Az éghajlatváltozás mérséklésének egyik eszköze a légköri szén-dioxid megkötése, melynek legismertebb módja a fák telepítése, erdősítés. De nem jó megoldás, ha az országot teleültetjük fákkal – írja a Másfélfok.
A faültetés kormányzati, céges és civil oldalon is az egyik legnépszerűbb megoldási javaslat a klímaváltozás mérséklésére és az alkalmazkodásra, fontos azonban megértenünk, hogy nem minden esetben tudja egyszerre szolgálni ezeket az igényeket, rosszul csinálva pedig még több kibocsátással is járhat, veszélyeztetheti a helyi ökoszisztémákat, miközben vízigényével még az alkalmazkodást is rontja.
Az ország területére elkészült növényzeti térkép jól megmutatja, hogy egyes helyekre egyenesen káros fákat ültetni, mert az erdő képtelen lesz fenntartani magát.
Míg a nyugati országrész, középhegységeink és délnyugati dombságaink alkalmasak klímavédelmi szempontból hatásos lomboserdők telepítésére, addig síksági területeink egyes részein inkább a gyepes területeket kellene előnyben részesíteni. A hazai lehetséges természetes növényzeti adatbázis ismerete mellett kulcsfontosságú, hogy a kevés megmaradt természetes növényzetet megőrizzük és hatékony védelem alá helyezzük.
A fák általi CO2-megkötés reménye számos okból illúzió lehet, alkalmazásában nagyon körültekintően kell eljárnunk, hogy ne ártsunk vele.
A kivonás időtartama
Faültetésnek csak akkor van valódi mérséklő hatása, ha a fákat nem termelik ki vagy legalábbis a kitermelt fát sokáig nem égetik el.
Ilyen értelemben az épület- és bútorfa valamivel hosszabb távú CO2-megkötést biztosít, mint a tűzifa/energiaerdő, amely kitermelése után rögtön visszaengedi a CO2-ot a légkörbe. De mindenféle felhasználásnál hosszabb távú megkötést biztosít a lábon maradó önfenntartó fás élőhely, az erdő.
Nem egyértelmű
Tévhit továbbá, hogy az éghajlatváltozás mérséklése és az alkalmazkodás minden esetben kéz a kézben jár. Ha nincs elég csapadék, és nagy a hőség, akkor a fák árnyéka tényleg üdítő és segíti az alkalmazkodást. Fennmaradásuk támogatása öntözéssel viszont elvonja a vizet máshonnan, ezzel rontva máshol az alkalmazkodást.
A víz biztosításának energiaigénye pedig azzal összemérhető mértékű CO2-kibocsátással járhat, amennyit az adott helyen a fák meg tudnak kötni. Sajnos az alkalmazkodás, különösen városi környezetben gyakran a hatásmérséklés rovására valósulhat csak meg.
A faültetés nem csodaszer
Úgy tekinteni a faültetésre, mint az éghajlatváltozás mérséklésére szolgáló csodaszer, jelentősen leegyszerűsítő. A helyszín, az ültetéshez használt fajok mind-mind alapvetően meghatározzák a várható CO2-elnyelést és az sem mindegy, hogy pusztán fákat ültetünk ültetvényt létrehozva, vagy erdei ökoszisztéma létrehozása a cél annak számos ökoszisztéma-szolgáltatásával együtt.
Az ültetvény létrehozása sokszor kezdeti szén-dioxid felszabadulással jár.
Az erdészeti telepítések előkészítésének egyrészt gyakran energiaigénye van, amely jellemzően szén-dioxidot is felszabadít, például a bevont járművek üzemanyag-felhasználása okán. Másrészt az erdészeti előkészítés során felszabadul a talajban már megkötött CO2 egy része.
Legyen gyep mindenhol?
A helyzet nem ilyen egyértelmű. A gyepek kiváló talajbéli elnyelő képessége csak ott érvényesül, ahol a lehetséges természetes növényzet körébe tartoznak, azaz mint ökoszisztéma, tartósan önfenntartásra képesek.
Magyarország vegetáció-térképe Forrás: Másfélfok
Okosan ültess, Magyarország, és törekedj a megőrzésre
A növényzet általi hatásmérséklés hatékonyságának biztosítása megkívánja a lehetséges természetes vegetáció ismeretét és az ennek birtokában való tervezést. A társadalom ismeretei alakítják az elvárásait, ami kihat az intézményes lépésekre is, de ennél közvetlenebb módon, az aktív civil akciókban is tükröződik.
A legfontosabb továbbra is a természetesen növényzet megőrzése.
Az elemzés szerint a fa- és erdőültetés esetén rendkívül körültekintően kell eljárni, figyelembe véve a leendő vegetáció túlélési esélyeit, vízigényét, a meglévő természetes ökoszisztémákhoz való illeszkedését, és a társadalmi igényeket. Tudatában kell lenni annak is, hogy a faültetés nem minden esetben szolgál egyszerre mérséklési és alkalmazkodási célokat, döntés előtt ezeket a szempontokat is mérlegelnünk kell.
A Másfélfok cikke itt érhető el.
Fotó: Unsplash
