Válság jön Magyarországon, már év végén negatívba fordulhat a mostani növekedés. A kormány csapdahelyzetbe navigálta magát a hatósági árszabással, nem is lehet már kijönni belőlük. Az euróövezet is válsággal néz szembe, bár ennek valószínűsége egyelőre kisebb, mint itthon. Nem úgy, mint a tengerentúlon, a Fed recesszióba kormányozza az amerikai gazdaságot, hogy aztán 2023-tól megint lazíthasson. A Raiffeisen Bank elemzői tartottak sajtótájékoztatót.
Válságtanácskozást tart épp a kormány és jön is a válság – kezdte Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a ma déli sajtótájékoztatót. Török alapvetően a magyar kilátásokról és a forintárfolyamról beszélt, viszonylag kevés optimizmussal.
Ami a legsúlyosabb, hogy a Raiffeisen azzal számol: már idén energiaszűkében lehet az ország.
Értve ez alatt azt, hogy nem tudja mindenki biztosítani magának az elégséges energiaellátást.
Nem a finanszírozás, sokkal inkább az energiahordozók hiánya miatt. „Pár éve nem jelentett gondot az energiafüggőségünk, ma már igen. A régiós pároknál, Csehországnál és Lengyelországnál jobban ki vagyunk téve a külföldi energiahordozóknak.”
És a gazdasági növekedésben is nagy fordulat lesz. Az idei harmadik negyedév még éves alapon bővülést hozhat, de a negyedik negyedévben már biztos, hogy csökken a GDP a tavalyi hasonló időszakhoz képest.
Azaz recesszió várható Magyarországon, főleg az alábbiak miatt:
- Van egy európai szintű energiaválság a nyakunkban, ami Magyarországot a függősége miatt súlyosabban érinti.
- Megtorpant a külső kereslet, azaz a magyar exporttermékekre való európai kereslet.
- Az emelkedő infláció visszafogja a lakossági fogyasztást, ami az elmúlt években a GDP-bővülés fő motorja volt.
- Munkaerőhiány van az országban, ami, ha nem is gyorsan, de két-három negyedév távlatában munkanélküliséget szül majd főleg a feldolgozóipari, építőipari és szolgáltatási ágazatokban. „Nem kell akkorra munkanélküliségi rátára számítani, mint a pénzügyi válság után, de a mostani 3,4 százaléknál jóval magasabbra.”
- Jelentősen lassul a beruházási ráta. A kormányzati beruházások a kiadáscsökkentés miatt jelentősen lassulnak, a lakossági beruházások pedig a hitelkamatok növekedése miatt fognak. A vállalati beruházási hajlandóságot a magasabb kamatok és a romló külső környezet lassítja majd. Már idén negatív adatokra lehet számítani a beruházási aktivitásban.
Jövőre jobb lesz?
Nem, a jövő év sem lesz könnyebb. Az infláció hiába fog tetőzni szeptemberben (14 százalék körül a Raiffeisen szerint), jövőre is jelentős lesz. Az ársapkák viszont velünk maradnak.
„Csapdahelyzetet állított magának a kormány, egyre nehezebb lesz kijönni a hatósági árazásból, nagyon komoly társadalmi és politikai költsége lenne.”
Ráadásul, amíg tart a háború – és úgy tűnik, hogy egy ideig még tartani fog – a Magyarországgal kapcsolatos kockázatok a piaci szemében felértékelődnek.
- A romló külső mutatók, azaz a folyó fizetési és a külkereskedelmi mérleg romlása
- A komoly költségvetési hiány és az, hogy nem is látszik, hogyan fogja ezt befoltozni a kormány. A kiadáscsökkentési tervek nem részletesek, a bevételnövelés, főleg az extraprofit-adók pedig a növekedést lassítják. „Ráadásul ezekben az a legrosszabb, hogy mind ahhoz kellettek, hogy az eredeti hiánycélt tartani lehessen.”
A Magyar Nemzeti Banknak folytatni kell az agresszív kamatemelési periódust, a következő hetekben akár 200 bázispontos alapkamat-emelés is várható. A jelenlegi rátát nézve ez 11,75 százalékos alapkamatos jelent, ami 2004, tehát a Gyurcsány-kabinet óta nem volt Magyarországon.
A forint pályája pedig iszonyú bizonytalan. Török Zoltán is az uniós pénzekkel kapcsolatos kompromisszumot jelölte meg, mint a forintstabilitás egyik alapját.
Enélkül készüljünk fel a 420-430 körüli euróárfolyamra is.
Erősebb, határozottabb üzenet kell
Európában sem épp rózsás a kép, komoly recessziós félelmek vannak a 19 tagú euróövezetben.. Nem véletlenül, az év második felében már lassulás a közösség gazdaságában. Pálffy Gergely, a Raiffeisen bank elemzője szerint még van esély, hogy kicsit bővüljön a GDP, de ezt az energiaválsággal kapcsolatos kockázatok elmoshatják.
Az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelésére várunk – ennek hátteréről itt írtunk részletesen – az e havi ülésen 2011 óta először fog a jegybank kamatot emelni, várhatóan 50 bázispontot. Utána szeptemberben 50 bázispontos szigorítás várható, majd az év hátralévő részében még kétszer 25.
Az euró pedig közeledik (sőt az elmúlt napokban el is érte) a paritást a dollárral, amire 20 éve nem volt példa. A paritás hátteréről itt írtunk. Pálffy szerint a piac egy jóval határozottabb, előremutatóbb iránymutatásra vár a EKB-tól, hogy az euró erőre kapjon, bár fontos, hogy az energiaválság jóval súlyosabban érinti az eurót, mint fő devizapiaci vetélytársát, a dollárt.
Recesszióba viszik a gazdaságot
És ha már dollár: Blahó Levente, a bank elemzője az Egyesült Államok gazdaságának kilátásairól beszélt, amik szintén nem jók, de még mindig jobban, mint a feljebb tárgyalt két gazdaságé. Technikai recesszió már lehet a tengerentúlon – ez az, amikor egymás utáni két negyedévben csökken az éves bázisú GDP – de ez távolról sem jelent széles körű gazdasági recessziót.
„Ha megnézzük a többi fontos mutatót, a munkaerő-piaci adatokat, az ipari termelés mutatókat, a fogyasztást, akkor látni: távolról sincs még recesszió.”
De még lehet: a Fed nagyon agresszívan emeli a kamatokat, akár 3,5 százalékig húzhatja az irányadó kamatsávot. Olyannyira túl fogja húzni a szigorítást, hogy recesszióba sodorja a gazdaságot, és 2023-ban már csökkentenie kell a kamatokat, hogy stimulálja valamennyire a növekedést.
Mert a Fedet egy dolog érdekli: az infláció letörése. És ez ugyan halad, de még távolról sincs itt a vége. A mai friss adat szerint 9,1 százalékos volt a headline infláció, 0,3 százalékponttal a várakozás fölött. A piac már beárazta, hogy júliusban további 75 bázispontot szigorít a Fed, a kérdés, hogy idén még egyszer 50-et vagy kétszer 25-öt emel.
