Hatmilliárd euró állami segítséghez jutnak az osztrák háztartások és vállalkozások idén az infláció miatt. Egyszeri juttatások helyett azonban többen olyasmit javasolnak, amihez mi magyarok szinte már úgy hozzászoktunk, mint a levegővételhez. Rezsicsökkentést és ársapkát.
Szerdán mi is írtunk róla, hogy Entlastungspaket, vagyis Tehermentesítő csomag néven hatmilliárd euró támogatást oszt ki az osztrákoknak a kormányuk. Ebből ötmilliárd euró jut a háztartásoknak, a maradék egymilliárd pedig a vállalkozásokat segíti.
Ezek lesznek benne:
- családi pótlékon felül gyerekenként 180 eurós támogatás a családoknak augusztusban,
- alacsony jövedelműeknek 300 euró egyszeri támogatás szeptemberben,
- klímabónusz: az októbertől hatályos, a széndioxid-adó ellensúlyozására bevezetett éves járulékot 250 euróra emelik. Erre mindenki jogosult, aki évente legalább 183 napon át bejelentett lakcímmel Ausztriában tartózkodik. A klímabónuszról korábban már jelent meg cikk a Forbes.hu-n. Az intézkedésbe keveredett néhány baki, Bécs főpolgármesterének meg egyáltalán nem tetszett,
- minden osztrák lakos 250 eurós egyszeri kompenzációt kap az áremelkedések miatt,
- a csomag részeként megemelik a családi adókedvezményt és a gyermekek után járó kiegészítő pótlékot is. Ez még idén 550 euróra emelkedne.
- A vállalkozások térítést kapnak az áram árára, az energiaintenzív cégek pedig külön támogatásra számíthatnak. A drágulások miatt a munkaadók háromezer eurós prémiumot fizethetnek az alkalmazottaiknak és a tervek szerint jövőre az inflációhoz igazítanák az adókulcsokat is.
2023-ban és utána sem áll le majd az állami segítségnyújtás, a következő négy évben 22 milliárd eurót költ el csomaggal Ausztria.
Nicht zu kalt
A konzervatív ÖVP és a Zöldek alkotta kormány által hozott intézkedésekről Karl Nehammer kancellár és Werner Kogler alkancellár természetesen elégedetten nyilatkozott. Az ÖVP-s kancellár és zöld alkancellárja egyebek mellett arra büszke, hogy szerintük nem ész nélkül szórják ki a pénzt, hanem célzottan és igazságosan érkezik az osztrákokhoz a segítség.
Ekkora, mindenkit érintő pénzosztásoknál jelenik meg a közgazdaságban hideg progressziónak nevezett jelenség. Ilyenkor a több adókulcsot alkalmazó országokban az inflációval megemelt bér magasabb kulccsal adózó kategóriába kerülhet, tehát többet kell adózni, miközben a reáljövedelem nem növekszik.
Az osztrák kormány ezt úgy kerüli el, hogy – az egyébként adott esetben 100 százalékig visszafizetendő, hideg progresszióból keletkező jövedelmet – az Entlastungspaketből származó jövedelemtöbbletnek csak a kétharmadát számolják fel, így a legalacsonyabb jövedelmi réteghez tartozók esetében sem történik igazságtalanság.
Kogler szerint jelentős eredmény, hogy a csomagjukból csak a klímabónusz jár jövedelmi lehetőségektől függetlenül mindenkinek ugyanolyan mértékben.
Ezeken kívül nem zárták ki, hogy az eredetileg júliusra tervezett CO2-adót, amelynek bevezetését októberre halasztották, még az őszi időpontál is későbbre tolják. Van azért olyan, ami biztosan nem lesz: eurómilliós vagyonokra kivetett adó. Pedig ha valami, hát az valóban progresszív. Marlene Engelhorn most biztosan szomorú.
Öntözőkanna
Az osztrák kormány az idei hatmilliárd euró kiosztásával az Ausztriában is tapasztalható áremelkedéseket igyekszik elviselhetőbbé tenni. Az infláció a nyugati szomszédainkat sem kíméli: májusban az egy évvel korábbihoz képest nyolcszázalékos volt ez a mutató, áprilishoz mérten is 1,1 százalékkal romlott a helyzet. Ez mondjuk még egész baráti a tíz százalék feletti magyar adathoz képest.
