Az Ukrajna ellen indított háború első száz napja alatt 100 milliárd dollárt kerestek az oroszok fosszilis energiahordozók eladásával.
A BBC szemlézi az Energia- és Tiszta Levegő Kutatási Intézet (Centre For Research on Energy and Clean Air – CREA) elemzését, amely szerint bár visszaesett az ukrajnai háború kezdete óta az Oroszországból szállított gáz és olaj mennyisége, az továbbra is 97 milliárd dollárért értékesített fosszilis energiahordozókat.
A legnagyobb vásárló az EU volt, a 27 tagállam a fogyasztás 61 százalékáért felelős, amely így összesen 59 milliárd dollárral finanszírozta Vlagyimir Putyin Oroszországát.
Jelentős visszaesés tapasztalható azonban az importban az Oroszországra kivetett szankciók miatt. Márciusban tetőztek az orosz bevételek, ekkor több mint egymilliárd dollárt kerestek egy nap alatt a fosszilisek eladásával, azóta ez az összeg csökkent.
Mindenesetre a CREA szerint a háború első száz napjában jóval meghaladták az oroszok bevételei a háborús kiadásokat. A kutatóintézet becslése szerint Oroszországnak naponta 876 millió dollár kiadást jelent Ukrajna megszállása. Persze az államnak ennél jóval több kiadása van.
Kiskapu
Az EU – Szlovákia, Csehország és Magyarország kivételével – jövőre már nem fog orosz olajat vásárolni, ahogy a gázszállítmányokat is alaposan visszavágná. A CREA szerint az EU olajembargója komoly hatással járna.
Figyelmeztettek ugyanakkor, hogy közben India sokszorosára növelte az Oroszországtól vásárolt olaj mennyiségét, ennek jelentős részét pedig finomítás után továbbra is Európában és az Egyesült Államokban adja el. Erre ugyanis nem terjednek ki a szankciók, ami a CREA szerint jelentős kiskapu.
India mellett a jelentés szerint Franciaország, Kína, az Egyesült Arab Emirátusok és Szaúd-Arábia is azok között az országok között van, amelyek nyitottak voltak új piacot adni Oroszországnak.
