Négymillió forint helyett ma már tizenhat millió forint is lehet egy brit egyetem éves tandíja. A brexit előtt közel százötvenezer EU-s és 2500 magyar diáknak volt elérhető közelségben egy neves brit egyetem diplomája, de amióta ők is „tengerentúli” státuszba kerültek, fényévekkel messzebb került a külföldi oktatás lehetősége. Magyar diákok is tesznek azért, hogy ez ne így legyen, az Európai Parlament hamarosan szavaz a tervükről.
Európai uniós petíciót indított a külföldön tanuló magyar diákokat tömörítő Hungarian Youth Association és lengyel partnere, a Federation of Polish Student Societies in the UK annak érdekében, hogy a brexit után drasztikusan megemelkedő brit egyetemi tandíjak ne jelenthessenek akadályt az Európai Unióban élő fiataloknak. Egy olyan EU-s program létrehozásával tervezik mindezt elérni, ami fedezné az egyetemi tandíjakat, megélhetési költségeket, valamint az Erasmus+ helyébe léphetne az Egyesült Királyságban, miután az ország 2020. december 31-én az uniós oktatási programból is kilépett.
4 millió helyett 16 millió
A brexit előtt, az EU tiltotta az állampolgárság alapján történő diszkriminációt, ezért „hazai” tandíjstátusszal minősítette az EU-s diákokat. Rájuk is a 9250 fontos (kb. 4 millió forintos) tandíj vonatkozott, de miután Nagy-Britannia kilépett az EU-ból, a tilalom feloldódott, és
az újonnan „tengerentúli” státusszal minősített EU-s diákoknak egyetemtől függően évente akár 37 ezer fontos (kb. 16,5 millió forintos) tandíjat is fizetniük kellhet.
A Hungarian Youth Association gyűjtése szerint az EU-s diákok még egy sor korábbi kedvezménytől esnek el, ezek:
- kedvező diákhitel-konstrukció a brit kormány által, ami a Brexit előtt fedezte a tandíj teljes egészét
- brit egészségügyi szolgáltatások igénybevétele, éves szinten 470 font (200 ezer forint)
- diákvízum (350 font, kb. 150 ezer forint)
Megtört a tíz éve tartó emelkedés a jelentkezésekben
Az Egyesült Királyság központi felsőoktatási platformja, a UCAS adatai szerint 2020 és 2021 között a brit felsőoktatásba jelentkező EU-s diákok száma 21195-tel esett, míg a felsőoktatási tanulásra ajánlatot kapott EU-s diákok száma több, mint 50 százalékkal csökkent. Fontos azonban megjegyezni, hogy mint a magyarok esetében is, az ajánlatot elfogadó és tanulmányaikat ténylegesen megkezdő diákok száma ennél jelentősen kevesebb. Összességében megfigyelhető, hogy a kelet-európai országok diákjai között a legnagyobb a visszaesés az Egyesült Királyságban folytatott felsőoktatási tanulmányok megkezdését illetően.
Közülük is kiemelkedő Magyarország. Az Egyesült Királyságba jelentkező magyar diákok száma 2011 és 2020 között töretlenül növekedett, összesen 268 százalékkal. Azonban a brexit óta folyamatos visszaesés tapasztalható. A UCAS felmérése szerint
2020-ban 1100 magyar diák jelentkezett az Egyesült Királyság valamely felsőoktatási intézményébe; közülük 705-en voltak sikeresek. 2021-re a magyar jelentkezők száma 450-re esett, míg a felvett jelentkezők száma 190-re csökkent.
A SaveEUStudents kampány petíciónak indult, amit a két szervezet közösen nyújtott be a Európai Parlament petíciós bizottságának. Október 25-ei ülésén összpárti támogatottsággal elfogadta a határozati javaslatot 30 támogató, 0 ellenző és 2 tartózkodó szavazattal, így a javaslatról az Európai Parlament is szavazni fog plenáris ülésén, várhatóan júniusban. „Alapvetően aláírásokat lenne szükséges gyűjteni hogy egy petíció a bizottság elé kerüljön, azonban mi támogatókra találtunk az EPP és a szocialisták képviselői között, akik előrehozták az agendán a petíciót, a probléma fontossága miatt” – mondta Karagich Bálint, a HYA társalapítója a folyamatról. Ha elfogadják, egy átfogó EU–Egyesült Királyság hallgatói mobilitási program születik, ami fedezné az EU-s diákok tandíját és megélhetési költségeit, hozzájárulna a vízum- és utazási költségeihez, valamint a bevándorlási egészségügyi pótlékhoz, és ebben a törekvésben két magyar fiatal kulcsszerepet vállalt.
