésén, de ennek túl sok jelentősége nincs. Az alapkamatnak nevezett, de egy ideje funkció nélküli ráta 13, míg az irányadó ráta, az egynapos betéti gyorstender nevű konstrukció 18 százalékon maradt – de ennek mértékét akár naponta is tudja változtatni a szervezet.
Azt viszont megtudtuk Virág Barnabás jegybanki alelnök sajtótájékoztatójából, hogy
az inflációs trendek fordulatáig tartósan velünk marad a szigorú monetáris politika.
Igaz, egy ideje annyira nem számít, mit kommunikál az MNB: nemrég bejelentette a jegybankelnök, hogy leállt a kamatemelési ciklus, majd nem sokkal később 500 bázisponttal magasabban hirdettek meg egy új konstrukciót, hogy ne kelljen vállalni rossz döntés következményeit. Már nyáron is több anyagban is írtunk arról, hogy a szervezetnek hajlama van össze-vissza beszélni, szóval a hosszú távú kilátásoknak olyan sok értelmük nincs.
Indokolt a szigor
Bár az igaz, hogy ez esetben bőven lenne indok fenntartani a szigorú kondíciókat. Az infláció 20 százalék fölött van, és ugyan a jegybank már látni véli a tetőzést, a legtöbb elemző szerint csak jövőre jön el a fordulat. Mivel a gázárak tartósan csökkennek, és már a háború előtti szintek környékén van a határidős árfolyam az irányadó holland gáztőzsdén, szóval a súlyosan mínuszos folyó fizetési mérlegünk túl van a nehezén. Kifejezetten jól azért nem néz ki: ugyan a jegybank fordulatra számít a mérlegben, de a piaci stabilitás fenntartása érdekében folytatja az egynapos swapeszköz és betéti gyorstenderek meghirdetését, amíg az ország külső megítélése nem változik
– tehát nincs semmilyen végső időpont, amikor ezt a vészmegoldást, az egynapos betéti tender kivezetik.
Addig is velünk marad a szűk likviditás: a teljes likviditás szintje 10 ezer milliárd forint alá csökkent, ennek több mint 60 százaléka tartósan lekötött likviditás, a maradék egynapos eszközökben van, főleg az egynapos gyorstenderekben. A tendert fokozatosan vezetik majd, ki, az alelnök ígéretet tett arra, hogy nem egy lépésben csökkentik majd a 13 százalékos kamat szintjére. Tehát megint elhangzott egy ígéret, miszerint összezárják az alap- és az irányadó kamatot – ezt megígérték korábban is, aztán mégis szétválasztották a két szintet.
Már lassul a fogyasztás
Azt viszont beismerte a jegybank alelnöke, hogy bőven látni már a fordulatot a lakossági fogyasztásban: mind az online pénztárgépek forgalma, mind az elektromos hálózat terhelése csökkent az elmúlt időszakban. De stagflációtól, amikor magas inflációs mellett stagnál a gazdaság, még nem tart a jegybank.
És Virág Barnabás kitért arra is, ami sok nemzetközi szereplő problémája: a legtöbb befektető az alapkamatot figyeli, de a jegybank kivezette az alapkamatot a gazdasági rendszerből, az alapkamat mértéke ma már nem számít. Több elemző szerint ez zavart okoz, a piaci szereplők egy része egyszerűen nem tudja, hol is kellene keresni az irányadó rátát, főleg, ha azt ilyen hirtelen kitalált konstrukciókban – Ács Gábor kollégánk megfogalmazásában – „jó magyarosan” tálalja a jegybank. Virág Barnabás szerint viszont „a piaci szereplők a piacokról tájékozódnak”, az alelnök szerint
a befektetők gyorsan megértették, hogy mi a magyar gazdaságokban a betéti szintek és gyorstenderek szerepe.
