A projektet finanszírozó orosz bank a legdurvább nyugati szankciókat kapta, a magyar politika egyelőre nem hátrált ki a beruházásból, legalábbis Budapesten. Brüsszelben igen.
A paksi atomerőmű bővítésének megvalósíthatósági tanulmányát már 2007-ben megkezdte kidolgozni az állami MVM Csoport. A projekt legfontosabb mérföldköve azonban az volt, amikor 2014 januárjában a magyar és az orosz fél kormányközi szerződést írt alá az új blokk, Paks 2 megépítéséről – az eseményen jelen volt Vlagyimir Putyin orosz elnök és Orbán Viktor kormányfő is.
Paks 2 nem végleges látványterve. Fotó: MVM
A szerződést a fejlesztési tárca akkori vezetője, Németh Lászlóné a Roszatom-vezérrel írta alá.
Ekkor lett egyértelmű, hogy Magyarország egy fontos stratégiai területen fonódik össze Moszkvával.
Paks 2 kapcsán ugyanis nemcsak a kivitelezésében vesznek részt az oroszok, hanem annak finanszírozásában is. 2014 februárjában a beruházást megalapozó törvényeket elfogadja a parlament, majd Magyarország megkötötte a hitelszerződést is az oroszokkal: ez egy legfeljebb 10 milliárd eurós hitelkeretről szólt. A pontos feltételek nem ismertek, hiszen a kormány a szerződést titkosította, az orosz hitelt – a projekt csúszása ellenére – Magyarország már elkezdte törleszteni.
A projekt összköltsége 12,5 milliárd euró lehet, vagyis annak finanszírozása nagyban kitett az oroszoknak. A Pénzügyminisztérium tavaly év végén sikerrel tárgyalta újra a hitelkondíciókat a projekt csúszása miatt, így a tőketartozást majd csak 2031-től kezdi meg törleszteni a magyar fél. Elvileg akkor már működni fog az új blokk. A kormány azt is sikerként könyvelhette el, hogy a projekt zöld jelzést kapott végül az EU-tól is, függetlenül a hangsúlyos orosz részvételtől.
Putyin házi bankja a beruházás mögött
Az orosz fél részéről a hitelt a Vnyesekonombank biztosítja a paksi beruházáshoz. A pénzintézet számos, az orosz politika számára fontos és látványos beruházást hitelezett korábban is – így például a költségoldalon alaposan elszálló szocsi téli olimpiát –, és már 2014 óta szankciók alatt áll, amióta Oroszország annektálta a Krímet.
Hogy a bank nincs túl jó bőrben, azt jelzi, hogy csak tavaly 6 milliárd dollárral kellett feltőkésíteni költségvetési forrásból. A mostani szankciók azonban sokkal komolyabban érintik a pénzintézetet, egyike azoknak, amelyeket kizártak a nemzetközi elszámolási rendszerből (SWIFT). A Bloomberg információi szerint
a Vnyesekonombank 20 milliárd dolláros mentőcsomagra szorul.
Nem kérdés, meg fogják menteni, már csak azért is, mert Putyin geopolitikai szinten is fontos projektjeit finanszírozta (és Paks 2-n keresztül finanszírozza most is). A helyzet így sem megnyugtató.
Még akkor sem, ha a Roszatom a paksi bővítés kapcsán elég magabiztosan nyilatkozott a héten: az orosz fél szerint minden a tervek szerint halad, az új blokkok 2030-ra akár munkába is állhatnak.
Mit mond a magyar kormány?
Szijjártó Péter külügyminiszter elég egyértelműen állást foglalt szerdán Paks 2 ügyében: „Ha nem épül atomerőmű Magyarországon, akkor nem lehet fenntartani a rezsicsökkentés eredményeit, akkor brutális energiaáremelkedés következik” – mondta annak kapcsán, hogy az ellenzék a paksi beruházás engedélyezési eljárásának felfüggesztését követeli.
Ezen a ponton jön be a politikai kommunikáció. A kormánypártok narratívája az, hogy azt mondják, az ellenzék a gázszállítások és a paksi bővítés leállítását követeli, ami szerintük felelőtlenség.
A gáz és az atomenergia témáját a kormánypártok tehát együtt kezelik, miközben az ellenzék csak Paks 2 kapcsán fogalmazott meg követeléseket, ott is egyelőre annyit, hogy függesszék fel az engedélyezési eljárást.
Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt korábban – még a háború előtt – azt mondta, nem ellenzi az atomenergiát, de Paks 2 szerződéseit átvizsgálnák, azok tartalmát egyelőre a titkosítás miatt nem ismerik, és csak ezután döntenének a beruházás sorsáról.
Az erőmű-beruházási központ elkészült épülete Pakson.
Mit mond az EU?
Tegnap az Európai Parlament (EP) tárgyalt egy újabb szankciós csomagot és el is fogadta azt, de ez inkább egy fontos politikai kiállásnak tekinthető egyelőre. A csomagot a magyar kormánypárti szövetség, a Fidesz-KDNP EP-delegációja is megszavazta. Ennek része már, hogy az EU szankciókkal sújtaná a Roszatomot, ami ellehetetlenítené a paksi orosz bővítést is. Egyelőre több fordulón kellene átmennie ennek a csomagnak ahhoz, hogy a Roszatomot valóban kiebrudalják az EU-ból, többek között a Bizottságnak és a Tanácsnak is rá kellene bólintania.