Pirityi Soma és Karagich Bálint, a HYA alapítói. Mindketten tudják, milyen nehézségekkel jár, amikor fiatalon külföldre kerülsz. Fotó: HYA
Tudják, milyen érzés
A Hungarian Youth Association alapítása mögött Karagich Bálint és Pirityi Soma állnak, akik saját bőrükön tapasztalták a külföldön szerencsét próbáló diákok minden nehézségét. Két éve, egyetem mellett vállalták magukra, hogy összefogják a külföldi magyar egyetemista diaszpórát,
mára 11 országban hétezer főt számlál a HYA-tagság, ezzel a legnagyobb magyar diákszervezet az övék.
Azért hozták létre, hogy leszámoljanak az elérhetetlenség mítoszával, ami a külföldi továbbtanulást övezi, de azóta csak egyre több a feladat.
„A külföldön tanulással kapcsolatban van egy erős tévhit: az a diák, aki éveket szánt az életéből arra, hogy elvégezzen egy jó külföldi egyetemet, majd kapcsolatokat épített, megismerte a kinti munkaerőpiacot, tapasztalatot gyűjtött, annak nem azért nehéz meglépni a hazaköltözést, mert idegen lett, hanem mert nem tudja, mire jön haza” – mondja Soma. A HYA ezeket az információkat gyűjti és szállítja mindkét oldalra (diákok és cégek), és nemcsak évente néhány konferenciával és workshoppal aktív, hanem egész évben egyben tartja a közösségét partneregyetemein kialakított hubokban. Ezekből egy igen impozáns lista áll össze: 10 ország 50+ egyetemén jelen van az összesen 250 fős HYA-csapat, köztük van a King’s College London, a London School of Economics, Cambridge, Oxford, a St. Andrews, a UCL, az ESMT Berlin, a Trinity College Dublin és még egy tucat patinás intézmény.
Nyári fesztiválra készülnek
Nyári fesztiváljukon, az Outlanden egyszerre van állásbörze, közösségépítés, koncertek és előadások, év közben mentorprogramot és workshopokat szerveznek, ahol a külföldre jelentkezés és tanulás konkrétumairól tartanak előadásokat. A nonprofit üzleti lábát privát megrendelésre készített kutatások adják, ezt olyan cégeknek készítik, akik többet szeretnének tudni a külföldön tanuló magyarok egzotikus közösségéről, hiszen hétezer fősre duzzadt tagságukkal egyedülálló lefedettségük van ezen a területen.
Működésük második évében 48 millió forint jött össze partneri együttműködésekből és kutatásokból, az összeget teljes egészében a szervezet eseményeibe, oktatási és közösségszervezési projektjeibe forgatják vissza.
„Mi tényleg ismerjük a diákjainkat – győzköd Bálint és Soma, akik ma is a tanulmányaik mellett foglalkoznak a HYA-val, pro bono. – Mielőtt kijöttem tanulni, fogalmam sem volt arról, hogy ennyire elveszettnek tudod érezni magad fiatalon, külföldön. Egy ilyen közösség védőhálót nyújt, mert azt látni kell, hogy onnantól kezdve, hogy te elhagyod Magyarországot mint diák, senkit nem érdekelsz. A magyar kormánynak sosem volt statisztikája arról, mennyi magyar diák tanul külföldön, ezt a dokumentációt mi kezdetektől vezetjük, mert fontos, hogy tudjon az anyaország ezekről a diákokról és viszont” – mondja Bálint a küldetésükről.
Annak ellenére, hogy milyen nagy számú magyar diák tanul külföldön, még mindig nincs külön érdekképviselete ennek az egyre kevésbé mellőzhető csoportnak, mint mondjuk Magyarországon a HÖOK. Ezt a feladatot is a HYA vállalná magára,
de javuló tendenciát látnak állami és privát szektor oldaláról is, mára többen vannak, akik a HYA-val együttműködve támogatják a külföldön tanuló magyarokat. „Rengeteget számít, hogy van egy hiteles szervezet, ami rendelkezik a megfelelő tudással és eszközökkel, hogy felszólaljon vitás kérdésekben a magyar diákok jogaiért és érdekeiért.” Erre a tevékenységre a jövőben még nagyobb hangsúlyt fektetnének, és remélik, hogy az EU-s petíció csak az első a nagy vállalások közül.
Kapcsolódó:
