Nyolcadik alkalommal állítottuk össze a családi kézben lévő legértékesebb cégek listáját. Sosem ért ennyit Mészáros Lőrinc csoportja, de ez idén csak a második helyre lett elég. Mutatjuk az élmezőnyt, a teljes lista a szeptemberi Forbesban olvasható.
Kétbillió-hatszázmilliárd forint: nagyjából ennyit ér összesen a huszonöt legértékesebb magyar családi cég az idei listánkon. A tavalyi összeállításkor azt állítottuk, mindegyikük 2020 nyertese, a covid alatt legtöbbjüknek bejött az előremenekülés taktikája. Az elmúlt év gondjai azonban nem múltak el nyomtalanul, a listán szereplők majdnem felének tavaly óta stagnált vagy csökkent az értéke,
és szinte mindenki érzi már a bőrén, hogy nehezebb évek következnek.
Megjelent a legértékesebb családi cégek listája – a teljes lista a szeptemberi Forbesban található, mutatjuk az idén kissé átalakult élmezőnyt:
1. MPF Holding
Becsült érték: 401,9 milliárd forint // Család: Felcsuti család
Másodszor került családi listánk élére Felcsuti Zsolt cégcsoportja, legutóbb, 2018-ban euróban számolva még jelentősen kisebb (nagyjából 490 millió eurós) becsült értékkel volt a legértékesebb hazai családi vállalkozás. A főleg géptartozékgyártásáról, csiszolószerszámairól, hűtő- és fűtőkészülékeiről, valamint ipari alkatrészeiről ismert csoport nagy lendületet vett az elmúlt években, elsősorban azért, mert új piacokra lépett be.
Az elmúlt két évben belevágott a radiátorgyártásba és az automatizálástechnikába, csiszolószerszámait pedig már ipari szereplők is vásárolják.
Ennek köszönhetően az MPF Holding nagyot nőtt, értéke ma már több mint egymilliárd euró (a cégcsoport euróban készíti el beszámolóit).
Felcsuti Zsolt tavaly Szingapúrból a svájci–német határ melletti Schaffhausenbe költöztette cégcsoportja székhelyét. Az ipari befektetési holding a 2020-as, nagyjából tízszázalékos forgalom-visszaesés után ötvenmillió euróval javított árbevételén, ennek több mint 99 százaléka exportból származik. A külpiacok száma idén csökkent, a két évvel ezelőtt beindított orosz piacról a háború miatt ki kellett vonulniuk.
2. Mészáros csoport*
Becsült érték: 355,7 milliárd forint // Család: Mészáros család
*Opus Global, Opus Tigáz, Opus Titász, Talentis Group, Talentis Agro, Fejér B. Á. L., Mészáros Építőipari Holding, Mészáros és Mészáros Zrt.
Tovább hízott Mészáros Lőrinc és családjának csoportja, pontosan százmilliárd forinttal növelte értékét egy év alatt. Jelentősen csökkent az Opus Global részvényeinek ára (a tavaly augusztus elejei 236,5 forinthoz képest idén augusztus 1-én 152,6 forintot értek), a tőzsdei cég azonban a csoport becsült értékének mindössze harminc százalékát teszi ki – a többi érdekeltség értéke pedig bőven visszahozza az Opus közel hatvanmilliárdos esését. Az ipari termelési vállalatok (Mészáros Építőipari Holding Zrt., Mészáros és Mészáros Zrt., R-Kord Kft., Fejér B. Á. L. Zrt.) mind növelték értéküket 2020-ról 2021-re, mint ahogy a mezőgazdasági-élelmiszeripari Talentis Agro és a tőzsdén kívüli érdekeltségeket összefogó Talentis Group is.
