Szabadság, intimitás

Most akkor a koronavírus. Addig sem kell klímaszorongani és a populizmus terjedése, a menekültek áradata miatt aggódni. (Rád nem vonatkozó szorongás igény szerint kihúzható.) A vírus előnye, hogy közelebb van, […]

Bővebben

Nem csak úgy tehetsz az országért, hogy az első géppel hazarepülsz – a Future Hungary megmutatja, hogyan

A Future Hungary nonprofit szervezet hosszú távú stratégiát épít arra, hogy hogyan lehet a külföldön tanuló és élő magyar tehetségeket becsatornázni a magyar munkaerőpiacra. Elképzelésük szerint nagyon sokféleképpen, és ma már haza sem kell jönni hozzá feltétlenül. Diákszervezetként indult, de ma már egy nonprofit stabil éves büdzsével, partnerekkel, termékekkel. A diáklelkesedés azonban megmaradt. 

Gaál Rebekában és Priám Márkban sok közös van: mindketten a Milestone Intézetbe, majd a Cambridge-i Egyetemre jártak, mindketten válogathattak a friss elit diplomásokra vadászó cégek állásajánlatai közül, és mindketten úgy döntöttek, hogy a kint szerzett tapasztalattal végül nemcsak maguknak fognak lehetőségeket teremteni, hanem arra is, hogy Magyarország végre felzárkózzon a 21. század éllovasai közé. Lehet, hogy ezután úgy tűnik, a Future Hungary-t a fiatalkori idealizmus szülte, de már rég nem az működteti. Diákszervezetként indultak, tavaly nonprofit szervezet lettek biztos éves büdzsével, Rebekára és Márkra pedig azok a vezérigazgatók szánnak időt egy kávézás erejéig, akiket pár éve még hideghívásokkal kellett meggyőzniük.

A Future Hungary úgy indult, mint bármelyik nagyot álmodó egyetemi diákszervezet, annyi különbséggel, hogy ezt Cambridge-ben tanuló magyar diákok indították Price Márton, az akkori Cambridge-i Egyetemi Magyar Diákközösség elnökének vezetésével. A központi eleme egy évente megrendezett konferencia volt, ami a külföldön tanuló és dolgozó magyar fiatalokat kívánta összekötni magyar cégekkel és szervezetekkel, hogy itthoni szerepvállalásra ösztönözze őket. Eleinte az évente megújuló vezetőség feladatköre kimerült az aktuális konferencia megszervezésében, aztán jött az új év új elnökséggel és új konferenciával, és így tovább, míg végül rájöttek, hogy így csak ugyanazokat a köröket futják. Rebeka 2019-ben, másodévesként lett elnök, őt követte Márk 2020-ban, és ezek az évek hozták meg a fordulatot, ami után

már nem diákkonferenciában gondolkodtak, hanem felnőtt szervezetben, ami egész évben aktivizálni tudja minél szélesebb körben a külföldi magyarok diaszpóráját.

A cél Magyarországot a humántőke-csökkenés humántőke-növekedéssé alakításának mintaországává tenni. Az elmúlt években az „agyelszívás” kérdése közéleti viták és állami kezdeményezések középpontjában állt. Míg a kivándorló fiatalokról és az őket motiváló kérdésekről sok szó esett, a diaszpóra, mint erőforrás potenciális haszna és megszervezése nem kapott kellő figyelmet a Future Hungary szerint. Ezért magukra vállalták a feladatot, hogy végiggondolják, miként lehet a külföldön tanuló és dolgozó magyar tehetségeket visszahozni a magyar munkaerőpiacra, és hogyan lehet egy olyan közösséget létrehozni, amely visszaad a társadalomnak a külföldön szerzett tudás által.

Rebeka tavaly végzett land economy szakon (a jog és a közgazdaságtan házasítása), Márk idén humán-, társadalmi és politikatudomány szakon, mindketten Cambridge-ben.
Fotó: Sebestyén László

A közös pont: Milestone

„Egy kinti egyetemen alap, hogy a komfortzónádon kívül éled a mindennapjaidat” – kezdi Rebeka. „Minden órán más hátterű, más gondolkodású emberek ülnek melletted, akikkel egy alapvetően más oktatási rendszerben működsz együtt, mint itthon. És ez teljesen beszippant.” Pedig Rebeka sem mindig Cambridge-be készült, szemben a későbbi diáktársaival, akik közül sokakat már óvoda óta erre treníroztak. Bár tizenegy évig táncolt, sose volt kérdés, hogy ha egyszer választani kell a sport és a tanulás között az utóbbi kerül ki nyertesként.

„Ha valamire a szüleim soha nem sajnálták a pénzt, az az, hogy engem és a négy testvéremet megfelelően taníttassanak”

– mondja, így végül elengedte a táncot, és felvételt nyert a Milestone Intézetbe. Élvezte, hogy ott elköteleződés nélkül próbálhatja ki magát különböző tudományágakban, ami közelebb vitte ahhoz, hogy olyan szakot válasszon, ami tényleg közel áll a szívéhez. De az, hogy bekerüljön Cambridge-be még akkor is egy álomnak tűnt. Végül az egyik Milestone-alapító, Greskovits György buzdítására adta be a jelentkezését, tavaly pedig lediplomázott land economy szakon, ami épp két tudományterület, a jog és a közgazdaságtan házasítása. 

Márk kicsit hamarabb, már gimnázium elején külföldre pályázott. A szlovák-magyar-ukrán határ közelében lévő felvidéki Királyhelmecen élt 14 éves koráig, onnan a miskolci jezsuita gimnáziumba, majd egy wisconsini középiskolába került egy évre – itt lett biztos, hogy az egyetemre is külföldre készül. A gimnáziumi évei után egy teljes évet fordított a cambridge-i Humán, Társadalmi és Politikai Tudományok szakra való felvételi felkészülésre. Egy éjszakába nyúló könyvtárazáskor ismerte meg Rebekát, hogy aztán Cambridge-ben újra találkozzanak.

„A Future Hungary az egyik legizgalmasabb munkaerőpiaci trend élén jár” – mondja róluk Léderer Dániel, a Milestone Intézet egyik alapítója, aki az első konferencián maga is részt vett előadóként. Az intézet ma is segíti a Future Hungary operatív működését: „a Milestone arra garancia, hogy az FH sikere ne operatív vagy pénzügyi gyermekbetegségeken múljon” – mondja Dániel. „Operatív oldalról a Milestone Intézet szolgáltató egységére, pénzügyi, jogi és HR és PR kérdésekben ugyanúgy építhet az FH fiatal csapata, mint ahogy az oktatási vagy a tanácsadói részleg is. Emellett a két szervezeti egység és az FH közötti szinergiák, a közös stratégiai tervezések, eszmecserék és az Intézet céges kapcsolathálója és reputációja segíti az FH működését. A vizió ugyanis közös.”

Egészséges patriotizmusra építenek

„Rebivel közös volt bennünk az, hogy az egyetem után ne csak éljük a kis privát életünket, és élvezzük az egzisztenciánkat, hanem legyen nyoma a munkánknak” – mondja Márk. Pedig az egzisztencia megteremtése nagyságrendekkel könnyebb és gyorsabb egy cambridge-i diplomával: a helyi cégek az első évtől kezdve monitorozzák a tehetségeket, és gyakornoki állást ajánlanak nekik. Aki ott ügyes, azt frissen, diploma után várja a teljes munkaidő.

„Észre sem veszed és első éved végére megvan a munkád egyetem utánra. Ebből a kényelemből nehéz kibillenteni az embereket.”

A megújult Future Hungary-t egy olyan „egészséges patriotizmusra” építették, hogy mégis legyen miért kibillenni a kényelemből, és hogy a külföldön tanuló vagy ott élő magyarokkal ne a feladást vagy az árulást azonosítsák, hanem egy lehetséges utat az ország versenyképességének növelésére.

A Future Hungary tulajdonképpen matchmakerként, tudáskikötőként működik a partnercégek és a szervezet közössége között. Megmaradt az évi egy konferencia, de a hangsúly átkerült az egész éves kapcsolattartásra meetupokkal és fogadásokkal, ezeken keresztül a későbbi személyes kapcsolattartást ösztönzik a felek között. Amíg a szervezeti, hosszú távú feladatokat Márk és Rebeka viszik, megtartották a megújuló tisztségeket is. Évente új elnököt választanak, hogy aktivizálódjon a diákközönség, de a tisztségeket megpróbálják szeniorosítani, hogy megérje hosszú ideig velük maradni, még akkor is, ha ez csak szakmai elismeréssel jár.

A Future Hungary-ben egyelőre mindenki fizetés nélkül, önként dolgozik. 

Az egész éves működési költségüket partnercégek hozzájárulásai fedezik. A cégek három különböző árú támogatási csomagból választhatnak, ezekben az ártól függően kapnak szolgáltatásokat: céges „rapid randi”, ahol öt percre szemtől szemben leülhetnek a fiatalokkal, önéletrajzokat kaphatnak a Future Hungary-től, interaktív vagy nem interaktív előadást tarthatnak a konferenciákon és küldhetnek panelistákat a beszélgetésekbe. Idén vezették be a tagsági támogatást, aminek a tartalma még formálódik, ezt szeretnék teljesen a partnerek igényeire szabni. 2021-ben már 18 cég támogatta a Future Hungaryt.

Az évek során az olyan multikon kívül, mint az Ernst & Young, a Citi, a Black Rock, a Deloitte, a KPMG jó néhány magyar cég is csatlakozott a kezdeményezéshez, például az Oriens, a Solvo Biotechnology, a Turbine és a Brokerchooser, olyan óriások mellett, mint a Graphisoft vagy a Richter. Az eklektikus társaságot aztán tovább bővítette a Magyar Nemzeti Bank és az Amerikai Kereskedelmi Kamara is. A támogatásokat nem csak a szervezeti működésre költik, hanem arra is, hogy a konferencián részt vevő diákoknak ne kelljen a teljes részvételi díjat kifizetni.

Megtartották a megújuló tisztségeket is: a szervezet elnöke 2021-ben Panyi Róbert volt, őt 2022-re Lantos Lili váltja.
Fotó: Sebestyén László

Nem akarnak senkit hazahozni

Nyitottak a határokon is, már nem csak angol, hanem bármilyen európai egyetemről várják a diákokat, 2018-tól 2021-re 80-ról 179-re ugrott a  diáklétszám, a teljes létszám pedig már 279 volt idén. Az elmúlt években a résztvevők 53 százaléka végezte tanulmányait a világ top tíz egyetemén a QS University World Ranking alapján. A tavalyi konferencián előadást tartott többek között Karácsony Gergely, Budapest őpolgármestere, Orbán Balázs, a Miniszterelnökség miniszterhelyettese és parlamenti és stratégiai államtitkára, Pogátsa Zoltán közgazdász, Kádár Tamás, a Sziget Zrt. vezetője és Tamás David Barrett, a Trinity College Oxford kutatója is. A konferencia és a kapcsolattartás formális keretei mellett persze az informális kapcsolatok elősegítése is cél (és a leszámolás a networking mostoha megítélésével.) „Ha valakinek bármikor eszébe jut egy projekt, amire embereket keres, legyen elég azt mondani a telefonban, hogy „a Future Hungary-ben találkoztunk” – magyarázza Rebeka.

Mindezek ellenére nem akarnak senkit szó szerint hazahozni. Rebeka maga is Londonban dolgozik, és egy ideig komoly konfliktusokat okozott neki, hogy hogyan állhat így egy olyan szervezetnek az élére, ami az itthoni munkaerőpiacra csatornázná vissza a humán tőkét. „Ma már nem csak úgy lehet tenni az országért, hogy a diplomád kézhez vétele után hazajössz az első fapados géppel” – mondja.

Az előző generáció számára a határ fizikai és szellemi határ is volt, ezért a globalizáció igazi természetét csak alig tapasztalhatták.

A határfelfogásból pedig sok más is ered, például, hogy kimenni menekülés, utána hazajönni pedig bukás. Rebeka és Márk generációjának a határ azonban már csak egy kicsit hosszabb sorbanállás a repülőtéren, de általánosan is többeknek lett elérhető a külföldi tanulás vagy élet.

A Future Hungary belső felmérései szerint az egyetemisták 64 százaléka már diploma után hazajönne egy jó álláslehetőségre, (ami nem csak a jó fizetést foglalja magában), 92 százalék pedig külföldről is szeretne aktívan részt venni hazai projektekben. Rebeka és Márk szerint az ilyen statisztikák mellett az egyirányúnak vélt humántőke-áramlás már szinte csak mítosz, és a megfelelő keretek megteremtésével Magyarország akár az alakuló globális körforgás nyertesévé is válhat.

Borítókép: Gaál Rebeka és Priám Márk, a Future Hungary vezetői. Fotó: Sebestyén László

Oszd meg!