Még nem az ukrajnai konfliktus okozza a számottevő élelmiszerár-emelkedést. A K&H szakértője szerint a fő oka elsősorban az energiaárak emelkedése és a fenntarthatósági célkitűzésekkel járó többletköltségek – derült ki a Forbes.hu-hoz eljuttatott közleményből.
Utóbbi főként a gabonakészletek kiesése miatt jelent majd gondot, de a hatása jövőre lesz érzékelhető. A magyar gazdák számára ez új piacokra jó árszinten való belépést jelenthet, ezért már az idei termelés fokozásával felkészülhetnek a globálisan várhatóan kieső termésmennyiség pótlására.
A Világbank áprilisi jelentése idén 22,9 százalékos élelmiszerár-emelkedést jelez előre globálisan. Ilyen mértékű drágulást több mint egy évtizede nem láttunk.
A Világbank arra alapozza a becslést, hogy márciusban 83,9 százalékkal nőttek az élelmiszerárak 2020 azonos hónapjához képest. Utoljára 2006 júniusában volt ezt meghaladó, 96 százalékos emelkedés.
Élelmiszerhiánytól nem kell tartani, idén ugyanis globálisan jelentős tartalékok állnak rendelkezésre, azonban nem feltétlenül ott, ahol valóban szükség lesz rájuk, ezért a szállítási költségek tovább fokozhatják a drágulást” – véli Tresó István, a K&H Agrárfejlesztési főosztály vezetője.
A jövő év viszont már más kérdés. Ha a háborús övezetekben idén ellehetetlenülnek a mezőgazdasági munkák, az a két nagy gabonatermelő ország kiesése miatt világszinten komoly problémát jelenthet.