A Mészáros csoport tagjainak növekedése persze továbbra is szoros összefüggésben van az elnyert közbeszerzésekkel. A Menedzsment Fórum számításai alapján 2021-ben összesen több mint 720 milliárd forint értékű közbeszerzésen lett befutó Mészáros Lőrinc valamelyik (nem feltétlenül családi kézben lévő) cége, ez másfélszer annyi, mint 2020-ban.
Szintén növelte a cégcsoport becsült összértékét, hogy a Tigáz mellett az elmúlt egy évben teljeskörűen integrálódott a csoportba az egykori Titász is (tavaly ilyenkor még csak a Tigáz felvásárlása zárult le). A két társaságnál közben augusztus közepén újabb változásokat jelentettek be, költséghatékonysági okokra hivatkozva megkezdték az úgynevezett beolvadásos kiválás előkészítését.
Azért van, amit még Mészáros Lőrinc sem tud kikerülni:
az alapanyagárak drasztikus emelkedését sem a kukoricafeldolgozással foglalkozó Kall Ingredients Kft., sem a búzafeldolgozást végző Viresol nem tudta kigazdálkodni.
Noha mindkét cég növelte árbevételét, 2021-ben előbbi 15,5, utóbbi 2,2 milliárd forintos veszteséget könyvelt el (a Viresolban Szíjj László is érdekelt a listánkon szintén szereplő Duna Aszfalton keresztül).
3. Kafijat csoport*
Becsült érték: 298,6 milliárd forint // Család: Rahimkulov testvérek
*Kafijat Zrt., MGTR Alliance Kft.
Az orosz születésű, de magyar állampolgársággal is rendelkező Rahimkulov testvérpár rengeteget bukott befektetésein az orosz–ukrán háborúval – részben tőzsdei kitettségük révén, de van érdekeltségük az orosz olaj- és bányaiparban, valamint bankokban is. Ezektől édesapjuk, az Oroszországban élő Megdet Rahimkulov erős politikai kapcsolatai miatt – a pénzügyi beszámolóikból kiolvasható részletek alapján – a veszteségek ellenére sem váltak meg. Augusztusban aztán öt százalék alá csökkent az érdekeltségükbe tartozó részvényesi csoport tulajdonrésze az OTP-ben, ennek következményei azonban majd csak a most futó üzleti év beszámolójából derülnek ki.
4. Bonafarm csoport*
Becsült érték: 229,1 milliárd forint // Család: Csányi család
*Bonafarm Zrt., Pick Szeged, Bábolna Takarmány, Sole-Mizo, Csányi Pincészet, Hungerit Zrt., MCS Vágóhíd Zrt., KITE Zrt.
A Csányi család agrárbirodalma mezőgazdasági és élelmiszer-feldolgozó vállalatokból, vágóhidakból, valamint egy vagyonkezelő cégből áll. Termelőcégeik közül szinte mindegyik növelni tudta árbevételét 2021-ben. A csoport vállalatainak nagy része vagy külföldi befektetőktől visszavásárolt vagy csődközeli vállalkozás volt. A cégcsoportot ma a bankvezér legidősebb fia, Csányi Attila vezeti. A Bonafarm csoportba tartoznak egyebek mellett a jól ismert Pick, Herz és Sole-Mizo márkák is, a cégcsoporton belül a Sole-Mizo Zrt. exportaránya a legnagyobb. 89,2 milliárd forintos árbevételének 29 százaléka származott külpiacokról 2021-ben.
5. Gránit Pólus csoport
Becsült érték: 160,2 milliárd forint // Család: Demján Sándor örökösei
Noha kívülről passzívnak látszik, a hazai ingatlanfejlesztésben még ma is megkerülhetetlen a Demján Sándor alapította csoport. Övék az ország egyik legnagyobb magántulajdonban lévő ingatlanportfóliója, ebből a legjelentősebb a Westend épületegyüttese, amit huszonkét éve menedzselnek. Szintén hosszú ideje, tizenhat éve üzemeltetik a Müpát, a csoport legnagyobb ígérete pedig a Westendtől északra lévő, a Central Park projektnek helyet adó Westend 2 nevű fejlesztési telek.
