Emelik a Playstation 5 árait, de nem mindenhol. Nagyon úgy tűnik, hogy van, ahol egyszerűen nem merik.
Még mindig hiányzik a boltok polcairól egy rakat konzol, a koronavírus-járvány óta fennálló ellátásilánc-problémákat és a chiphiányt sem sikerült megfelelően orvosolni, és a globális gazdasági kihívások is válaszút felé terelték a Sonyt a vállalat frissen megjelent közleménye szerint. Így a 2020 végén megjelenő, ötödik generációs Playstation esetében kénytelenek árat emelni.
A Playstation 5 ára tíz százalékkal, azaz 50 euróval – kb. 20 ezer forinttal – lesz magasabb Európában, de Japán, Kína, Ausztrália, Mexikó és Kanada gémerei sem ússzák meg az emelkedést.
Páratlan döntés
„Globálisan magas inflációval és kedvezőtlen devizapiaci mozgásokkal nézünk szembe, ami a vásárlók mellett több iparágra is nyomást helyez. Ezen gazdasági kihívások alapján hozta meg a Sony az áremelés nehéz döntését” – mondja Jim Ryan, a Sony Interactive Entertainment vezetője. Az áremelés a játékosvilágban tulajdonképpen páratlan döntésnek számít: a konzolok árai ugyanis a hat-nyolc éves generációs élettartamuk előrehaladtával csökkenni szoktak, az első, még kisebb kedvezményeket pedig pont a kétéves mérföldkő közelében (ahol most a Playstation 5 jár) látni. A közlemény szerint az árak így változnak:
- Európában a lemezes 549,99 euró, a lemezolvasó nélküli 449,99 euró,
- Az Egyesült Királyságban 479,99 és 389,99 font,
- Japánban 60 478 jen és 49 478 jen,
- Kínában 4 299 és 3 299 jüan,
- Ausztráliában 799,95 és 649,95 ausztrál dollár,
- Mexikóban 14 999 és 12 499 mexikói dollár,
- Kanadában 649,99 és 519,99 kanadai dollár lesz az irányár.
Az áremelések azonnali hatályúak, kivéve Japánban, ahol szeptember 15-étől találkozhatnak fogyasztók a plusz tízezer jenes emelkedéssel.
Csak ott emelnek a Playstation árán, ahol mernek
Az áremelés kevésbé védhető érdekes fintora, hogy hiába hivatkozik a Sony globális ellátási problémákra és globális inflációra, ezt a retorikát az Egyesült Államok piacára nézve már nem alkalmazza. Az amerikai játékosok ugyanis – pár hetes várakozás után – továbbra is változatlan áron vehetik meg majd a Playstation 5-öt.
Ez két ok miatt lehetséges: a felértékelődő dollár mellett csak minden más deviza kockázatai növekedtek (a SIE amerikai székhelyű, így nettó vesztesei az euró vagy a forint gyengülésének), és a szoros verseny végképp megbilincseli a Sony kezeit.
Playstation 5 (PS5) – Fotó: Dennis Cortés
Az amerikai piacon hagyományosan erős Microsoft-konzol, az Xbox ugyanis sokkal nagyobb fenyegetést jelent a Sonynak, mint mondjuk Európában, ahol éppen fordított a helyzet. Továbbá a Nintendo 2017-es kütyüje, a Switch is hatalmas siker a tengerentúlon, így a két oldalról is versenyhelyzetbe szorított vállalatnak nem érdeke, hogy potenciális vásárlókat szalasszon el egy magasabb fogyasztói ár miatt.
Hiába lehet kisebb a marzs így egy-egy, az Egyesült Államokban eladott konzolon, a gaming szektorban már úgyis bevett szokás az alapgépeket veszteségvezetőként árulni, hogy majd később a platformra értékesített játékok és online szolgáltatások eladásával tegyék nyereségessé az üzletet.
Viszonylag jól – azaz inkább kevésbé rosszul – járnak az Egyesült Királyság vásárlói is, ahol a szintén magas verseny és kevésbé kedvezőtlen font-dollár árfolyam mellett csak hatszázalékos áremelkedést eszközöl a Sony. Fordított a helyzet viszont a japánoknál, ahol az árak még az európai, tíz százalékos növekedést is lepipálják: az olcsóbb PS5 40 ezer jenről majdnem 50 ezerre ugrik, míg a drágább 50 ezerről 60 ezer jent meghaladó árcédulát kap. Ez 21-24 százalékos emelést jelent, amit azért mer meglépni a vállalat, mert az otthoni, drágább konzolok kategóriájában az Xbox Japánban tulajdonképpen nem létező fogalom;
a Nintendo pedig akkora versenyelőnyre tett szert a Switch-csel, hogy a Sony már csak bottal ütheti a nyomát.
