A dolgozó szülők kétharmada küzd kiégéssel – erősítette meg egy új amerikai felmérés. A New York Times a túlhajszoltság jelei mellett a lehetséges megoldásokat is összegyűjtötte.
A jelentés szerint a dolgozó szülők 66%-a tapasztalta magán a szülői kiégés jeleit, amelyek a gyereknevelés velejárójából, a folyamatos készenlétből fakadó fizikai, érzelmi és szellemi kimerültség formájában jelennek meg.
Az Ohio State University kutatói 1285 amerikai dolgozó szülőt vizsgáltak 2021 januárja és áprilisa között. Habár ekkoriban az ország lakosai a koronavírus miatti lezárások következtében nem hagyhatták el az otthonukat, a kutatás eredményei azt mutatják, a szülői kiégés a lezárások után, hosszú távon is velünk marad. Magyarázatuk szerint
a dolgozó szülők nem rendelkeznek elegendő gyakorlati tudással és támogatással ahhoz, hogy leküzdjék a nem csillapodó, szüntelen stresszt, amit a munkahelyen és a családi életben való megfelelési kényszer okoz.
Habár a szülői kiégés nem számít klinikai diagnózisnak, sok pszichológus a kiégés egyik altípusaként ismeri el (a WHO a munkával kapcsolatos tünetegyüttest kiégési szindrómaként tartja nyilván).
Ugyan bármelyik szülő észreveheti magán a kiégés jeleit, a jelentés a dolgozó szülőkre összpontosít, akik a kutatók meglátása szerint különösen ki vannak téve a kimerülés veszélyének. „A szülői kiégés nem fog csak úgy varázsütésre megszűnni, amikor a világjárvány véget ér” – mondta a jelentés egyik szerzője. „A koronavírus-járvány krónikus jellege rengeteg szülő megküzdési tartalékait kimerítette, az újbóli feltöltéshez pedig sok időre és türelemre lesz szükség.”
A szülői kiégés jelei
Dr. Jennifer Yen, a houstoni UTHealth pszichiátere szerint nehéz éles különbséget tenni a mindenki számára ismert stresszes időszakok és a szülői kiégés között, hiszen a ráutaló jelek, azaz a fáradtság, az ingerlékenység, az alvászavar, az étvágy és a hangulat megváltozása, valamint rossz közérzet megegyeznek. A pszichiáter elmondása alapján azonban a szülői kiégésnél a tünetek súlyosabbak, nagyobb hatással vannak a mindennapi emberi működésre. Emellett hozzátette, a szülői kiégésnek vannak specifikus ismérvei is, például ha a szülő dühös lesz vagy neheztel, amikor a gyermekéről kell gondoskodnia és elkezd elszigetelődni tőle fizikailag vagy érzelmileg.
Mit tehetünk ellene?
A jelentés szerint a dolgozó anyák 68%-a állítja, hogy kiégett, szemben a dolgozó apák 42%-ával, így a nők számára különösen fontos lehet, hogy segítséget kérjenek.
Első lépésként hasznos lehet a szülők számára, ha elismerik: a mindennapi kihívások között sok olyan van, amire nincs semmilyen ráhatásuk. A jelentés szerzői úgy fogalmaznak, hogy a megfelelő támogatás nélkül lehetetlen egyszerre a munkahelyen és a szülői szerepben is megfelelni, emiatt fontos, hogy képesek legyünk empátiával és türelemmel fordulni magunk felé.
Az enyhe kiégéssel szembesülő szülők képesek lehetnek megelőzni a súlyosabb kiégést pár azonnali változás segítségével,
ha van rá módjuk, kérjenek meg egy családtagot, barátot vagy szomszédot, hogy vigyázzon a gyerekükre, még ha csak egy rövid szünet erejéig is. A kutatók szerint a meditáció és a mindfulness – azaz tudatos jelenlét – is segíthet
az enyhe kiégéssel küzdőkön, azonban a súlyosabb eseteknél érdemes mentálhigiénés szakemberhez fordulni.