Az egykori alapító két konkrét tervet hagyott örökül: a Central Parkot, illetve a Westend tőzsdére vitelét.
Utóbbi időpontja jelenleg a tulajdonosok döntésén múlik, a Central Park terve viszont egyelőre csak papíron halad.
Az elmúlt években nem voltak újabb beruházásaik. Januárban a Gránit Pólus újrapozicionálásáról szóló cikkünkben azt írtuk, nem egy mega-ingatlanfejlesztő vagy a legnagyobb közép-európai mamut akarnak lenni, hanem egy középméretű, de stabil és erős magyar vállalkozás, ami inkább kevés egyedi projekteket vállal – abban viszont iránymutató.
A teljes lista a 25 legértékesebb családi kézben lévő vállalkozásról a Forbes szeptemberi számában olvasható.
Módszertan – Hogyan számoltunk?
Nyolcadszor állítjuk össze a családi kézben lévő legértékesebb cégek listáját. Családinak azokat a cégeket vettük, ahol a tulajdonosi körben, illetve a vezető menedzsmenttagok között vérségi rokonság van (tehát a házastársak által tulajdonolt cégeket, ha más rokon nem tagja a menedzsmentnek, nem vettük számításba). A tulajdonviszonyokat tekintve legalább ötven százaléknak kell egy család kezében lennie.
A társaságokat az amerikai Forbes módszertanát alapul véve értékeltük. Ahol lehetett, az EBITDA alapján számoltunk – leginkább ez alkalmas arra, hogy megmutassa a cégek pénztermelő képességét. A nemzetközi vállalatértékelési gyakorlat alapján az EBITDA-t felszoroztuk egy iparági szorzóval, majd az így kapott értékből levontuk a vállalat hosszú lejáratú kötelezettségeit, és hozzáadtuk a készpénzállományát. Nem termelőcégeknél (azaz például pénzügyi szolgáltatóknál, ingatlanfejlesztőknél) szintén az amerikai anyalap útmutatása alapján jártunk el, itt a vállalkozásban felhalmozott értékből – leginkább eszközökből – indulunk ki, és levonjuk az összes kötelezettséget. Így jártunk el az állami megrendeléseknek nagy mértékben kitett, vagy állami koncessziókat tulajdonló cégek esetében is. Az állami kitettséget az elmúlt három év közbeszerzésen elnyert megbízásainak összege alapján vizsgáltuk; ahol ez a legfrissebb éves árbevétel legalább nyolcvan százalékát elérte, ott nem tartottuk indokoltnak a piaci, EBITDA-alapú megközelítést, mivel a pénztermelő képesség nagyban függ az állammal kötött szerződésektől. Ugyanígy vizsgáltuk a tendergyőztesek alvállalkozóit is. Az eszközértéken becsült cégeket külön jelöljük. Szintén az amerikai Forbes módszertanát követve, valamint egyeztetve magyar M&A tanácsadókkal, egységesen tízszázalékos likviditási diszkontot alkalmaztunk a privát cégekre. Ennek az az oka, hogy ezek a társaságok kevésbé likvidek, mint a tőzsdei cégek, eladásuk az egyre inkább jellemző hatósági engedélyeztetési eljárások miatt költségesebb is.
A munkánkat az Opten Kft. adatai segítették, a cégértékelésben a Concorde MB Partners munkatársai adtak tanácsot. Jogi ügyekben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segíti munkánkat.
Milyen adatokat használtunk fel?
Mindig publikusan elérhető információkból dolgoztunk. Ahol lehetett, konszolidált adatokat használtunk, ahol ilyen nem állt rendelkezésre, az elérhető adatok alapján magunk konszolidáltuk az eredményeket.
Vezető szerkesztő: Bánáti Anna // A listát összeállította: Bánáti Anna, Gólya Ági, Oberfrank Balázs