Az orosz szankciókat illetően Magyarország korábban azt mondta, azokkal nem ért egyet, mert nem célravezetőek. Ez azonban inkább volt gesztus Moszkva irányába, mint reálpolitikai éleslátás (a háború kirobbanása miatt mondhatjuk: a korábbi szankciók valóban nem érték el céljukat). Orbán Viktor kormányfő 2010-es beiktatása óta évente találkozott Vlagyimir Putyinnal, Moszkva egyik legfontosabb EU-n belüli partnere Budapest volt.
A magyar kormányfő a háború kirobbanása után azt mondta, a legfontosabb most az európai egység: a harcok kezdete óta kirótt, immár valóban súlyos gazdasági szankciókat Magyarország mind megszavazta. A különutasság nem múlt el, de Magyarország a fontos döntésekben mindig követte az EU-t. A legnagyobb kérdés, hogy így tesz-e majd akkor is, ha a szankciók elérik a Roszatomot.
Egyelőre úgy tűnik, hogy a magyar külügy nem éget fel minden hidat, ami Moszkvába vezet, az oroszok elleni szankciókat pedig az egységes, uniós felállással könnyebben tudja eladni keleten.
A régió legtöbb országa aktívan részt vesz az EU Moszkva elleni lépésinek alakításában, ez az oroszokkal szemben hagyományosan bizalmatlan lengyelek és románok részéről nem meglepetés. A háború kirobbanása óta az eddig Putyinnal jó kapcsolatot ápoló Milos Zeman cseh elnök is elfordult a Kremltől, Szlovákia pedig része azoknak a keleti tagállamoknak, amelyek harci repülőket is felajánlottak az ukránoknak.
A német fordulat döntő lehet
Az oroszokkal vállalt egykori partnerség a háború egyre véresebb csatáival, a civil lakosság ellen elkövetett támadások számának növekedésével egyre inkább vállalhatatlan az európai politikusok és cégek számára. A szankciós politikában nagy fordulatot jelentett, hogy a németek hozták meg az első, igazán fájdalmas döntést: gyakorlatilag leállították a Moszkva számára legfontosabb európai energetikai projektet, az Északi Áramlat 2 mögötti cég csődbe is ment.
A németek feladták az eddigi, évtizedes védelmi politikájukat: fegyvereket küldtek egy háborús zónába és 100 milliárd eurós alapot hoztak létre a katonai fejlesztések fedezésére. A semlegességre törekvő külpolitikát feladta az a Finnország is, ahol Paks 2 mintaprojektje már valóban az engedélyeztetésnél járt: nagyon valószínű, hogy az a Hanhikivi 1-es blokk nem fog működni, az oroszokat nem engedik a kritikus infrastruktúra közelébe. A hivatalos közlés egyelőre annyi a finn kormány részéről, hogy a Fennovoima-erőmű elindítása valószínűleg jelentősen késni fog, annak engedélyeztetését egyelőre biztonsági okokból nem javasolják.
Az energetika ugyanakkor továbbra is érzékeny terület: a legsúlyosabb, az orosz központi bankot sújtó amerikai szankciókból egyetlen terület maradt ki. Igen, az energetika. A német nyomásra erőltetett zöld fordulaton dolgozó Európa és maga Németország is nagyban függ az orosz gáztól jelenleg. Jól láthatóan itt erőteljes politikai fordulat jöhet:
a következő évek európai energiapolitikája az Oroszországtól való függetlenedésről fog szólni.
Még ha Európa a mostani fűtési szezont ki is bírja a tartalékaival, a háború után biztosan üzletelnie kell majd még Moszkvával. Ezzel kapcsolatban még rengeteg a kérdés: az oroszoknak szüksége van Európára, mert a gázból hatalmas bevételt generál, ugyanakkor Putyin már most rátette a kezét a csapokra.
A háború miatt összezáró EU-ban ugyanakkor láthatóan komoly szándék van arra, hogy a kritikus infrastruktúráktól és a stratégiai ágazatoktól minél távolabb tartsák az oroszokat. Európában a háború kirobbanására ugyanis senki nem számított, pláne nem egy ilyen méretű offenzívára, az ugyanakkor mára konszenzus lett a tagállamok között, hogy
egy diktátorral nem lehet üzletelni.
Ennek a belátásnak az egyik jele, hogy a finnek máris leállították az orosz atomerőmű-blokk engedélyeztetését. Paks 2 ugyanakkor még bőven nem tart abban a fázisban, mint a Hanhikivi 1.
Minden jel arra mutat, hogy ha a magyar kormány az oroszokkal akarja végigvinni a projektet, azért hatalmas politikai árat fizethet, a mozgástere pedig már most nagyon kicsi. Atomerőmű-blokk épülhet, hiszen az új európai szabályozás a megújulók közé sorolta az atomenergiát. Könnyen lehet, hogy Paks 2 lehet az a pont, ahol a nyugati szövetségesek tetemre hívják az eddig kétkulacsos külpolitikát folytató Magyarországot, mutassa meg, melyik fél mellett köteleződik el.