Kommunikációs rémálom is lehet
A következő napokban akár még csapdába is eshet a Sony, ha a versenytársai, a Microsoft és a Nintendo lecsapják a SIE által szervált áremeléses magaslabdát. A globális helyzet ugyanis az egész szektort érinti, nem csak a Sonyt: így az ő döntésüket figyelve az előbbi két vállalat is joggal emelhetne az árain, ha a kedvezőtlen inflációs hatásokat és a hardvereket érintő beszállítói árak emelkedését szintén meg szeretnék kerülni. (A két versenytárs közül a Microsoftot vélhetően jobban érintik a beszállítói árak növekedései, mert a Nintendo Switch 2017-es megjelenésekor is olcsóbb, technológiájában a Playstation és Xbox jelenlegi generációjához közel sem összehasonlítható specifikációkkal került piacra.)
Ha viszont nem emelnek, és még cikizni is kezdik a Sonyt, az hatalmas öngólt rúghat magának, ami a versenyhelyzetére is hatással lehet.
A gaming vállalatok közötti vicces csipkelődése ráadásul nem példa nélküli, de nem is olyan véresen komoly, mint az Apple vagy Samsung harca, viszont egy komoly felháborodást kiváltó ügy esetében akár még az áremeléstől való visszalépés is felmerülhet: így kellett a Microsoftnak cselekednie tavaly, amikor az online játékot lehetővé tevő előfizetési szolgáltatásának céduláját duplázta volna.
Érdemes lesz a napokban követni a versenytársak reakcióját (jelenleg még egyikük sem kommunikált azzal kapcsolatban, hogy náluk is várható-e áremelkedés) – akár még ők is hozzácsaphatnak a konzolárakhoz öt-tíz százalékot a Sony merész döntése után.
Még mindig elérhetetlen a Playstation…
Az áremelkedés ellenére azonban kevésbé aggódhat a kereslet visszaesése miatt a Sony. Sőt, inkább annak kielégítése még mindig a probléma: a két évvel ezelőtt piacra dobott konzol megvásárlásához ugyanis még mindig heteket kell várni egyes országokban (ahogy Magyarországon is főként csak a konzol mellé csomagolt játékokkal együtt elérhető a Playstation).
Ugyan chiphiány miatt a vásárlói igényeket kevésbé kielégítő gaming szektor szállítmányai az utóbbi időben valamelyest normalizálódni látszanak – az Egyesült Államokban több polcfeltöltő akció keretében már viszonylag könnyen hozzá lehet jutni az Xboxhoz, Nintendóhoz és a Playstation-gépekhez is –,
a Sony még mindig alulmarad a PS4-es generációban értékesített számaihoz képest, és ezt cseppet sem a kereslet csökkenése indokolja.
A Sony nehézségeinek köszönhetően pedig a Nintendo gyerekjátékként söpri be hónapról hónapra a már közel ötéves Switch eladásaival a legjobban kelendő játékkonzol címét az amerikai piacon. A javuló trendek miatt azonban hamar fordulhat a kocka: ha a hardverek eladása után generált bevételt nézzük, már a jóval drágább Playstation a nyerő ebben az évben. A karácsonyi szezonra megfelelő szállítmányokkal készülve akár még rekord negyedévet is dönthet a Playstation 5 eladások száma.
… de már a következő lépésben gondolkodnak
A Playstation beszerzési gondjaival és az áremelkedéssel egyetemben felemlegetett gazdasági kihívásokkal szemben a Sony nem áll meg: épp a napokban jelentették be (talán a negatív PR-t kiegyenlítendő), hogy következő VR-kiegészítőjük, a PSVR 2 jövő tavasszal fog megjelenni. Ezzel ugyan elkerülik a konzolvásárlások szempontjából kiemelkedő lehetőségekkel kecsegtető karácsonyi szezont, az alkatrész- és chiphiánnyal ez a kis csúszás is megmagyarázható.
Az Apple-jósként is elhíresült Mingcsi Kuo szerint a PSVR 2 másfél millió darabbal érkezhet a piacra, 4K OLED paneljeivel pedig a legjobbakkal veszi majd fel a versenyt.
Fotó: Sony Interactive Entertainment
A headset áráról még nincsenek hivatalos információk, ezt azonban óvatosan kell a Sonynak belőnie: egy rövid időn belül érkező áremelkedés már nem igazán férhet bele a vállalat renoméjába. A konzolokkal ellentétben azonban itt már látni egy kirívó precedenst az árszabás feltornászására: Mark Zuckerbergék metaverzum-álmának már kézzelfogható eszköze, a Quest 2 árcédulájához még száz dollárt (azaz kb. 40 ezer forinttal) írt hozzá a Meta augusztusban.
