Egy kényelmes középosztálybeli életre készült Amszterdamban szervezetpszichológusként, de maga sem tudja miért, megszólalt benne a kötelességtudat, amikor felmerült, hogy el kellene adni a családi céget. Hazajött, megküzdött a nagymamájával, és újrahasznosította a finoman szólva is hagyományos cég működését. Hollmann Lilian a Rebusiness podcastban mesélte el az élményeit. Ajánló.
Hollmann Lilian szervezetpszichológusnak készült Amszterdamban, a mesterszak után épp kereste, melyik menő multinál vagy startupnál tud elhelyezkedni, amikor egy tanulós este közepén a nagymamája hívta telefonon: el kell adni a családi céget.
A Zábrák Kútfúró és Környezetvédelmi Kft.-t Zábrák Sándor alapította 1997-ben, halála után felesége, Zábrák Sándorné vette át a cégvezetést, de idős korára már nem tudta maradéktalanul ellátni a feladatokat. Megfelelő örökös híján az eladás mellett döntöttek, voltak érdeklődők, minden készen állt, de amikor Lili meghallotta a hírt, máshogy reagált, mint gondolta volna.
Megmagyarázhatatlanul összeszorult a gyomrom. Nagyon közeli kapcsolatom volt a nagypapámmal, nagymamámmal, ikerházban nőttünk fel, rengeteg időt töltöttünk együtt. A Zábrák az én nagypapám neve, nem szeretném, hogy idegen kézbe kerüljön”
– mondta Lili.
Hetekig kereste a megoldást, de csak egy hónap múlva jutott el odáig, hogy neki kell átvennie a céget. „Azelőtt nem is ismertem nagypapám cégét, azt sem tudtam, mi az, hogy kármentesítés” – vallja be Lili, miért tartotta magát eleinte alkalmatlannak a vezetésre. Végül rájött, vagy ő, vagy senki.
Megjött „Lilike”
Egyedüli fiatal nőként érkezett meg kilenc férfi kolléga mellé a finoman szólva is hagyományos működésű céghez, ahol fokozatosan vette át a nagymamától a gyeplőt, de ez a jól kipróbált kapcsolat is tartogatott meglepetéseket. Az egyezség úgy szólt, hogy a mama fokozatosan háttérbe vonul önként, de már két év eltelt, és még mindig ragaszkodott a pozíciójához.
Ez nem a holland startupkultúra
Sokszor megfordult a fejében, hogy visszamegy, főleg azért, mert annyira elmérgesedett a helyzet a nagymamájával. A két generáció felfogása közti különbségek minden helyzetben kiütköztek „Rengeteg partnerünkkel veszett össze, mindenen spóroltunk. Két fúrógépünk volt, amikor felvetettem, hogy fektessünk újakba: nem.
Emellett nekem a kollégák gondozásáról is más elképzeléseim voltak, ő bejött, és ordibált, én meg nagyon nem ilyen vagyok”
– fejti ki Lili.
„Minden oldalát megkérdőjelezte a tudásának”, de látta, hogy amit a nagymamája csinál, sokat árt az embereknek és a cégnek is. Odáig jutott a helyzet, hogy két hónapig egymáshoz sem szóltak, nem tudtak leülni egy családi ebédre, végül Lili leültette a tulajdonosokat (édesanyját és nagybátyját), és ultimátumot adott nekik: vagy ő vagy a nagymama. Lili mellett döntöttek.
Újrahasznosította a céget
Eleinte tüzet oltott, de átformálta a céges kultúrát, napi brainstormingokkal piszkálta fel a fáradt energiákat, de még így is volt, aki felmondott érdekellentétek miatt. A másik fontos eredmény, amit Lili kitűzött az volt, hogy ne egyetlen partnertől függjön a cég árbevételének nagy része (az árbevétel 85 százaléka a Moltól jön). Mivel a kármentesítés egy kötelező dolog, nagyon nehéz volt piacot szerezni az egyéb szolgáltatásokkal, de Lili szép portfóliót épített a cég már meglévő tudásából.
A podcastben még arról is szó esik, hogy Lili hogyan találta meg magában a vállalkozói vénát, mit szóltak a kollégák a reform ötleteihez, és hogy kibékültek-e a nagymamával. Itt lehet meghallgatni:
