Miközben brutális, 80 százalékot meghaladó mértékben nőtt januárban éves szinten a lakáshitel-kihelyezés, a money.hu szakértői aggasztó jelekre figyelmeztetnek. A piaci lakáshitelek folyósítása 11 havi mélypontra jutott, s ezen kölcsönök átlagkamatának januári emelkedése 2012 óta nem látott mértékű volt. A piaci lakáshitelek a következő hónapokban kiárazódhatnak a piacról, kérdéses, hogy a folyósításokban már 36 százalékos súlyt képviselő támogatott konstrukciók meddig tudják tartani a piacot.
Folytatódik a támogatott lakáshitelek térfoglalása a piacon, ami érthető, mivel a piaci hitelkamatok az infláció és a forintgyengülés elleni küzdelem miatti jegybanki szigorítások miatt felfelé tartanak. Márpedig a támogatott lakáshitelek éppen az állami szerepvállalás miatt alacsony – maximum 3 százalékos – kamattal ketyegnek. Vagyis jóval olcsóbbak a piaci alapúaknál.
Hitelcsúcs aggasztó jelekkel
A money.hu hivatalos jegybanki adatokon alapuló összefoglalója szerint 2022 első hónapjában több mint 108 milliárd forint értékű új lakáshitelre kötöttek szerződést a magyarországi bankok, ami brutális, 84 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest. A folyósított hitelösszeg 35 százalékkal magasabb a 2020. januári, még a pandémia előtti felfutást mutató adathoz képest is.
Ugyanakkor a számok mögé ásva már sokkal riasztóbb képet látunk.
A hitelkamatok drágulása miatt 11 havi mélypontra, 68,8 milliárd forintra zuhant a piaci alapú lakáshitelek folyósítása.
Az államilag támogatott lakáshitelek 38,9 milliárd forintos összege ugyanakkor több mint hatszorosa az egy évvel ezelőtti 6,16 milliárd forintnak.
Mindezt azt is jelenti, hogy az állami (jegybanki) támogatású lakáshitelek piaci részesedése 2022. januárjában 36 százalékot tett ki. Egy évvel ezelőtt a támogatott hitelek részaránya alig haladta meg a 10 százalékot.
Elfordulnak a piaci hitelektől
A fenti adatokban a problémát az jelenti, hogy egyértelművé vált, hogy a folyamatos jegybanki és az azt követő banki kamatemelések miatt a támogatásra nem jogosult ügyfelek elfordultak a piaci lakáshitelektől. Miután a támogatások a lakosság csak szűkebb körének elérhetőek – a CSOK esetében demográfiai, az NHP Zöld Hitel esetében pedig az ingatlankínálati okok miatt –, a folytatódó kamatemelések a piaci lakáshitelezés további drasztikus csökkenését okozhatják a következő hónapokban – jelzik a money.hu szakértői.
Mindez a makrogazdasági folyamatok miatt ma lényegében elkerülhetetlennek látszik. A magas infláció és a pénzromlás további erősödését jelző várakozások – Virág Barnabás MNB alelnök februárra 8,5 százalékot közelítő inflációs adat megjelenését valószínűsítette – és az orosz-ukrán háborús bizonytalanságok miatt rekordgyengére gyengülő forint miatt az MNB március 3-i döntésével 75 bázisponttal, 5,35 százalékra emelte az egyhetes betéti tenderének kamatát. Ilyen mértékű emelésre utoljára 2008. májusában volt példa.
A bankok számára nincs más út, mint a kamatemelés lekövetése.
Utoljára 2012-ben ugrott ekkorát az átlagkamat
A jegybank kimutatásai szerint a lakáscélú hitelek teljes hazai piacán az átlagkamat az idei év első hónapjában 4,43 százalék volt, ami egy hónap alatt 1 bázispontos emelést jelent. Ezzel kapcsolatban a money.hu szakértői korábban arra figyelmeztettek, hogy a piaci kamatok emelkedésének köszönhetően az MNB átlagkamatait a támogatott konstrukciók egyre jobban torzítják. A jegybank erre reagálva a januári adatokban először jelenítette meg piaci hitelek kamatváltozását is kamatciklusokra bontva.
Ez alapján a piaci kamatozású hitelek átlagkamata egyetlen hónap alatt 29 bázisponttal, 4,73 százalékra nőtt. Ilyen mértékű átlagkamat drágulásra egyetlen hónap alatt utoljára 2012. februárjában volt példa.
A fentiek miatt a piaci hitelek egyre inkább kiárazódnak a piacról, egyre kevesebben akarják és – a hitelfék szabályok miatt – tudják majd felvenni őket. A nagy kérdés, hogy a támogatott konstrukciók meddig tudják még megtartani a folyósítást. E tekintetben a money.hu szakértői szerint figyelmeztető lehet, hogy a lakáshitel-folyósítás immár negyedéve nem tud kitörni a 108-112 milliárd forintos sávból. A következő hónapokban a támogatott konstrukciók akár a folyósítás 50 százalékát is elérhetik – vélhetően csökkenő kihelyezési volumen mellett.