Margit Schartzensteller, az osztrák Gazdaságkutató Intézet (ne feledkezzünk meg a lényegesen dallamosabban hangzó eredeti verzióról: Wirtschaftsforschungsinstitut) szakértője sokkal pesszimistábban látja a csomag várható hatásait.
A szakértő azt még pozitívan értékeli, hogy ez már a harmadik olyan segítség az utóbbi időben az államtól, ami főleg az alacsonyabb jövedelmű háztartásoknak jön jól, szerinte azonban több kritizálható elem is került a csomagba.
Elsősorban azt nem érti, miért kapnak újabb lökést a magas jövedelemmel rendelkező háztartások a tovább emelt klímabónusznak köszönhetően. A minden felnőttet megillető klímabónusz legamasabb értéke most 500 euróra rúg, amit Schartzensteller egyszerűen „öntözőkannának” nevez. Ez még akkor is igaz, ha 90 ezer euró éves jövedelem fölött a klímabónusz már adóköteles, és a közepes- és magasabb jövdelemmel rendelkezőknek jelent indokolatlannak tűnő segítséget – mintha csak az itthoni rezsicsökkentés elleni érveket hallanánk.
A szakértő szerint különösen aggályos, hogy a CO2-adó bevezetése még októberben is elmaradhat, ezt „rossz ökológiai jelzésnek” gondolja.
De jó lenne egy ársapka!
Érdekes több érdekképviselet reakciója. Többen ugyanis a magyarországihoz hasonló intézkedéseket láttak volna szívesen az ingyenpénz helyett vagy mellett.
A 28 ezer tagot számláló szakszervezet, a GPA vezetője, Barbara Teiber csalódottan értékelte a csomagot.
Csalódáskeltő, hogy nincsenek közvetlen árcsökkentést elősegítő intézkedések. Sem áfacsökkentés, sem energiaársapka. A csomag egy elszalasztott lehetőség gyors tehercsökkentésre”
– fogalmazott.
A dolgozói kamara (AK) vezetője egyetért Teiberrel. Renate Anderl szerint is hiányolja az ársapkát és az adócsökkentést. Ráadásul szerinte az egyszeri segítség hamar elszáll, így az akut szegénységi gondok az alsó jövedelmi harmadban nem lesznek megoldva. Ehhez szerinte a munkanélküli segély, a szükséghelyzetben nyújtott támogatások és a szociális segély újragondolására lenne szükség.
Vegyesen a fogadtatása a csomagnak a különböző segélyszervezeteknél. A Volkshilfénél azt mondják, „figyelemre méltó” a segítségre fordított összeg, de azt ők is kifogásolják, hogy olyanok is jelentős összeghez jutnak, akiknek erre aligha van szüksége, a szegényebbeknek meg nem sokat segít egy egyszeri kifizetés.
A katolikus Caritasnál viszont örömmel látják a fejleményeket, ahogy a Gazdasági Kamara (Wirtschaftskammer) is elégedetten értékelt. Valószínűleg nem függetlenül attól, hogy az elnök és a főtitkár is ÖVP-párttag.
Aki megnézné, mekkora pénzesőre számíthatna a háztartása Ausztriában, annak a der Standard készített számításokat.
Németországot lehet nem szeretni és imádni, egy azonban biztos: európai és gyakran globális kitekintésben is megkerülhetetlen, ami ott történik. Ha meg nem, akkor simán csak érdekes.
A szeret, nem szeret dilemmáját az országgal kapcsolatban a Rammstein dolgozta fel a legjobban. A „Mein Herz im Flammen, will dich lieben und verdammen” vagyis lángol a szívem, szeretni és átkozni akarlak sor a Deutschland című számukban – na meg a megjelenésekor kisebb felhördülést okozó klipben – olyan tökéletesen foglalja össze, mit érezhet az ember a hazája iránt – nem csak, de főleg akkor, ha német, és az ismert események vannak mögötte a 20. században –, hogy arra talán még Johann Wolfgang Goethe is csettintene és headbangelne egyet.
Ez a rovat időről időre körüljár néhány németországi témát, meg persze a DACH-országok másik két tagját, Ausztriát és Svájcot sem hagyja majd figyelmen kívül. Mármint sicher, hogy nem.
